A Programturizmus portál folyamatosan frissülő toplistát tesz közzé a legnépszerűbb megjelenésekről a Programturizmus.hu portál megelőző 30 napi látogatottsági adatai alapján.
Találatok száma: 50

A kastély Meinig Arthur építész tervei alapján 1880-1885 között épült. A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akinek legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Az Andrássy család korabeli élettere és történelme elevenedik meg a kastélyban. Újjászülettek a kastély történetét bemutató kiállítás helyszínei, a földszinti teremsor, illetve a lovagterem, az első emeleti termek közül szinte valamennyi, illetve a toronyszoba két szintje, Andrássy Katinka hálója és az alatta elhelyezkedő dolgozószoba is. A korhű múltat ötvözték egy izgalmas interaktív kiállítással, valamint a látogatók sétálhatnak a megújult kastélyparkban is.
A kastély Meinig Arthur építész tervei alapján 1880-1885 között épült. A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akinek legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Az Andrássy család korabeli élettere és történelme elevenedik meg a kastélyban. Újjászülettek a kastély történetét bemutató kiállítás helyszínei, a földszinti teremsor, illetve a lovagterem, az első emeleti termek közül szinte valamennyi, illetve a toronyszoba két szintje, Andrássy Katinka hálója és az alatta elhelyezkedő dolgozószoba is. A korhű múltat ötvözték egy izgalmas interaktív kiállítással, valamint a látogatók sétálhatnak a megújult kastélyparkban is.

A kastély Meinig Arthur építész tervei alapján 1880-1885 között épült. A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik az építtető, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), akinek legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Az Andrássy család korabeli élettere és történelme elevenedik meg a kastélyban. Újjászülettek a kastély történetét bemutató kiállítás helyszínei, a földszinti teremsor, illetve a lovagterem, az első emeleti termek közül szinte valamennyi, illetve a toronyszoba két szintje, Andrássy Katinka hálója és az alatta elhelyezkedő dolgozószoba is. A korhű múltat ötvözték egy izgalmas interaktív kiállítással, valamint a látogatók sétálhatnak a megújult kastélyparkban is.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
Kiemelt partner

Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja különleges hangulatú tölgyerdőben látja vendégül az állatbarátokat. A park nem egy szokványos állatkert. Megpróbálja eltüntetni a határokat ember és állat között, hogy aki itt jár, azt érezhesse, valóban vadregényes tájakon kalandozik. A Nyíregyházi Állatpark, mely 2015-ben és 2018-ban elnyerte Európa legjobb állatkertje címet, rendkívül különleges állatgyűjteménnyel rendelkezik.
Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja különleges hangulatú tölgyerdőben látja vendégül az állatbarátokat. A park nem egy szokványos állatkert. Megpróbálja eltüntetni a határokat ember és állat között, hogy aki itt jár, azt érezhesse, valóban vadregényes tájakon kalandozik. A Nyíregyházi Állatpark, mely 2015-ben és 2018-ban elnyerte Európa legjobb állatkertje címet, rendkívül különleges állatgyűjteménnyel rendelkezik.

Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja különleges hangulatú tölgyerdőben látja vendégül az állatbarátokat. A park nem egy szokványos állatkert. Megpróbálja eltüntetni a határokat ember és állat között, hogy aki itt jár, azt érezhesse, valóban vadregényes tájakon kalandozik. A Nyíregyházi Állatpark, mely 2015-ben és 2018-ban elnyerte Európa legjobb állatkertje címet, rendkívül különleges állatgyűjteménnyel rendelkezik.

Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.

Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.

Ismerje meg a holtág, valamint a környező területek fantasztikus élővilágát Tiszalökön, a Kis-Tisza Ökocentrumon keresztül! Egy vagy többnapos túrákkal, természetjárással várjuk az érdeklődőket. A Kis-Tisza Ökocentrum Tiszalökön, a mesés Holt-Tisza partján került kialakításra. Népszerű nevezetessége a a Kis-Tisza Természetvédelmi Tanösvény.
Ismerje meg a holtág, valamint a környező területek fantasztikus élővilágát Tiszalökön, a Kis-Tisza Ökocentrumon keresztül! Egy vagy többnapos túrákkal, természetjárással várjuk az érdeklődőket. A Kis-Tisza Ökocentrum Tiszalökön, a mesés Holt-Tisza partján került kialakításra. Népszerű nevezetessége a a Kis-Tisza Természetvédelmi Tanösvény.

