A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Dráva mente horvát viseleteiből és különféle háziszőttesekből.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
A rendkívül gazdag népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekvő Palóc Múzeum a vidéki múzeumok sorában kiemelkedően értékes műtárgy-anyaggal rendelkezik. Néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német nemzetiségi) paraszti kultúráját.
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-, hintó- és szángyűjteménye látható a Szatmári Múzeumban Mátészalkán.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 125 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti, néprajzi és művészeti emlékeit gyűjti és mutatja be négy kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A múzeum a vidéki ember mindennapjaihoz kapcsolódó eszközöket, életvitelében használt tárgyakat kívánja bemutatni.
