Program

A Porcelanium Látogatóközpont szemközti épületszárnyában a Viktória Márkabolt várja az érdeklődőket.

A Rotundában található Feszty Ajándékbolt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark nyitvatartási ideje alatt, egész évben várja a látogatókat. Az ajándékbolt kínálatában a Feszty-körkép részleteivel díszített különleges szuvenírek és emléktárgyak széles választéka található, amelyek tökéletesek családi ajándéknak vagy saját emléknek. Fedezze fel a Feszty Ajándékbolt kínálatát, és vigyen haza egy darabot a magyar történelemből!

A Kunsági Erdészház az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark különleges helyszíne, amely egész évben várja a környezeti és természeti értékek iránt érdeklődő látogatókat. Az erdészház időszaki kiállításai bemutatják a Kunság természeti kincseit, a helyi értékeket, valamint szűkebb és tágabb környezetünk élővilágát, így a látogatók érdekes és szemléletes módon ismerhetik meg a térség örökségét. Látogasson el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kunsági Erdészházába, ahol a természet, a helyi értékek és a közösségi programok találkoznak egy inspiráló környezetben.

Fedezze fel honfoglaló eleink világát az Ópusztaszeri Nomád Parkban! Lépjen vissza az időben, és tapasztalja meg honfoglaló őseink mindennapi életét az Ópusztaszeri Nomád Park autentikus környezetében. Ismerje meg a jurtát kívülről-belülről, és merüljön el a múlt hangulatában! Tegye különlegessé a családi programot, és fedezze fel a magyar történelem izgalmas mindennapjait az Ópusztaszeri Nomád Parkban!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállítóhelye és kirándulóhelye, ahol a magyar múlt és identitás élményszerűen tárul a látogatók elé. Ez a történelmi helyszín nemcsak a magyarság történetének kiemelt pontja, hanem nemzeti emlékhely is, ahol a múlt megismerése szórakoztató és interaktív formában történik. Fő attrakciója a monumentális Feszty-körkép, amely a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázolja, lenyűgöző méreteivel és részletgazdagságával minden látogatót elvarázsol.

Lépjen be az Ópusztaszeri Skanzen világába, ahol a múlt elevenedik meg! A gyűjtemény házai között sétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti élet mindennapjainak, hiszen az „élő skanzen” valósághűen mutatja be a magyar falusi világot. A népviseletbe öltözött tanyagazdák interaktív módon ismertetik eleink életmódját, munkáját és szokásait. A látogatók találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, például a csendőrrel vagy a juhásszal, akik betekintést engednek a korabeli közösségi életbe.

Térjen be az Ópusztaszeri Skanzen Szatócsboltjába, és idézze fel gyermekkora ízeit és élményeit! Emlékszik még a medvecukorra (bocskorszíjra) vagy a krumplicukorra? Itt friss, kimért édességeket kóstolhat, amelyek visszarepítik a múltba és garantáltan elvarázsolják a látogatót. Látogassa meg a Szatócsboltot Ópusztaszeren, és vigye haza a múlt ízeit és hangulatát egyaránt!

A Dél-Alföld történetében az 1840-es években kezdődtek meg az első lépések a külterületen élő gyermekek iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek és obsitos katonák vállalták a tanítást, akik egy-egy gazdatanya kemencés szobájában oktatták a gyermekeket írásra, olvasásra és számolásra. Fedezze fel a Dél-Alföld tanyai iskoláinak történetét, és ismerje meg, hogyan indult el a külterületi oktatás útja Magyarországon a XIX. század közepén!

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!