Ismerje meg a holtág, valamint a környező területek fantasztikus élővilágát Tiszalökön, a Kis-Tisza Ökocentrumon keresztül! Egy vagy többnapos túrákkal, természetjárással várjuk az érdeklődőket. A Kis-Tisza Ökocentrum Tiszalökön, a mesés Holt-Tisza partján került kialakításra. Népszerű nevezetessége a a Kis-Tisza Természetvédelmi Tanösvény.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.
Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

Megközelítően húsz éve létezik a Nagy Szent Bazil-rend gyűjteménye Máriapócson. A kiállítás a két Dudás testvér szülői házában kapott helyet, az úgynevezett Dudásportán. Itt láthatók többek között azok az összegyűjtött könyvek, rendi fényképek, tárgyak, amelyeknek még a nyomára tudtak bukkanni. Ennek a gyűjtőmunkának nagy részét Dudás László Bertalan (1909-2004), a bazilita rend magyarországi tartományfőnöke – Dudás Mihály Miklós (1902-1972), a hajdúdorogi egyházmegye második püspökének testvére – végezte.

A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.

A tanösvény a közel 13 hektáros természetvédelmi területen található növénygyűjtemény érdekességeit mutatja be, kitérve a park és a Szamos folyó változatos állatvilágának a megismertetésére is. A látogatók 18 információs tábla segítségével ismerhetik meg a legjellemzőbb növény- és állatfajokat. A park szeles, viharos időben nem, vagy csak saját felelősségre látogatható. A látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.

A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.
A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.

A közösségi ház kulturális események, állandó és időszakos kiállítások, művelődő kisközösségek mellett lakossági szolgáltatásokat is nyújt. Így nyitvatartási időben, térítés ellenében, a fénymásolás, szkennelés, fax küldés és fogadás, internet és számítógép használatára nyílik lehetőség. Emellett az ingyenes közkönyvtári szolgáltatás, kölcsönzés, helyben olvasás igénybevételére is lehetőség van.

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.

Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.

Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.

Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.

Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.

Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.
Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.

Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.

A főépület keleti homlokzata az egykori angolkertre néz. Az egész ingatlan mai területe a parkkal együtt 8,4 hektár. A főépület eredetileg egy öt szobából és előtérből álló földszintes udvarház volt, amelyet a család hagyománya szerint az ezredet tartó Lónyay Ferenc építtetett a XVIII. század második felében.
A főépület keleti homlokzata az egykori angolkertre néz. Az egész ingatlan mai területe a parkkal együtt 8,4 hektár. A főépület eredetileg egy öt szobából és előtérből álló földszintes udvarház volt, amelyet a család hagyománya szerint az ezredet tartó Lónyay Ferenc építtetett a XVIII. század második felében.

A főépület keleti homlokzata az egykori angolkertre néz. Az egész ingatlan mai területe a parkkal együtt 8,4 hektár. A főépület eredetileg egy öt szobából és előtérből álló földszintes udvarház volt, amelyet a család hagyománya szerint az ezredet tartó Lónyay Ferenc építtetett a XVIII. század második felében.

Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.

Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.
Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.

Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.

A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.

A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.
A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.

A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.

A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.

A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.

Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.
Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.

Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.

A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.
A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.

A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.

Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.

Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.

A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.
A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.

A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.

A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.

A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.

Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.

Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye az 1868. december 1-jén életre hívott, s 1918 őszétől az alapító Jósa András nevét viselő megyei hatókörű városi múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. Lelkes munkája eredményeként hamarosan országosan is ismert lett a múzeum bronzkori és honfoglalás kori leletanyaga.
Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye az 1868. december 1-jén életre hívott, s 1918 őszétől az alapító Jósa András nevét viselő megyei hatókörű városi múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. Lelkes munkája eredményeként hamarosan országosan is ismert lett a múzeum bronzkori és honfoglalás kori leletanyaga.

Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye az 1868. december 1-jén életre hívott, s 1918 őszétől az alapító Jósa András nevét viselő megyei hatókörű városi múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. Lelkes munkája eredményeként hamarosan országosan is ismert lett a múzeum bronzkori és honfoglalás kori leletanyaga.