A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
Kiemelt partner
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
Kiemelt partner
A hazánkban másodikként, 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékét őrzi a Duna-Tisza közén. A régészeti leletek alapján már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) állattartással foglalkozó népek éltek itt, és később a honfoglaló magyarok és a kunok is ezt az életformát folytatták.
Kiemelt partner
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Kiemelt partner
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Kiemelt partner
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Kiemelt partner
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
Hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja 1977-ben alakult. A Bükk-hegység tömbjének változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók százezreit vonzzák. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata és stratégiai célja, hogy az állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket védje, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működését fenntartsa, az oktatást, a tudományos kutatást és a felüdülést elősegítése
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.