Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A pitvaros, szabadkéményes-konyhás, rakott tűzhelyes háromosztású ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
Varsád az 1945-46-os kitelepítésig német nemzetiségű település volt mintegy 1400-1500 lakossal. A sváb lakóház volt tulajdonosai eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt adták át az épületet, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
