Cserépváralja programok 2019

A FALU LÁTNIVALÓI

Cserépvár romjai
Cserépvár kezdeteiről nincsenek pontos forrásaink, vélhetően a 13-14. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal (egy Cserép nevezetű középnemesi személy építhette a várat, aki tulajdonosa volt a közeli Cserépfalu településnek is). A vár 1387-től Luxemburgi Zsigmond király tulajdona volt, majd királynéi birtokká vált.

A romok feltárása folyamatos. A várásatásokat 2004. augusztusában kezdték el.

Gabonatárolók

A cserépváraljai gabonatároló vermek hazánk legnagyobb ilyen célra készült építményei. Sokáig úgy vélték, hogy ezek a vár alatti vermek védelmi célokra készültek, de a régészek kutatásai megállapították, hogy a XVI. században gabonatárolás céljára alakitották ki. Eredetileg a Tardról beszállított árpát helyezték el a hegy oldalában sorakozó vermekbe. A várlátogatók a hegy tetejére menve – a várhoz vezető út mentén jobb oldalt tekinthetik meg ezeket a különös középkori vájt vermeket.

Kaptárkövek

Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei. kaptarko_01A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el. Több feltételezés ismert a kultúrtörténeti funkciójuk meghatározására. A kaptárkő kutatók feltevései szerint az Árpád-korban kialakult riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel együtt jelentek meg a kaptárkövek. A nép szájhagyománya szerint többféle feltételezés is létezik, az egyik, hogy temetkezési helyként használták, illetve hogy eleink számára szolgálhatott pogány oltárkő gyanánt. Az elnevezés, a kaptár szó etimológiai vizsgálata is több magyarázatra ad lehetőséget. Legkézenfekvőbb, ahogy a kaptár szóból következtetni is lehet, az, hogy méhkaptár céljait szolgálták ezek a nyílások. A méhészek szerint a fülkék nagyrésze alkalmas háttér egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Több külföldi példa erősíti ezt a véleményt. Volt olyan fülke, amelyben méhviasz maradványit fedezték fel, így ez is bizonyíték lehet a fülkék méhkaptárként való felhasználására. Olyan vélekedés is napvilágot látott, mely szerint a honfoglalás korában egy kis népcsoport készítette a fülkéket áldozati ajándékok tárolására. Sajnos a régészeti ásatás sem hozott értékelhető eredményt, pedig több kaptárkő előteréből kerültek elő XI. századi edénytöredékek, üvegdarabok, és karddarab is. Valószínűleg a kaptárkövek eredeti funkciójának megfejtése az utókor számára jelent feladatot.

Barlanglakásos tájház

Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban és barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakásos tájházat. A riolittufába vájt, tornácos, hagyományos módon berendezett lakás mellett, érdemes megtekinteni a fonóház berendezéseit is. A helyreállított lakásban megtekinthető a pitvar-kéményalja, szoba, pince, istálló, takarmányos, és lakószoba. Az itt látható berendezések, tárgyak, mint pl. a szövőszék, a XIX. század végén készültek. A tájház látogatói megismerhetik Bükkalja lakosainak életstílusát, lakóberendezését. A barlanglakásoknak emléket állító építmény 1987 óta várja látogatóit.

Cím: Cserépváralja, Dobó út 4.

Török kori kút

A nyolcszögletű kútház a török idők emlékét idézi. A kútházban a térség kőzetére jellemző tufába kézzel ásott kúttal. A kút átmérője meghaladja az egy métert a mélysége a vízszintig közel 60 méter. Keletkezéséről nem sokat tudni jellegéből adódóan a török korban készíthették. Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található, de ez nem bizonyított. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn emlékeztetve a régmúlt időkre.