Az Erdőkertesi Faluház és Könyvtárban színházterem, négy klubterem, internetszoba és közel húszezer kötetes könyvtár szolgálja a látogatókat. Galériáján képzőművészeti kiállításokat, a földszinten kamaratárlatokat rendeznek.
A templomban szerzetesek és világiak egyaránt gyakorolják a tiszta tudat elérését, és annak a mindennapi életbe történő átültetését. Sokféle gyakorlatot tartanak, korra, nemre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárki megismerkedhet a zen meditációval.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A tiszatenyői faluházban, melyet a település Hagyományőrző Csoportja rendezett be egy állandó kiállítást nézhetnek meg a látogatók. Szövőszék, udvari kemence, gémeskút díszíti az épületegyüttest, melyeket ki is lehet próbálni és használni is lehet.
A Faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad helyet.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
Kakasdon a Faluházat Makovecz Imre tervezte. A település művelődési házaként működik. A Faluház épületegyüttesében található a Tájház is, ahol svábszoba és székelyszoba került berendezésre számos korhű eszközzel.
