Capa Központ programok 2020
Mézesvölgyi Nyár 2020 - Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja
Mézesvölgyi Nyár 2020 - Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja
Gyere Fehérvárra! Nyiss az élményekre, a romantikára, az ízekre, a természetre, a játékra!
Gyere Fehérvárra! Nyiss az élményekre, a romantikára, az ízekre, a természetre, a játékra!
Új autó jó áron! Ismerje meg Ön is az új Golfot!
Új autó jó áron! Ismerje meg Ön is az új Golfot!
Gyulai nyári wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Gyulai nyári wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?
Melyek a legnépszerűbb fesztiválok?

Capa Központ programok 2020

2020.07.09. - 08.30.

Események, rendezvények, programlehetőségek a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Kedves Látogatók!

Örömmel közöljük,  hogy a Capa Központ fokozatosan újra megnyitja kapuit.

Egyúttal felhívjuk a figyelmet az új nyitvatartási rendünkre:

-Hétfő: Zárva
-Kedd–péntek: 14–19 óra
-Szombat–vasárnap: 11–19 óra


Program

2020. július 8., szerda, 17 óra
Urbán Tamás & Tamási Miklós (Fortepan) tárlatvezetés - Felesleges Pillangó

2020. július 8-án, szerdán, 17 órától Urbán Tamás fotográfus és Tamási Miklós, a Fortepan alapítója tart tárlatvezetést a Felesleges Pillangó című kiállításon.
Az eseményen való részvétel ingyenes.

A kiállításon a nyugalom megzavarására alkalmas képek kerülnek bemutatásra. A tárlatot 18 év alatti kiskorúak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.

MIAU! - Kiállításmegnyitó
2020. július 15., 18 óra

A kiállítást megnyitja: Fekete Ádám író, rendező

Capa Központ – 8F Galéria
Kurátor: Mucsi Emese
Alkotók: Bánkuti András, Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea, Gerhes Gábor, Hajdú D. András, Máli Fanni, Szabó Benke Róbert, Szarka Péter, Szombat Éva


KIÁLLÍTÁS

MIAU!
2020. július 16. – 2020. augusztus 30.

Kurátor: Mucsi Emese
Alkotók: Bánkuti András, Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea, Gerhes Gábor, Hajdú D. András, Máli Fanni, Szabó Benke Róbert, Szarka Péter, Szombat Éva

„– Mindjárt felszedjük a kábeleket – nem baj, ha még pár percig nem jöhet be a cica?
– De baj. Unja magát a konyhában. És kár, hogy kimaradt a képből. Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával – a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve.” /Ottlik Géza: Próza/

Ha egyetlen képpel kellene illusztrálni a világhaló csatornáin hömpölygő 21. századi digitális képözönt, akkor az minden bizonnyal egy macskás fotó lenne. Bár a kutyások máig vitatják, az internet nem hivatalos címerállata a csupa rejtély, öntörvényű, pihe-puha cica lett. Az állat nyilvánvaló szépsége és cukisága mellett többek között olyan tulajdonságainak köszönheti mérhetetlen népszerűségét a kortárs vizuális kultúrában, mint az emberszerű arckifejezése, elbűvölő intelligenciája, keresetlen humora, örök kiszámíthatatlansága és arisztokratikus természete. A macskához kapcsolódó jelentésrétegek a háziasításától kezdve folyamatosan rakódnak egymásra. Bár megszelídítése legendásan sokáig tartott, az azóta eltelt több ezer év alatt az ember társaként összetett állat-szimbólummá vált: az éjszaka, a titkos tudás állatává; az éleslátás megtestesítőjévé; a nőiség jelképévé; a bujaság ikonjává. Mindezeknek köszönhető a „macskás fotó” alműfaj közérthetősége és közkedveltsége. A MIAU! kiállításon a világ folyamatosan bővülő cicáskép-archívumából egy apró egység látható: kilenc kortárs magyar alkotó (fotóriporter, fotográfus, képzőművész) fotói és a hozzájuk tartozó személyes kis történetek macska-ember, ember-ember viszonyokról, képelméleti összefüggésekről, szociológiai megfigyelésekről, babonákról, mániákról, szemekről, bajuszokról.

