Nevezetesség

A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.

Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.

A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.

Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.

Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő parton, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza, amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit.

A Cserhát hegyei megbújó Buják látnivalókban igen gazdag település. A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója a Sasbérci-kilátó.

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület Látogatóközpontja biciklis és gyalogos tanösvénnyel, kiállítással, ragadozómadarakkal.

1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, Sasréten. Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a Sasréti ősbükkösön át. A majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. Igény szerint lehetőség van a tanösvényen szakvezetésre is.

A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.