Capa Központ programok 2025 Budapest

Capa Központ programok 2025

2025. november 19. szerda, 18 óra

BEAVATÓ TÁRLATVEZETÉS • LOST & FOUND • Tombor Zoltánnal és Mucsi Emesével

2025. november 19-én, szerdán, 18 órától az TOMBOR ZOLTÁN: LOST & FOUND – Vallomások a függőségről című kiállításhoz kapcsolódva beavató tárlatvezetést tartunk az alkotóval és a kiállítás kurátorával.

A kiállítás címe LOST & FOUND, amit ha angolul olvasunk, rögtön érezzük, hogy mennyi mindent előhív bennünk, milyen sokféleképpen értelmezhető, mi mindent jelenthet. Amikor a magyar fordítással kíséreleteztünk, úgy éreztük, hogy valami mindig kimaradt: Elveszett & megtalált; Elvesztem, visszataláltam; Vesztett, talált; Elhagyott, meglett… Végül emiatt maradtunk a sokrétű angol kifejezésnél, amit legtöbbször a reptéren, buszpályaudvaron, vagy más átmeneti helyen olvashatunk. Tombor Zoltán Budapesten élő fotográfus, aki Milánóban és New Yorkban építette nemzetközi karrierjét, és most már azt is lehet tudni róla, hogy hét éve felépülő függő. A Capa Központban látható egyéni kiállítása személyes önvallomás a szerhasználatról és a felépülésről: képek és szövegek szövete, amely a titkolózástól a megkönnyebbülésig vezet. A LOST & FOUND alapvetően is egy beavatás – ezen a tárlatvezetésen azonban a felépüléstörténete mellett a kiállításcsinálás műhelytitkaiba, a nyilvánosságra lépéssel kapcsolatos dilemmákba és beszélgetésekbe is betekintést adunk.

Az eseményen való részvétel jeggyel lehetséges, amely 5000 forint.

„»A józanság több, mint az, hogy valaki nem fogyaszt alkoholt, a józanság életforma, ez maga a teljes élet.« Ezt a gondolatot először Máté Gábor A sóvárgás démona című könyvében olvastam és az én értelmezésemben ez a mondat arra világít rá, hogy a felépülés nem csupán a szerhasználat befejezését jelenti, hanem egy mélyebb, belső átalakulást, amelynek megvannak a maga stációi. Számomra a gyógyulás része az is, hogy képekben gondolkodva, vizuálisan elemzem és újraélem a függőség különböző állapotait – a vágyakozást, a visszaesést, a reményt és a felismeréseket. Ez segít meglátni azokat a közös vonásokat, amelyek az elsőre nagyon eltérőnek tűnő függőségeket is összekötik. A könyvben visszatérő gondolat, hogy az addikciók esetében egyfajta alaphelyzet a szeretethiány és az azzal sokszor együtt járó ürességérzés. Mások történeteinek olvasása, meghallgatása sokat segített abban, hogy jobban megértsem, milyen típusú függőségek hogyan és miért alakulnak ki különböző emberekben, köztük saját magamban is. Vannak társadalmilag elfogadott, sőt jutalmazott függőségek, például a munkamánia. A felismerés, hogy a függőség valójában a szerhasználóknál sokkal több embert érint, felszabadító erejű volt számomra.” /Tombor Zoltán/

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy 19.30 kor zárunk – amennyiben a TOMBOR ZOLTÁN: LOST & FOUND – Vallomások a függőségről kiállítást egyénileg szeretnék megtekinteni, azt az esemény előtt tudják megtenni.

2025. november 20., csütörtök, 10 óra

Képpé válni I. – A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tudományos konferenciája

A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílt szakmai konferenciát rendez a nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” fotózásáról, fotóiról. Tehát azon portréfotográfiák történetét és társadalmi használatát tekinti át, amelyek a közbeszéd és a történelem reflektorfényében élő személyekről készültek.

A belépés ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve.

A konferencia második részét 2026. január 30-án rendezzük a Capa Központban.