Mucsi Emese kurátor

Nyolc hét - Magyar fotográfusok a járvány idején
2020. július 8. – 2020. augusztus 16.

Nyolc hét. Ennyi időn keresztül követtük figyelemmel a virtuális térben kortárs magyar fotográfusok tevékenységét a járvány idején. A Capa Központ blogján publikált nyolcrészes válogatás egy pop-up kiállítás keretében most a valós térben jelenik meg, emléket állítva az elmúlt hónapok eseményeinek.

Mindannyian máshogy éltük meg a koronavírus-járvány időszakát, különböző módon reagáltunk rá, különféle tapasztalatokat szereztünk. A pandémia és annak következményei a fotográfusok életét is jelentősen befolyásolta, ettől függetlenül azzal foglalkoztak, amivel amúgy is szoktak: fotóztak. Igaz, nem pont azt, amit, és nem pont úgy, ahogy korábban: voltak, akik otthon maradtak, és egyfajta vizuális karanténnaplót készítettek, mások még ilyenkor is kimentek az utcákra, hogy megörökítsék a megváltozott életkörülményeket és városképet. A radikálisan átalakult tér- és időtapasztalat az ablakon kívül és belül is megmutatkozott: felhúzott és eldobott kesztyűk és maszkok; fertőtlenített helyek és gyümölcsök; üresen maradt városi és újra felfedezett, belakott otthoni terek; egymásba folyó ünnep- és mindennapok.

Az élet lassan újraindul, visszatér a régi kerékvágásba, miközben a vírus nyomai és következményei még mindig velünk vannak. A bemutatott alkotások arra is lehetőséget adnak, hogy visszatekintsünk, reflektáljunk erre az emlékezetes tavaszra, amely talán a jövőhöz való viszonyunkat is megváltoztatta. A kiállítás harminckilenc fotográfus nyilvános Instagram-profilján megjelent képein keresztül mutatja be ezt az időszakot, a válogatás során fontos szempont volt, hogy minél többféle alkotói attitűd, látásmód jelenjen meg.

Gellér Judit és Gáspár Balázs
a kiállítás kurátorai

Urbán Tamás: Felesleges Pillangó
ÚJRANYITÁS: 2020. JÚLIUS 7.
2020. július 7. – augusztus 23.

Kedd–péntek 14 és 19 óra, szombat–vasárnap 11 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Virágvölgyi István
A kiállításon a nyugalom megzavarására alkalmas képek kerülnek bemutatásra. A tárlatot 18 év alatti kiskorúak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.

Felesleges Pillangó negyven évének felét rácsok mögött töltötte, így volt ideje kitetoválni teljes testét. Szokatlan jelenség volt a szocialista Magyarországon, ugyanis a börtönök mellett a budapesti underground szcénában is otthonosan mozgott, a Sziámi együttessel koncertezett a Fekete Lyukban, rajzolt, festett, rejtvényeket készített és naplót írt. Urbán Tamás fotóriporter a szegedi Csillagbörtönben találkozott vele először 1988-ban, a kiállítás az ezt követő hat év alatt – Pillangó 1994-es haláláig – készült fotókból, a Tamás által összegyűjtött tárgyakból, iratokból és Pillangó naplójából válogat.

Pillangó | „Pillangó vagyok, a magyar pillangó, de a becsületes nevem Deák Ferenc. No, nem a haza bölcse, sokkal inkább a haza bűnözője!” Pillangó 1954-ben született Budapesten, ahogy ő írja naplójában: „január elsején láttam meg a napvilágot, mint Petőfi Sándor, csak egy kicsit későbben”. Szülei munkásként dolgoztak, de apja ötéves korában elhagyta őket – „addig is sűrűn emelgette a poharat, elég bunkó alak lehetett a szerzet”.

