Bach művei koncerteken 2022 / 2023. Online jegyvásárlás

Bach művei koncerteken 2022/2023 - Ajánló

Bach-délután csellóra és hegedűre

JÚNIUS 12. VASÁRNAP, 15:00
Aranytíz, Tolnay Klári Színpad

Fellép: Rohmann Ditta gordonkaművész, a Zeneakadémia adjunktusa és Sárközi Lajos Junior príma díjas hegedűművész

Rohmann Ditta a Boston New England Conservatory-ban kezdte tanulmányait. Kitüntetéses diplomát szerzett a budapesti és a baseli zeneakadémián is. Számos tv- és rádiófelvétel készült vele. Koncertezett Európa több országában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban is. Eddig elért sikerei közül kiemelkednek a Lipcsei Bach-versenyeken szerzett díjai. Legutóbb férjével, Fassang Lászlóval közösen készített Bach-lemezt, melyet a nemzetközi kritika kiválónak ítélt.

Sárközi Lajos egy hétgenerációs zenész család sarja. 13 éves korában felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályába. 15 évesen megnyerte a Radics Gábor magyar jazzhegedűversenyt. Ebben az időben a Nemzeti Filharmonikus Zenekartól meghívást kapott, ahol Kocsis Zoltánnál játszhatott együtt. Zenekarával a Kamara Virtuózok klasszikus zenei tévés vetélkedő döntőjébe jutott, és rendszeres fellépője a Cziffra Fesztiválnak, a Kaposfestnek és a Fesztivál Akadémiának.

Kovács Zoltán Trió: Bachtól-Bartókig

JÚNIUS 25. SZOMBAT, 19:00
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy terem

Concertino: Corelli, Haydn, C.P.E. Bach, Suk

DECEMBER 10. SZOMBAT, 19:45
DECEMBER 11. VASÁRNAP, 15:30

Koncertecske – így fordíthatnánk le az olasz concertino kifejezést. A BFZ sorozatában olyan művek kerülnek középpontba, amelyek egykor a mai szimfonikus zenekarnál kisebb együttessel, karmester nélkül szólaltak meg.

A kamarazenekart a koncertmesteri székről ezúttal is Pilz János hegedűművész irányítja. A 18. század elejétől a 19. század végéig ívelő műsor az adventi időszakhoz illő darabbal, Corelli legismertebb szerzeményével, a Karácsonyi concertóval indul. A nyitószámot a barokk mintákból sokat merítő Haydn hegedűversenye követi, amelynek szólóját a Fesztiválzenekar egyik alapító tagja, Iván Tímea játssza. Carl Philipp Emanuel Bach érzelmek széles skáláját felvonultató vonósszimfóniája után a Dvořák-tanítvány Josef Suk fiatalkori, szokatlanul derűs szerenádja zárja a koncertet.

„Fatto per la notte di Natale”, vagyis „karácsony estéjére készült” – áll Corelli tizenkét concerto grossót tartalmazó Op. 6-os sorozatának leghíresebb darabja élén. A mű 1714-ben, egy évvel szerzője halála után jelent csak meg, de talán már negyedszázaddal korábban elkészült. A műfaj hagyományainak megfelelően a zenekarral (ripieno) szemben egy kamaraformáció (concertino) áll, jelen esetben két hegedű és egy cselló. A mű legismertebb része az ünnepi pompát sugárzó pasztorális zárótétel.

Az Esterházy-udvar szolgálatában Haydn zeneszerzői figyelme elsősorban a zenekari művekre irányult. Az udvar együttesének kiváló koncertmestere, Luigi Tomasini több ízben is megihlette Haydnt, így kerülhetett rá az 1760-as évek közepén első hegedűversenyének címlapjára, hogy „fatto per il Luigi”, azaz „Luiginak”. A fényes C-dúrban megszólaló, elegáns, pompás nyitótétel a 17. századi francia nyitányok világát idézi. A lassú tételben egy egyszerű motívum lírai énekké fejlődik, a finálé a vonóshangszínek színes palettája.

