Nevezetesség

Szemere István söröskorsó gyűjteménye. A sződligeti Korsók Házában több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint.

A Koshalmi Őshonos Állatparkot és Múlt Utcája Falumúzeumot azért hoztuk létre, hogy az érdeklődőknek be tudjuk mutatni a hagyományos falusi életmód elemeit, a régi mesterségeket, valamint az őshonos magyar állatfajtákat és fajokat. A Koshalmi Őshonos Állatparkban a magyarság történelmi múltra visszatekintő őshonos, védett állatfajtái és fajai tekinthetők meg. A látogatók itt közeli kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, megsimogathatják őket, foglalkozások keretében részt vehetnek a gondozásukban, megismerkedhetnek a hagyományos állattartás módjaival és a hozzájuk kapcsolódó néphagyományokkal.

2015 nyarán avatták fel a zebegényi hegyen a vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót. Az egykori Római Birodalmat védő határvonal, a limes közelsége miatt leginkább római őrtoronyra, felépítése alapján templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. A Kós Károlyról elnevezett vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, tisztelegve az építész erdélyi származása előtt. A kilátás a kilátóból mesés.

A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A Kossuth Múzeumhajó Budapest egyik legrégibb hajóállomásán, a Lánchíd pesti oldalán horgonyoz. A Kossuth Múzeumhajó ma egyedülálló közlekedéstörténeti és ipari műemlék. Önmagában is múzeumi tárgy, fedélzetén a múlt emlékeivel.

A Tájház nagyközségünk múltját fényképeken, tárgyi emlékeken keresztül mutatja be, s betekintést ad településünk régi életébe isMa minden magára valamit is adó közösség hangsúlyt fektet arra, hogy az ifjabb generáció megismerje a valós múltat. Erre megfelelő helyszín a Kossuth-ház, illetve az itt található gyűjtemény.

Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.

A Keszthelyi-hegységben, a Kovácsi-patak vizére épült Major János-féle vízimalom a 19. folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése. 1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre.

A Kovács-kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait. Tájház: A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Kovács-Kúriában rendezték be a ma látható tájházat. A kiállítás az abaúji település tárgyi emlékanyaga segítségével a Hernád-völgy tradicionális műveltségét, életmódját mutatja be.