Hatévesen már cigizett, általános negyedikben került először intézetbe, tizenöt évesen pedig már bíróság előtt állt, el is ítélték. „Nem nagy ügy volt, kaptam egy évet javító-nevelő intézetben. Azonban már a harmadik napon lécet vettem a Szőlő utcából. Elfogtak, visszavittek.”

Felnőtt életének nagy részét is elzárva töltötte, összesen majdnem húsz évet ült csalás, betörés, fogolyszökés, börtönzendülés, hatósági közeg elleni erőszak, tiltott határátlépés, járműlopás, garázdaság, éjjel erőszakkal elkövetett magánlaksértés, fajgyűlölés, szemérem elleni erőszak és életveszélyt okozó testi sértés miatt. A börtöntársadalomból kilógott ösztönös intelligenciájával és kreativitásával: verseket írt, keresztrejtvényeket és társasjátékokat tervezett, rajzolt, festett. Magát tetoválta, 1978-ban került a homlokára a pillangó – „tíz nap sötétzárkát kaptam érte”.

Nemcsak a nők közt volt népszerű különc, de le is állt a forgalom a szocialista Magyarországon, ha Pillangó felbukkant a színen, megbámulták az utcán. „Sokan az autókból kiabálnak ki mindenfélét. Annyira megszoktam már, hogy egyáltalán nem tud érdekelni.”

Fellépett az akkor még művelődési házakban futó Friderikusz show-ban és sokat járt le a Fekete Lyukba, ahol együtt koncertezett a korszak sztár underground együttesével, a Sziámival. A néha dalokat is író Pillangó alsógatyára vetkőzve és a börtönben tökéletesre csiszolt jógatudását bemutatva kiváló látványelem volt – amíg ki nem tiltották a Lyukból. A mindenkinek beintő, mindenféle rendszert és konvenciót elutasító, sőt, szembeköpő Pillangó még innen is kilógott.

1994-ben, negyvenévesen próbált meg a Népszigetről a partra és visszaúszni részegen. Az odaút sikerült is, de aztán hulláját csak pár nappal később találták meg a Lánchídnál.

„Sokat vakerálnak arról, hogy mi lesz, ha öreg leszek, hogy fogok kinézni. Hát sehogy! Én úgysem leszek öreg ember! Mindig fiatal maradok, fiatalon is patkolok majd el.”

Urbán Tamás | Az ember hirtelen el sem tudja dönteni, mi a furcsább, Urbán Tamás fényképeinek tetőtől talpig kitetovált alanya vagy a fényképekről kirajzolódó elképesztő bizalmi viszony, kettejük barátsága. Először csak fotóit láttam, aztán megismertem a joviális és kedves, hetvenes éveiben járó Urbán Tamást. A kettő sehogy nem passzolt össze. Azt feltételeztem, hogy nagyot változott az elmúlt három évtizedben. De nem így történt. A frissen szabadult, fél életét rács mögött töltő Pillangóról készült képein egy-egy tükörben felbukkan az általam is ismert Urbán Tamás frissen mosott mellényben dolgozó fiatalabb kiadása. Mi kötötte össze mégis Urbánt a nála kilenc évvel fiatalabb Pillangóval, akivel egy nagyobb anyagon dolgozva ismerkedett meg a szegedi Csillagbörtönben, 1988-ban?

A válasz felfedezhető Tamás életművét nézegetve is, de a közös munka alatt derült ki számomra teljesen egyértelműen, hogy kettejük metszete a konvenciók elutasítása. Már pályája elején is a félreeső témák hozták lázba, a társadalomból kiszorultakat fényképezte előszeretettel az Ifjúsági Magazin, a Stern és a Blikk fotósaként is. Az 1987-es nagy havazáskor napokra a mentősök központjába költözött, hogy onnan indulhasson a riasztásokra, a ’90-es évek elején pedig évekig minden balesetnél ott volt külön erre a célra átalakított terepjárójával, sokszor a rendőrök és tűzoltók előtt. Kiállítást sem galériában rendezett, hanem koporsókkal kísérve a Nyugati téri aluljáróban, életművét pedig nem egy múzeum raktárában találjuk, hanem a Fortepanon, mindenki számára hozzáférhetően.