Carl Philipp Emanuel Bachra erős hatást gyakorolt a felvilágosodás: szenvedélyes, felkavaró és megérintő műveket komponált. „Engedje el magát teljesen, ne foglalkozzon az előadás esetleges nehézségeivel” – mondta neki Gottfried van Swieten báró a hat vonósszimfónia megrendelésekor. Az eredmény: virtuóz vonósjáték, izgalmas hangulatok és harmóniaváltások, bensőséges lassú tételek, kromatika, dráma és melankólia. A C-dúr szimfónia szünet nélkül megszólaló három tétele izgalmas utat jár be a hóvihartól a szívfacsaráson át a fenyegető sötétségig.

„Csináljon valami élénket a változatosság kedvéért” – tanácsolta búcsúzóul Dvořák a nyári szünet előtt tizennyolc éves tanítványának, az örökké komor hangvételű darabokat komponáló Suknak. Így született meg 1892 nyarán a tartalmas, de szelíd és napsütötte Esz-dúr szerenád. A visszafogott tempójú első tétel főtémája Brahms hegedűversenyére emlékeztet. A megfékezett táncritmusokat felvonultató scherzo után a darab szíve egy meglepően lassú lírai tétel; végül tréfás finálé zárja a művet.

Arcangelo Corelli: 8. (g-moll, „Karácsonyi”) concerto grosso, Op. 6, No. 8
Joseph Haydn: 1. (C-dúr) hegedűverseny, Hob. VIIa:1
Carl Philipp Emanuel Bach: 3. (C-dúr) vonósszimfónia, Wq 182, No. 3
Josef Suk: Esz-dúr vonósszerenád, Op. 6

Iván Tímea (hegedű)
koncertmester: Pilz János

A koncert időtartama 150 perc

Bach: A hat csellószvit - Várdai István szólóestje / RÉGIZENE FESZTIVÁL BÉRLET

2023. MÁRCIUS 5. VASÁRNAP, 19:30
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.

Koncerten többnyire csak egyet hallunk a szvitekből - a ma esti „hangzó összkiadás” tehát különleges alkalom, amelyet még izgalmasabbá tesz, hogy korunk egyik legünnepeltebb csellistája, Várdai István játékában hallhatja a közönség.

Ha valaki egyszer megírná a félreismert zeneművek történetét, a méltánytalanul alábecsült alkotások felsorolásakor bizonyára előkelő hely jutna Bach hat csellószvitjének. Eleinte nem ismerték a féltucat nagyszabású kompozíciót, majd sokan etűdöknek vélték a tételeket, és persze - akárcsak a szólóhegedűre komponált szonáták és partiták esetében - még az utókor legjelesebbjei között is akadtak, akik „hiányosságnak” vélték a billentyűs szólam nélküli fogalmazást. Bizony még Robert Schumann is zongorakíséretet komponált a hat csellószvithez (akárcsak a hegedűszonátákhoz és -partitákhoz). Casals nagy jelentőségű interpretációi óta minden gyökeresen megváltozott: a hat szólószvit a csellisták tudásának mércéje, megkerülhetetlen próbatétel. Korunk egyik legkiválóbb csellistája, a Bécsi Zeneakadémián tanító Várdai István néhány éve maga is elkészítette felvételeit a hat műből, s e tolmácsolásokat a szvitek hanglemezen hallható előadásainak történetében bízvást sorolhatjuk a legjelentősebbek közé.

A koncertet 18 órai kezdettel, Prelúdium címmel műismertető előadás előzi meg. A programon a koncertre jeggyel rendelkezők vehetnek részt, de a részvétel előzetes regisztrációt igényel a Müpa honlapján. A regisztráció részleteiről a koncert előtti hetekben a honlapon tájékozódhatnak.

