Mesterség

Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.

Egyedi tervezésű, kézzel készített ékszerek, különleges csiszolású és formájú drágakövekkel.

Egyesületünk sok éve ismert, elismert szereplője a térség- és a magyarság- népművészeti és kulturális hagyományőrzésének. Tagjaink sorában népművészet mestere, népi iparművészek, népművészet ifjú mesterei tevékenykednek több szakterületen. Jelentős sikereket értek el hímző, fafaragó, bőrműves, játékkészítő, gyöngyfűző, csipke és viseletkészítő, fazekas, kádár, szövő kézműves társaink. Egyidejűleg a kihaló mesterségeket is igyekszünk ápolni, mint például a pereces, könyvkötő. Alkotóink a térség több településén élnek Miskolc, Szerencs, Tokaj, Sárospatak vonzáskörzetében. Munkánkat a tállyai alkotóházban tudjuk összefogni, bemutatni, népszerűsíteni.

Egyesületünk 1982-ben alakult, közhasznú szervezetként 1991 óta működik. Egyesületünk tagsága közelít a 100 főhöz, akik elsősorban a megye településein élnek és a népi kézművesség különböző ágain belül hozzák létre egyedi alkotásaikat.

Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!

A családi vállalkozás lelke, Hudák Józsefné (Zsótér Julianna) és férje az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig makraméval foglalkoztak, az ügyes kezű asszony művészeti nívódíjas makramé készítővé vált. E tevékenysége után a Szegedi Háziipari Szövetkezet bedolgozója lett, onnan kapta az alapanyagokat, a mintákat stb. A kiváló szervezőtehetségű Julianna keze alá olykor húsz helyi lakos is dolgozott (szőtteseik Erfurtba és Frankfurtba is eljutottak). A „szegedi” évek után is a szövésnél maradtak, de immáron családi vállalkozásban. Julianna férje és fiai, József és Csaba 1989-1990-ben készítettek egy szövőgépet, melyen szőnyegeket, asztalterítőket, függönyöket gyártottak, és ezeket saját maguk értékesítették

1984-ben alakult meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület, mely fő feladatának a hagyományok ápolását, átörökítését tekinti úgy is, hogy összefogja, segíti a megyében élő mestereket, hagyományápolókat. Az egyesületi tagok eddigi legnagyobb közös munkája a tiszavárkonyi Népművészeti Alkotótelep felépítése volt, melyhez a létrehozók sok külső segítséget kaptak.

Több, mint 25 éve foglalkozom alkotással, kreativitással és többek között kerámiával. Azért nem csak hobbyként, mert ez az, ami a szívemből jön, ezt szeretem csinálni, ezért szívesen kelek fel minden nap, örömet okoz nekem is és annak is, akinek készül, vagy részt vesz az alkotó folyamatokban. Ezt az élményt szerettem volna mindenkivel megosztani, az alkotás örömét. Így jött létre a kerámiafestő program.

Alkotó közösségük számára az ősi tárgyak tiszta formái, az ősi jelek mondanivalói, a gyökerekhez való visszakanyarodás az eszköz arra, hogy a tiszta értékrendeket visszahozzák a mai világba.

Babavarró, busómaszkfaragó, cserépkályhás, csuhéműves, fafaragó, fazekas, gyöngyfűző, gyapjúfonó, kosárfonó, mézeskalácsos, nemezkészítő, selyemfestő, szövő, takács, tojásfestő, viseletvarró kézművesek egyesülete, mely népszerűsíti a magyar kézművességet, és munkálkodik a nemzeti kincsnek számító, még meglévő tudás átmentéséért.