Gyertek el és sétáljatok végig a hangulatos udvarokon, nézzetek be a korhűen berendezett házakba, és ismerjétek meg, hogyan éltek itt régen! A Tihanyi Tájházak eltérő időszakból származó épületei a Balaton-felvidék népi építészetének jellegzetes példái. A Halászcéh Ház a Dunántúl egyetlen megmaradt halászháza, kuriózuma a füstöskonyha. A Parasztgazda Ház pedig kisnemesi hangulatot áraszt lopott tornácával, szabadkéményes konyhájával.
Gyertek el és sétáljatok végig a hangulatos udvarokon, nézzetek be a korhűen berendezett házakba, és ismerjétek meg, hogyan éltek itt régen! A Tihanyi Tájházak eltérő időszakból származó épületei a Balaton-felvidék népi építészetének jellegzetes példái. A Halászcéh Ház a Dunántúl egyetlen megmaradt halászháza, kuriózuma a füstöskonyha. A Parasztgazda Ház pedig kisnemesi hangulatot áraszt lopott tornácával, szabadkéményes konyhájával.
Gyertek el és sétáljatok végig a hangulatos udvarokon, nézzetek be a korhűen berendezett házakba, és ismerjétek meg, hogyan éltek itt régen! A Tihanyi Tájházak eltérő időszakból származó épületei a Balaton-felvidék népi építészetének jellegzetes példái. A Halászcéh Ház a Dunántúl egyetlen megmaradt halászháza, kuriózuma a füstöskonyha. A Parasztgazda Ház pedig kisnemesi hangulatot áraszt lopott tornácával, szabadkéményes konyhájával.
Kiemelt partner
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
Kiemelt partner
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
Kiemelt partner
A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
Kiemelt partner
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Kiemelt partner
Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
A polgári épületet 2021-ben vásárolta meg Berhida Város Önkormányzata, amely a Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város településképének védelméről szóló önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alatt álló érték.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
2021. július 17-án adák át ünnepélyesen a felújított Ágói Öregházat.
Országos eseménynaptár
