Nevezetesség

Miske községben megtekinthető a világhírű festőművész Tóth Menyhért volt lakóháza. A volt miskei házából Alkotóházat alakítottak ki, ezzel lehetőséget teremtve több művészeti tevékenységre (festés, rajzolás, grafikák készítése, szoborfaragás). Tóth Menyhért sírja a miskei temetőben lelhető fel.

A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.

A Tördemici kilátóhoz vezető úton a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módját ismerhetjük meg a kihelyeztet táblák segítségével. A Tördemici kilátóhely nevű pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teletűzdelt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja látszik az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, a Csobánc, a Gulács. A távolban tiszta időben a Keszthelyi-hegység vonulatai tárulhatnak elénk.

Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.

A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.

A Budai-hegység legdélebbi csúcsa a Budaörs nyugati határában található, kopár tetejű Törökugrató. A mészkősziklákból álló hegy kitűnő kirándulóhely, pazar kilátással.

Magyarország legnagyobb panoptikumában közel félszáz magyar király, fejedelem, hadvezér, költő és író megtévesztésig hű viaszszobra látható, melyek korhű öltözékben és környezetben varázsolják a múltat elénk. Atillától Horthy Miklósig, 1500 évet felölelve teszik a látogatót időutazóvá. Külön pódiumra kerültek az erdélyi fejedelmek az 1848-as és a Rákóczi szabadságharc nagyjai. A helyszín egy összetett pincerendszer, amely a keszthelyi Sétálóutca alá nyúlik.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.

A tanösvényen kirándulók az embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A „triangulum” szó latin jelentéséből kiindulva utalhat a galéria Gutenberg téren belüli elhelyezkedésére, emellett az egyházi művészet szempontjából is kiemelt szimbólum: a háromszög legerőteljesebben a Szentháromságra utaló jelkép. Ezáltal megidézi a művészettörténetben gyakran használt motívumot, amellyel a hármas-egy Istent ábrázolták. A hármasság ugyanakkor utalhat a Könnyező Szűz Mária kegyképre, a Szent László hermára, valamint az Apor-emlékhelyre, hangsúlyozva azt a „spirituális hálót”, amit a Káptalandomb rejt magában.