Ehhez társul rendszerező- és gyűjtőszenvedélye, aminek köszönhetően tudjuk most bemutatni Pillangó naplóját, tőrét, maga eszkábálta kerálóját és távcsövét, börtönkártyáit, rajzait, iratait és még saját fejlesztésű rejszológépét is. Börtöngyűjteménye elképesztő. Mikor hazaállított a csatornázás után Márianosztrán kiszerelt utolsó börtönküblivel, felesége kizavarta a lakásból, így jött létre az évekig a Daciája csomagtartójában megtekinthető mobil „börtönmúzeum”.

Ha Tamás belekezdett egy témába, akkor fejest ugrott bele és mindenre kíváncsi volt belőle, nem a felszínt kapargatta. Nem spórolta ki sem az időt, sem az energiát a munkából, teljes lényével a témára figyelt, aminek köszönhetően Pillangó története is élesen rajzolódik ki előttünk. Ahogy Pillangó írja egyik levelében: „Tamásnál a fotózás olyan, mint nálam a tetoválás volt. Mánia. Mániákus fotós!”.

Három évtizeddel ezelőtt határozta el, hogy publikálja az eddig csak töredékesen, újságcikkekben megjelent Pillangó történetet. A gazdag anyagot, amely 2500 kocka (!) fekete-fehér negatívra és színes diára fotózott fényképből, majdnem 300 oldalnyi kéziratból, körülbelül 100 tárgyból és 150 rajzból áll, most mutatjuk be először, a teljességre törekedve.

Virágvölgyi István kurátor

Kemenesi Zsuzsanna: Üdvözletem
A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2020. február 27. – 2020. július 12.
mindennap 11 és 19 óra között.
Ünnepnapokon zárva.
Capa Központ – 8F Galéria
Kurátor: Csizek Gabriella

Kemenesi Zsuzsanna Üdvözletem című kiállításának képei harmonikusan illeszkednek eddig ismert művei sorába. Hat év telt el utolsó egyéni tárlata óta és a most bemutatott fotográfiák ezeknek az éveknek a termései, a fekete-fehérben megragadott valóság lírai képei.

A művész a kiállítás mottójaként az angol népköltészet egy darabját választotta, amely a pillangóhatás elvét konkrét, ok-okozati összefüggésrendszerként mutatja meg, utalva a képeken megörökített apró valóságrészletekben rejlő, nem feltétlen tudható, de mégis lehetséges következményekre: „A patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett, máskor verd be jól a patkószöget”. (Angol népköltészet, Károlyi Amy fordítása)

A képeken megjelenő terek az alkotó mindennapjainak személyes helyszínei, de leginkább a szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak, olyan intézményi terekhez, amelyek múltbéli tárgyak, dokumentumok, illetve a művészetek otthonai. Éppen ezért nem is annyira fizikai valójukban, mint inkább szimbolikus térként jelennek meg, kiterjesztve ezzel a jelentések lehetőségeit.

„Egész életemben jelentéktelen dolgokkal foglalkoztam. Elmondhatom, hogy ember nálam jelentéktelenebb dolgokkal nem foglalkozott. Ezt most már bízvást állíthatom, ennyi év távlatából” – írja egy elemzésében Kemenesi Zsuzsanna. Mégis, tudhatjuk, ha valaki, hát éppen ő az, aki tudja ezeknek az „apróságok”-nak lehetséges és valós hatását, és csak látszólagos jelentéktelenségét. Mert abban a pillanatban, amikor észreveszi és kiemeli azokat a valóság tengernyi eleme közül, jelentőségtelivé és fontossá válnak.

