
A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.
A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.

A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.

1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.

1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.

1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.
1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

A Mindszenty-emlékhely az Esztergomi Főszékesegyházban, a Kincstár különtermében található. Mindszenty bíboros tárgyhagyatéka nem csak a művészi vagy anyagi értéke miatt, hanem a különleges személyes kötődések miatt is egyedülálló és érdekes. Az életszentség hírében álló főpásztor, a magyar nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő főpap személyes emlékei egytől egyig elgondolkodtató, imádságra indító relikviák.
A Mindszenty-emlékhely az Esztergomi Főszékesegyházban, a Kincstár különtermében található. Mindszenty bíboros tárgyhagyatéka nem csak a művészi vagy anyagi értéke miatt, hanem a különleges személyes kötődések miatt is egyedülálló és érdekes. Az életszentség hírében álló főpásztor, a magyar nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő főpap személyes emlékei egytől egyig elgondolkodtató, imádságra indító relikviák.

A Mindszenty-emlékhely az Esztergomi Főszékesegyházban, a Kincstár különtermében található. Mindszenty bíboros tárgyhagyatéka nem csak a művészi vagy anyagi értéke miatt, hanem a különleges személyes kötődések miatt is egyedülálló és érdekes. Az életszentség hírében álló főpásztor, a magyar nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő főpap személyes emlékei egytől egyig elgondolkodtató, imádságra indító relikviák.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.