Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Irodalom
Szabadtéri
Képtár
Vallás
Posta
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Történeti múzeum
Népművészet
Erdészeti
Csárda
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Patika
Sportmúzeum

A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.

A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.

Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.

Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.

Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mezőberény mellett, a Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898 évben megépült a Hosszúfok I.sz. gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre, mely Bodoki Károly nevét viseli. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.

A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.