Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Kiemelt ajánlat
Magyarország leghíresebb homokpusztája a Duna-Tisza közén található Bugacpuszta.
Kiemelt ajánlat
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Kiemelt ajánlat
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A 2 kilométer hosszú tanösvény bejárásához előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető. A tanösvény állomásokat kis karókra festett ammonitesz emblémák és számok jelzik.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A Dráva élővilága tanösvény a terület változatos és különleges élővilágába engedi bepillantani az érdeklődőket a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig.
A tanösvényen megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei. A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Az Ős-Dráva tanösvény 3 km hosszú.
A Dráva Kapu Bemutatóközponttól induló kb. 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít.