J. S. Bach: Hat szvit szólócsellóra, BWV 1007-1012

Nagyzenekari koncert: Bach, Ligeti, Brahms

2023. MÁJUS 11. CSÜTÖRTÖK, 19:45
2023. MÁJUS 12. PÉNTEK, 19:45
2023. MÁJUS 14. VASÁRNAP, 15:30
Budapesti Fesztiválzenekar, BBNH, Müpa

A Fesztiválzenekar művészei korhű hangszereken megszólaltatnak egy Bach-szvitet, rögtön utána elhangzik Ligeti György avantgárd „antioperájának” bravúros koloratúrária-füzére a még csak húszas évei végén járó, versenygyőztes német szoprán, Anna-Lena Elbert szólójával, végül a szélsőségek bebarangolását követően, mintegy szintézisként a jóval kimértebb és konzervatívabb Brahms keserédes szimfóniája zárja a hangversenyt – lehet koncertprogram ennél színesebb? Az évszázados ugrások miatt elsőre kibékíthetetlennek tűnő ellentétek nagyon is vonzzák egymást. A barokk és a kortárs zene kifejezetten jól illik egymáshoz, Brahms áradó melódiái közben pedig jólesően megpihenhet az időutazásban és modern hangzásokban esetleg kimerült hallgató.

Bach utolsó zenekari szvitje igazi nyitánynak való darab, a szerző sem véletlenül nevezte Ouverture-nek a teljes művet. Az első tétel hagyományosan a francia operanyitány pontozott ritmusait és fenséges hangulatát idézi – némi olaszos fűszerezéssel. A kor divatjához illően ezt stilizált táncok sora követi, elsőként két bourrée: a vidám és a titokzatos tánc egymást váltogatva egy tételt alkot. Utána gavotte szól, amely a korabeli leírás szerint „olyan örömöt fejez ki, amely sohasem veszíti el az önkontrollt”. A szinte kötelező menüettpár után rendhagyóan nem tánctétel, hanem ünnepélyes réjouissance zárja a vonósokra, oboákra, trombitákra, timpanikra és continuóra írt művet.

Gepopo, a brueghellandi titkosrendőrség főnöke figyelmezteti Go-go herceget: a hírszerzés tudomására jutott, hogy egy hatalmas üstökös tart feléjük, amely el fogja pusztítani a bolygót. A kódolt üzenet a hírnök félelme és paranoid hisztériája miatt szinte érthetetlenné válik. Ligeti egyetlen operája, a Le Grand Macabre abszurd karikatúra, szellemes irónia, virtuóz groteszk. Kiváltképp igaz ez az 1991-ben önálló koncerttarabbá váló Gepopo-áriákra. A világvégét kétségbeesetten megéneklő rendőrfőnök szólama elképesztően nehéz technikai feladat elé állítja a szoprán szólistát, a néha kórusként is működő kamarazenekar hasonló virtuozitással kíséri a segélykiáltást.

Hat évre volt szükség ahhoz, hogy Brahms a 2. szimfónia után újra hozzá merjen nyúlni a műfajhoz. A Rajna vidékén töltött egyetlen nyár elegendő volt az igen összetett partitúra megírásához, a mű 1883 végén már a bécsi színpadon debütált. A 3. szimfóniát gyakran Beethoven Eroicájához hasonlítják, pedig Brahms hőse egészen más. Az F-dúr alaphangnem gyakori mollra színezése és az első tétel zenei konfliktusai jól mutatják: a hős itt elsősorban önmagával küzd. A tételek baljós lezárásai, a lassú tételre tánctétel helyett adott újabb komor, lassú válasz, valamint a finálé fanfár helyetti elcsendesedése lélektani drámává rajzolja át a megszokott hősi menetelést.

Johann Sebastian Bach: 4. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1069
Ligeti György: Mysteries of the Macabre
Johannes Brahms: 3. (F-dúr) szimfónia, Op. 90

Anna-Lena Elbert (szoprán)
vezényel: Fischer Iván

A koncert időtartama 150 perc