PROGRAM:

– 10.00 Köszöntő – Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és Bán András, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke

– 10.10 A Mafot 2025-ös Argumentum-díjának átadása

Szekcióvezető: Tomsics Emőke

– 10.30 Tamás Ágnes történész, habilitált egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék: „még ma is a férfi

szépségek közé számítható a mi királyunk”. Ferenc József-portrék a magyar képes sajtóban (1867–1916)

– 11.00 Lengyel Beatrix történész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti

Múzeum Történeti Fényképtár – Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész, muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum

Történeti Fényképtár: Kultusz, közösség, kép. A személyes tisztelet tárgyiasulása

– 11.30 Farkas Zsuzsa művészettörténész: Kossuth Lajos képpé válása

– 11.50 Reznák Erzsébet történész, Kossuth Múzeum: „A czeglédi 100-as küldöttség barracone-i látogatásának emlékére…”. Kossuth

Lajos ceglédi fotója

– 12.10 Borovi Dániel művészettörténész: Retusált fotók Erzsébet királyné posztumusz kultuszában

– 12.30 Pálinkás Gábor doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,

Történelemtudományi Doktori Iskola: Martinovics Ignác képmásai a kollektív emlékezetben

– 12.50 Eőry Áron politológus, politikatörténeti kutató: „Tettem néhány nyilvános vizsgát, ha nem is mindig kitüntetéssel”. Egy

szemvonzóan megkapó személyiség nyilvános arcai és harcai

– 13.10 vita

– 13.30 ebédszünet

Szekcióvezető: Bata Tímea

– 14.30 E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója: „neki az ünneplés az elementuma” Jókai-portrék a nyilvánosság tereiben

– 14.50 Földváry Gergely történész, Hegyvidéki Helytörténeti

Gyűjtemény: Jókai, a celeb. A nagy író emberi arca és a svábhegyi villa a fotók tükrében

– 15.10 Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum:

Kommemorizáció és fotográfia Kiss József írói jubileumi ünnepségein

– 15.30 Sebő Judit, Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár: Képmások készleten. „Fontos emberek”

arcképsorozatai

– 15.50 vita

– 16.05 kávészünet

– 16.20 Müller Rolf történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: Végpont, nullpont… Kamerák előtt Szálasi Ferenc és

Péter Gábor

– 16.40 Bognár Katalin fotótörténész, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár: Amikor a kép híresebb, mint a név. Szeles

Erika emlékezete

– 17.00 Máté Zsolt doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem: Amerikai törekvések az ’56-os magyar menekültek portréjának

megörökítésére

– 17.20 vita

– 17.35 szünet

– 17.50 Képpé válni ma. Kerekasztal-beszélgetés. Vezeti: Szarka Klára.

Résztvevők: Békefi Dóra képszerkesztő (Marie Claire), Ritter Doron fotográfus-operatőr, Sebestyén László fotográfus (Forbes

magazin)

Karafiáth Orsolya tárlatvezetése | Finisszázs – Santhó Imre divatfotóinak újrafelfedezése

 2025. november 23., vasárnap, 16 óra

2025. november 23-án, vasárnap, 16 órától Karafiáth Orsolya író tart tárlatvezetést az Elegancia és kísérletezés – Santhó Imre divatfotóinak újrafelfedezése című kiállításban.

Az eseményen való részvétel kortárs tárlatvezetés jeggyel lehetséges, amely 3500 forint.

Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós volt a huszadik század első felében. A magyar származású művész Imre von Santhó néven élete során számos országban megfordult, botrányt okozott aktrajzaival és sikereket ért el fényképeivel. Az 1920-as és 30-as években Berlinben élt, ahol divatmodellekkel és filmsztárokkal dolgozott együtt, a képei pedig neves magazinokban jelentek meg. Mindezek ellenére a munkái alig ismertek itthon.

Az Elegancia és kísérletezés, amely az első Santhónak dedikált magyarországi kiállítás, elsősorban a látványos divatfotóira fókuszál – Simonovics Ildikó tárlatvezetésén is elsősorban ezekről, illetve a 20-as, 30-as évek divatjáról lesz szó.

Santhó képeit finom elegancia és harmonikus elrendezés, fény-árnyék játékok és különféle helyszínek jellemzik, ugyanakkor másoknál többet alkalmazott kísérleti technikákat és merész beállításokat, így a fotói mai szemmel nézve is egészen frissnek hatnak. Ahogy Werner Suhr újságíró írta róla 1936-ban: „Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat, annyira érdekes a személyes látásmódja”.

2025. november 26., szerda, 18 óra

Hernád Géza – LTP. Élet kilátással - KIállításmegnyitó

A kiállítást megnyitja: MÉLYI József művészettörténész

A kiállítás kurátora: KOPIN Katalin művészettörténész, Capa Központ

Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, 8F Galéria

1065 Budapest, Nagymező utca 8.

A kiállítás megtekinthető:

2025. november 27 – 2026. február 22.

Mindennap 9 és 19 óra között.

Ünnepnapokon zárva.

KIÁLLÍTÁSOK:

Tombor Zoltán – Lost & Found. Vallomások a függőségről

2025. október 15. – 2026. január 18.

