Gyűjtemény

A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.

A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.

Európában egyedülálló egyházitégla-múzeum látható.

A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.

A földszinten és emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be. Fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt.

Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.

A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. A gyűjtemény különleges értéke regionális jellege, mivel Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység ásványait, kövületeit, földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja.

Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.

Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.

Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.