
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.

A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.

A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.
A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.

A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő.

Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.
A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.