A kiállítás kurátora: MUCSI Emese

Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Tombor Zoltán Budapesten élő és alkotó fotográfus. Nemzetközi pályafutását 2003-ban Milánóban kezdte, majd több éven keresztül New Yorkból dolgozott, ahol divatfotósként piacvezető magazinokkal és márkákkal működött együtt. Munkái számos hazai és külföldi kiadványban, kampányban és kiállításon szerepeltek. Tombor Nelli férje, Tombor Lujza apja. Hét éve felépülő függő.

LOST & FOUND című egyéni kiállítása egyfajta önvallomás: alkalmazott és autonóm fotográfiai munkáin, valamint a családi archívumon keresztül végigvitt személyes beszámoló a szerhasználat éveiről, a kokain- és alkoholfüggőség szimbolikus jelenségeiről, a titkolózásról, a szégyenről, a kísértés különböző formáiról, az intenzív élethelyzetekről, a környezetében élők nehézségeiről és a függőségből való kilábalásról. Bár számára a fotográfia mindig is egyfajta önértelmezési és gondolkodási forma volt, ez az önismereti folyamat most először kerül egyértelműen előtérbe és válik meghatározó alkotói témává. Alkalmazott munkáiban érthető módon a személyes történetek jellemzően nem jelentek meg, ebben az összefüggésben azonban a divatfotóinak egy része is új értelmezést kap, rámutatva a divatvilág, a showbiznisz, a celeb-kultúra és a szerhasználat lehetséges kapcsolódási pontjaira is.

A kiállított anyag nem dokumentarista jellegű sorozat és nem is klasszikus divatfotós munka, hanem egy különleges, sajátos képszövet, Tombor Zoltán szöveges elemekkel átszőtt vizuális memoárja az eddig átélt évekről, amelyben alkalmazott és autonóm munkái, közel ötven éves családi fotók, valamint egy kifejezetten erre az alkalomra készült, szimbolikus képekből álló új fotósorozat fonódik össze. A gondolattérképben a függőségból való felépülés időszakából visszatekintve, egy asszociatív, belső logika mentén rendeződik át az életanyag: boldog és szomorú élmények, munkák, projektek és találkozások a gyerekkortól egészen mostanáig.

A szövedék részét képezik a témával foglalkozó különböző önsegítő könyvekből megismert és válogatott állítások, esettenulmányok, valamint Tombor a függőséggel kapcsolatos személyes önvallomásaiból álló írásos elemek. Legfőbb útmutatói és segítői a felépülési folyamatban Dr. Máté Gábor orvos A ​sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet című könyve, valamint Dr. Anna Lembke pszichiáter Dopaminkorszak – Hogyan találjunk egyensúlyt a függőségekre épülő világban című bestsellere voltak. A személyes vallomások akár könyvben, akár segítő csoportban, akár hétköznapi beszélgetésekben merülnek fel, valamilyen módon mindkét félre felszabadító hatással lehetnek – a szerfüggőknek, a felépülésben lévőknek, a sorstársaknak, a hozzátartozóknak, az útkeresőknek. Ez a történet egy valakinek mindenképp megkönnyebbülést jelent, és talán másokra is így hat.

CAPAZINE – LET’S STAGE!

2025. október 1. – november 30.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2024-ben hetedik alkalommal valósította meg az évi rendszerességű CAPAZINE workshopot, amelynek központi témája ezúttal a megrendezett fotográfia volt. A CAPAZINE – LET’S STAGE műhelymunka keretében ezt a szerteágazó, a fotográfia kezdetétől fogva létező, de csak a hetvenes években artikulált képtípust vettük górcső alá. Rangos nemzetközi és hazai szakértők által tartott előadások mellett, műteremlátogatással és tematikus tárlatvezetésekkel mélyítettük a programba beválogatott résztvevők tudását erről a komplex, mai napig ható és érvényes alkotói attitűdről.

A közel egyéves munkafolyamat során a fotográfus, képzőművész, látványtervező, színész és szövegíró résztvevők (A. Kovács Gyula, Cseke Tamás, Csúcs Angéla, Danszki Fruzsina, Fromm Balázs, Janik Zoltán, Komár Sabrina, Lantos Zsuzsanna, Magócsi Márton, Osváth Judit, Salamon Júlia, Székely Dorka, Varga Szofi, Vizi András) új fotográfiai projekteket hoztak létre. Az ezeket megalapozó és inspiráló tematikus előadások során betekintést kaptak a megrendezett fotográfia elméleti és történeti hátterébe (Tóth Balázs Zoltán), a fotóriporteri életművekben a megrendezettséggel és az újrajátszással kapcsolatos etika dilemmákba (Csizek Gabriella), a képtípus kortárs fotográfiai alakváltozataiba (Lucy Soutter, Mucsi Emese).

