Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.

Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott remek Órajáték és az Óramúzeum Székesfehérvár kiemelkedő kulturális, turisztikai és idegenforgalmi célpontjának tekinthető. A közel háromszáz darabból álló gyűjtemény a Kossuth udvarban található. A több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett 17. századi toronyóra szerkezet is látható.

A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.

A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.

Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.
Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.

Az Ódorvár bérce alatti festői környezetben találjuk a 18-19. század fordulóján épült egykori erdészházat, későbbi munkásszállást, amely 1981-től tájházként üzemel. A vályogházban látható berendezési tárgyak, használati és dísztárgyak, gazdálkodási eszközök helyi gyűjtésből származnak. A Cserépfaluban és környékéről összegyűjtött anyagból a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei rendezték a kiállítást.

Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.
Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.

Az Óvári Messzelátó Balatonalmádi jelképe, közkedvelt hely. A kilátó Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén épült. A Városház térről indul a 6 km-es Vörös homokkő tanösvény, amely a várost és annak természeti értékeit mutatja be. A sétaút a vasútállomás közeléből indul, és a kilátót is érinti. A kilátóhoz a kék háromszög turistajelzést kell követni.