Az általa megtalált kompozíciók, fények-művek-tárgyak-felületek összjátékainak mindegyike lehet egy történet nem jól bevert patkószege, minden harmónia és szépség dacára is. (Csizek Gabriella kurátor)

Robert Capa, a tudósító
A Capa Központ az egyik kiállítóterében az intézmény névadójának, Robert Capának a munkásságát mutatja be.

Frissítettük  a Robert Capa, a tudósító című  kiállításunkat!

A 2017 júniusa óta kiállított fotográfiák pihentetésére műtárgyvédelmi okokból (a fénytelítettségi mutatók alapján) volt szükség. Az újonnan összeállított kiállítás ötven fotográfiája az életút egészét mutatja be.

A kiállított képek közül huszonegyet a kiállításra paszpartuztak, kereteztek, így a Budapesten őrzött Robert Capa – képek gyűjteményből ezek most kerülnek először a nagyközönség elé.

A kiállítás képeit a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Robert Capa Gyűjteményében  található fotográfiákból válogattuk.
Köszönjük a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködését a kiállítás megrendezésében.

Robert Capa, a tudósító
Robert Capát (Friedmann Endre, 1913. október 22. – 1954 május 25.) a XX. század több háborújának (a spanyol polgárháború, a második kínai-japán háború, a II. világháború, az első arab-izraeli háború és az első indokínai háború) egyedülálló képi krónikásaként jegyzi az egyetemes és a magyar fotótörténet.

Az öt harcmezőt megjárt magyar származású fotográfus tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolateremtő képi világot hozott létre és az őt követő nemzedékeknek máig hatóan mutatta meg, hogy milyen nagy a mély humanizmusból építkező képek ereje.

A világhírt Capa számára a spanyol polgárháborúban, 1936-ban készült, az A milicista halála című fotó hozta meg, de életének egyik legszomorúbb pillanata is ehhez az időszakhoz köthető: szerelmének és munkatársának, a lengyel származású fotográfusnak, Gerda Tarónak az elvesztése.

A katonákról, a partizánokról készült, a hétköznapi pillanatokat és a harcokat ábrázoló fotográfiáit – ahogy ez jellemző volt rá – a résztvevő megfigyelő pozíciójából készítette, határtalan empátiával. Ott volt, együtt velük, egészen közel és így születtek a képei. Capa világhírű szavaival: Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.

Capa javaslatára alapították meg 1947-ben Henri Cartier-Bresson, George Rodger és David „Chim” Seymour fotográfusokkal közösen a Magnum Photos ügynökséget.

Az „etikus kalandorok” – Henri Cartier-Bresson szóhasználatával – által létrehozott, a függetlenséget a legalapvetőbb értéknek tartó Magnum Photos azóta is működik, 2017-ben ünnepli a fennállásának 70. évfordulóját. A világhírű fotóügynökség meghatározó alapelvei mind a mai napig a fotográfiai képalkotás fontosságába vetett hit; az egyéni látásmód tisztelete és a belső iránytű követése a témaválasztás és megvalósítás terén; valamint a folyamatos párbeszéd a fotográfia társadalmi szerepéről, a kép létezésének sajátosságairól.

A magyarországi Robert Capa-képek gyűjteményéről
A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. A Robert Capa életútját bemutató ún. Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozat kilencszázharminchét, a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz.  Ezeket a fotográfiákat Cornell Capa (Robert Capa öccse), illetve Richard Whelan fotótörténész (Robert Capa monográfusa) válogatták ki 1990-1992 között a Capa által hátrahagyott közel 70 ezer negatív közül.

Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben kizárólag ez a három széria nagyítás volt és lesz készíthető. A képek a Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel, amely a nagyítások alatt jobb oldalon látható.

A sorozat – Cornell Capa és Richard Whelan szándéka szerint – az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza, az 1932 és 1954 közötti időszak Capa teljes munkásságát felöleli, szinte az első felvételektől az utolsóig.