A workshop keretében tett műteremlátogatások és artist talkok során pedig az ezt az attitűdöt is mozgósító képzőművészek (Gerhes Gábor, Gyenis Tibor) avatták be a résztvevőket műhelytitkaikba és munkamódszerükbe.

Elegancia és kísérletezés – Santhó Imre divatfotóinak újrafelfedezése

2025. szeptember 24. – november 23.

Kurátor: Gáspár Balázs

Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós volt a huszadik század első felében. A magyarszármazású művész Imre von Santhó néven élete során számos országban megfordult, botránytokozott aktrajzaival és sikereket ért el fényképeivel. Az 1920-as és 30-as években Berlinben élt, ahol divatmodellekkel és filmsztárokkal dolgozott együtt, a képei pedig neves magazinokbanjelentek meg. Mindezek ellenére a munkái alig ismertek itthon.

Sokoldalú alkotó volt: készített filmplakátot Kertész Mihály egyik korai filmjéhez, botrányosnakmondott aktrajzaival borzolta a kedélyeket, állított ki a Fészek Művészklubban, többek közöttMolnár C. Pállal és Zádor Istvánnal, egy német magazinban Heinrich Zille grafikus mellettmutatták be mint illusztrátor, és tervezett borítót a fotótörténet fontos alkotója, Edward Steichen fényképének felhasználásával.

Az Elegancia és kísérletezés, amely az első neki dedikált magyarországi kiállítás, elsősorban a látványos divatfotóira fókuszál, de ezek mellett korábban nem látott grafikákat, illusztrációkat ésdokumentumokat is bemutat. Santhó képeit finom elegancia és harmonikus elrendezés, fény-árnyék játékok és különféle helyszínek jellemzik, ugyanakkor másoknál többet alkalmazottkísérleti technikákat és merész beállításokat, így a fotói mai szemmel nézve is egészen frissnekhatnak. Ahogy Werner Suhr újságíró írta róla 1936-ban: „Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat, annyiraérdekes a személyes látásmódja”.

A kiállításon látható képek a Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg és a Kunstbibliothek Berlin gyűjteményéből származnak.

Santhó Imre

Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós volt a huszadik század első felében. A magyar származású művész Imre von Santhó néven élete során számos országban megfordult, botrányt okozott aktrajzaival és sikereket ért el fényképeivel. Az 1920-as és 30-as években Berlinben élt, ahol divatmodellekkel és filmsztárokkal dolgozott együtt, a képei pedig neves magazinokban jelentek meg. Mindezek ellenére a munkái alig ismertek itthon.

Sokoldalú alkotó volt: készített filmplakátot Kertész Mihály egyik korai filmjéhez, botrányosnak mondott aktrajzaival borzolta a kedélyeket, állított ki a Fészek Művészklubban, többek között Molnár C. Pállal és Zádor Istvánnal, egy német magazinban Heinrich Zille grafikus mellett mutatták be mint illusztrátor, és tervezett borítót a fotótörténet fontos alkotója, Edward Steichen fényképének felhasználásával.

Az Elegancia és kísérletezés, amely az első neki dedikált magyarországi kiállítás, elsősorban a látványos divatfotóira fókuszál, de ezek mellett korábban nem látott grafikákat, illusztrációkat és dokumentumokat is bemutat. Santhó képeit finom elegancia és harmonikus elrendezés, fény-árnyék játékok és különféle helyszínek jellemzik, ugyanakkor másoknál többet alkalmazott kísérleti technikákat és merész beállításokat, így a fotói mai szemmel nézve is egészen frissnek hatnak. Ahogy Werner Suhr újságíró írta róla 1936-ban: „Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat, annyira érdekes a személyes látásmódja”.

Új Robert Capa életmű-kiállítással várjuk látogatóinkat!

Robert Capa, a tudósító címmel megnyílt a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítása a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, 500 nm-es kiállítóterében. A Magyar Állam 2008-ban vásárolta meg a Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amely 937 darab a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. Az egyedülálló tárlat a sorozatból mintegy 140 – köztük számos ikonikussá vált – fényképet bemutatva a fotográfus életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban. Robert Capa munkássága azért fontos, mert képeivel és hozzáállásával mély hatást gyakorolt a közönségre, örökre megváltoztatta a fotóriporteri szakma normáit és hozzájárult a történelem megértéséhez és az emlékezéshez.

Megváltozott nyitvatartás!

Capa Központ

• Hétfő: zárva
• Kedd–péntek: 13–18 óra
• Szombat–vasárnap: 10–18 óra

8F Galéria

• Hétfő–vasárnap: 9–19 óra

A pénztár fél órával a zárás időpontja előtt bezár.

A 8F Galériába ingyenes a belépés.