Emlékmúzeum

József Attila szülőházában modern, interaktív állandó kiállítással és rendszeres programokkal várja az irodalomszeretőket.

A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.

1990 tavaszán a magyar zenetörténet legfontosabb alkotóműhelyeinek egyike nyílt meg Budapesten a hazai s a külföldi látogató előtt - az egyetlen e fő műhelyek között, mely lényegében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója, Kodály Zoltán elhagyta.

A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.

Állandó kiállításunk a tragikusan elhunyt „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) művészetének állít emléket. Csak úgy sorjáztak az ellentmondásos vélemények vele kapcsolatban. Latinovits a bálványozott zseni, ugyanakkor kibírhatatlan és összeférhetetlen alak, aki egyesek szerint olyan elemi és felkavaró erővel szavalt Adyt és József Attilát, mint még soha senki, mások szerint azonban minden verset egyformán adott elő. Latinovits a megfejthetetlen, Latinovits az ellentmondásos. Az ilyen embert lehet szeretni, lehet gyűlölni, de egyet biztosan nem lehet: szó nélkül elmenni mellette.

A Martyn Ferenc művészetét bemutató állandó kiállítás Pécsett, a Káptalan u. 4. szám alatt nyitotta meg kapuit, a festői és szobrászi életműről minden eddiginél átfogóbb keresztmetszetet adva. Az emlékmúzeum anyaga a városnak, illetve a Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozott Martyn Ferenc művekből áll.

A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.

Az 1848-as Pákozd-Sukorói Csata Emlékmúzeuma Pákozdon a Katonai Emlékparkban található. Igényesen berendezett, átlátható tárlók segítségével idézhetjük fel a sorsdöntő órákat. Egy animációs filmet is láthatunk a csata alakulásáról, és be is kukkanhatunk a csata előtti haditanácsba. A kiállítás a győztes csata politikai előzményeit, lefolyását, résztvevőit, fegyvereiket, felszerelésüket, egyenruhájukat mutatja be. Pákozd-Sukorói Csata képekben és dokumentumokban.

A múzeum gyűjteményét kezdettől fogva meghatározza Petőfi kultuszának az ápolása, hiszen a költő 1835-1838-ig az ekkor fénykorát élő evangélikus Schola Latina termeiben szívta magába a kor legfontosabb tudományos ismereteit, szellemiségét.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.