Múzeum

Utazz velünk vissza az időben! Légy részese (ismét) testközelből a 70-es, 80-as évek gulyáskommunizmusának interaktív módon a Budapest Retro Élményközpontban! Budapest legszórakoztatóbb Élményközpontjában interaktív időutazásra hívjuk. Ha az időutazásod során megéheznél, vár az Élményközpont hangulatos Bisztrója számos retró étellel és itallal. Nálunk Bambi is kapható! Látogasd meg Budapest legszórakoztatóbb Élményközpontját!

Több, mint 60 magyar és nemzetközi figurával várja a látogatókat a Madame Tussauds Budapest. A világ legújabb Madame Tussauds produkciója a belvárosi Palazzo Dorottyában várja a látogatókat. A Madame Tussauds-ban a közönség testközelből találkozhat a legnagyobb hollywoodi sztárokkal, híres énekesekkel, művészekkel, történelmi személyiségekkel és sportcsillagokkal. Közös fotót készíthetnek velük, megismerhetik életük egy-egy ikonikus pillanatát.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.

A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.

A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. Érdemes ellátogatni tehát Keszthelyre, a Babamúzeumba.

Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.

A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.

A több épületből álló Múzeum egyik épületében a település történetét bemutató és a helyi földesurak életével kapcsolatos kiállítás mellett, a paraszti gazdálkodás tárgyi emlékei is megtekinthetők. Az udvaron aszalókemence, illetve a népi gazdálkodás tárgyi emlékeiből látható gyűjtemény. Darvas Közösségi Ház és Múzeum az elmúlt években egy új épülettel bővült, ahol megnyitották az országosan egyedülálló Pálinkamúzeumot, az egyik legismertebb hungarikumunk történetét széles spektrumban bemutató kiállítást. Három kiállítóteremben főzőberendezéseket, lefoglalt tilos főzőkészülékeket, pálinkáspoharakat, címkéket, butellákat, pénzügy­őr-egyenruhákat, eredeti dokumentumokat, régi fotókat, tárgyi eszközöket vagy épp díjnyertes pálinkákat is szemügyre vehet az oda látogató.

A helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Dráva mente horvát viseleteiből és különféle háziszőttesekből.

A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek.