Kilátó
Tanösvény
Hajókirándulás
Balaton
Gyalogtúra
Múzeum
Duna-Dráva Nemzeti Park
Balaton-felvidék
Budapest
Országos Kéktúra
Mecsek
Bakony
Pilis
Állatkert
Városnézés
Dunakanyar
Sopron
Bükk
Visegrádi-hegység
Nemzeti park
Autós
Pécs
Halastó
Vas vármegye
Budai-hegység
Visegrád
Családi kirándulás
Buszkirándulás
Osztálykirándulás
Madármegfigyelés
Gerecse
Kisvonat
Duna
Nógrád vármegye
Siófok
Veszprém
Börzsöny
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Természetvédelmi terület
Káli-medence
Pilisszentkereszt
Zala vármegye
Erdő
Nyugat-Mecsek
Soproni-hegység
Tisza-part
Pécsvárad
Fonyód
Izsák
Balatongyörök

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.
A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.

A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.

A településhez közeli, Körtvélyes-árok környéki domboldalon álló kilátó valóban nagy, azonban az elnevezésében szereplő jelzőt nem ennek a tulajdonságának köszönheti. Nagy-sága az építtető Nagy János és családjának nevéből ered. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk. Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.
A településhez közeli, Körtvélyes-árok környéki domboldalon álló kilátó valóban nagy, azonban az elnevezésében szereplő jelzőt nem ennek a tulajdonságának köszönheti. Nagy-sága az építtető Nagy János és családjának nevéből ered. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk. Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.

A településhez közeli, Körtvélyes-árok környéki domboldalon álló kilátó valóban nagy, azonban az elnevezésében szereplő jelzőt nem ennek a tulajdonságának köszönheti. Nagy-sága az építtető Nagy János és családjának nevéből ered. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk. Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.

A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.
A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.

A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.