Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Történeti
Tájmúzeum
Vármúzeum
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Művészet
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Kúriamúzeum
Közlekedés
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Képtár
Vallás
Posta
Vízügy
Történeti múzeum
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Erdészeti
Népművészet
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Csárda
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Kőtár
Játék
Malommúzeum
Motor
Természet
Patika
Országos eseménynaptár

A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.

A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.

A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.

A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.

A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.

A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.

Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.

Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.

A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.

A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.

Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.

Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.

Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.