Nevezetesség

A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.

Jöjjön, tekintse meg kicsiny, de csodaszép templomunkat, ismerje meg gyülekezetünk múltját és jelenét.

A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.

A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.

A falu Kisdad nevű részén találhatjuk a takaros kis zsellérházat, melyben a község tájházat rendezett be. A kicsi ház kétosztatú, nádfedele alatt két család fért meg hajdanán. Udvarán ma is látható a hozzá tartozó gémeskút kútágasa.

Szolnok városban található a Damjanich János Múzeum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága központja. Alapításának éve 1933. Az intézmény 1952-ben kapott helyet a város főterén álló szép, klasszicista épületben.

A Dávid-kilátó a Gerecsében, a Kőpite-hegyen, a Kőpite kilátópont közelében található. 2015-ben építették. A szép, faszerkezetes építmény tetejéről nagyon szép kilátás nyílt a völgy és Szomód felé.

A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.

A Debreceni Repülőtér a második legnagyobb forgalmat generáló nemzetközi repülőtér Magyarországon.

A sírkert emberemlékezet óta temető. Az 1849. augusztus 2-i ’Debreceni csata’ után szükségtemetőként vették igénybe. Ettől az időtől „Muszka temető”, majd Honvédtemető néven ismerte a városi közvélemény.