Országos eseménynaptár
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház a helyi sváb szokásokat és bútorokat mutatja be. Közösségi tér is, amely ápolja a sváb hagyományokat, lehetőséget biztosít kreatív, gasztronómiai, ismeretterjesztő és karitatív proramok lebonyolítására.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - többségben Tolnába, Baranyába - telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.
Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.
Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a most átadott, gyönyörű csákberényi tájház. Csákberény különleges hely, hiszen itt napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Ezért is választotta annak idején a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja gyűjtőhelyül Csákberényt, ahol 1966-ban Andrásfalvy Bertalan vezetésével néprajzi felmérést is végeztek.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.
Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.
Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.