Robert Capa, a tudósító
című kiállítás válogatása, az életút egészének mintegy ötven képét tartalmazza, az első megbízások egyikeként készült Trockij beszédét megörökítő képtől egy, az indokínai háborúban exponált felvételig.

A célunk az volt, hogy az életmű egészének esszenciális erejét tegyük láthatóvá.

Ezen kívül, a kiállított tematikai egységek erőteljes felütéseivel – amelyek néhány képbe sűrítve jelenítik meg a történéseket – szeretnénk megmutatni Robert Capa kompozíciós virtuozitását, az alapos, részletekbe menő megfigyelésekből épített képeit és emellett egyedülálló képességét a gyors lefolyású akciók megörökítésében is.

Fontosnak tartottuk azt is, hogy a világhírű felvételek előtt vagy éppen az azok után készült képekkel egészítsük ki a már ismertet, azaz a képek ‘hátországát’ is bemutassuk. A spanyol polgárháború egyik kiállított felvételén az a Federico Borell Garcia látható, aki A milicista halála című képen is, és a partraszállás képei esetében pedig az ott fekvő halottak sorát néző francia halászokról készült fotográfia látható.

Robert Capa sosem csak az esemény önmagában való megörökítését tartotta fontosnak, hanem az előzményekét és a következményekét csakúgy: egy háború sosem az első lövéssel kezdődik és nem is az utolsóval ér véget. Ezek a fotográfiák nem csak a háborúk világát mutatják meg, hanem Robert Capa képként fennmaradt békés pillanatainak őrzői is. (Csizek Gabriella)

Forrás: Szervezők


2020.07.09. - 2020.08.30.
Találatok száma: 5

Hotel Memories Budapest**** Rumbachspace Event & Conference

Hotel Memories Budapest**** Rumbachspace Event & Conference

A Hotel Memories Budapest**** 2018 októberében nyitotta meg kapuit, később 2019-ben pedig 4 rendezvényhelyszínnel bővült. A hotel a VII. kerület szívében, a Dohány utcai Zsinagógától 30 méterre, a Deák Ferenc téri metrómegállótól pedig 100 méterre található a Wesselényi utcában található. Bővebben

Kiemelt partner

Continental Hotel Budapest**** Superior

Continental Hotel Budapest**** Superior

CONTINENTAL HOTEL BUDAPEST**** SUPERIOR - A négycsillagos design hotel Budapest történelmi belvárosában a szecesszió és a modern belsőépítészet elemeiből kialakított egyedi saját stílust sugároz. A szálloda 272 szobája - ebből 13 lakosztály - szélessávú internet elérhetőséggel, személyre szabott és business ... Bővebben

Kiemelt partner

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Luxus hotel Budapest szívében, a Duna partján. A hotelben 350 légkondicionált szoba, melyből 54 lakosztály, áll a vendégek rendelkezésére, csodálatos kilátással a Lánchídra és a várra. Bővebben

Kiemelt partner

Anna Hotel**** Budapest

Anna Hotel**** Budapest

Az Anna Hotel Budapest a XI. kerületében, idilli környezetben helyezkedik el. A hotelt körülölelő gyönyörű kertnek köszönhetően vendégeink a béke szigetén érezhetik magukat, a főváros hangos forgatagától néhány perc távolságban. A hotel a főváros egyik legújabb szállodája és nyitása óta célja, hogy ... Bővebben

Kiemelt partner

Danubius Hotel Gellért

Danubius Hotel Gellért

Budapest egyik legszebb szecessziós épülete a Duna-parton, a Gellért-hegy lábánál. A híres Gellért Fürdőhöz közvetlenül csatlakozó patinás szálloda hangulatos belső terekkel nyújt kényelmet és kikapcsolódást. Ki sem kell tennie a lábát a szállodából, hogy megtapasztalja a világhírű Gellért fürdő jótékony ... Bővebben

Kiemelt partner



A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Kapcsolódó témák:

Kiemelt ajánlatok

Közeli ajánlatok

Figyelmébe ajánljuk!

Érdemes felkeresni!


Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!
Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események