Nevezetesség

A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.

A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

A Szent Jakab sétány Dabas település Sári nevű részén van, a mánteleki úton, a településtáblánál. A rövid, de annál látványosabb szakasz fahidakkal, cölöpökkel, erdővel a Magyar Zarándokút Esztergomtól Kalocsán át Máriagyűdig tartó 450 kilométeres távjának része.

A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.

A Szent László Látogatóközpont turisztikai és kulturális színterei Győr történelmi központjában, a nemzeti emlékhellyé nyilvánított "Collis Sacer"-en, a Káptalandombon kapnak helyet. A bemutatott épületek és műtárgyak a Győri Egyházmegye ezer éves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk. 

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.

A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.

A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.

A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.