ISON Budapest 2025. Programok és koncertek, online jegyvásárlás

ISON programajánló 2025

Győri Noémi-Csalog Benedek // Elfeledett kincsek // Telemann fuvoladuók

2025. JÚNIUS 12. CSÜTÖRTÖK, 20:00

Elfeledett kincsek - Telemann TWV 40:124-129 fuvoladuói

Győri Noémi és Csalog Benedek koncertje – történetekkel, beszélgetéssel és humorral

Georg Philipp Telemann, a barokk zene egyik legismertebb mestere, nemcsak zeneszerzőként emelkedett ki kortársai közül, hanem kiadóként is aktív volt, idős korában pedig többek között kertészettel is foglalkozott. Élete fordulatos volt: titokban, szinte autodidaktaként tanult zenét, mert családja ellenezte, felesége pedig hatalmas adósságokat halmozott fel, mielőtt elhagyta Telemannt.

Győri Noémi és Csalog Benedek amellett, hogy korhű hangszereken megszólaltatják Telemann TWV 40:124-129 sorozatának hat különleges fuvoladuóját, ezekről az érdekességekről és Telemann zeneszerzői munkásságáról is mesélnek majd. Az elhangzó műveket, melyeket eddig még sosem vettek lemezre barokk fuvolákon, Győri és Csalog 2025 őszén a Hungaroton Records számára fogják rögzíteni. Az est végén a művészekkel együtt, kötetlen beszélgetésre invitáljuk a közönséget!

Zenei utazás az Orient Expresszel // ISON

2025. JÚNIUS 13. PÉNTEK, 20:00

Karasszon Eszter (cselló), Mali Emese (zongora) és Méhes Csaba (pantomim) összművészeti előadása az ISON-ban.

Luxusvonatként indult, ma már csak nosztalgiajáratként, részleges útvonalon közlekedik az Orient Expressz, amely a 19. század hatalmi törekvéseivel és gazdasági érdekeivel párhuzamosan fejlődött ki, majd csillaga a 20. század történelmi viharaival együtt áldozott le. Bár ma is csak keveseknek adatik meg, hogy felüljenek az eredetileg Nyugat- és Kelet-Európát összekötő legendás vasútra, a zene erején keresztül mégis részesülhetünk a 19. és 20. század egyik legkalandosabb úti élményében.

Az egykori Orient Expressz főbb állomásait egy-egy zenemű idézi meg ezen a koncerten. A műsor csaknem fél évszázadot fog át az 1880-as évektől az 1920-as évekig, amely nemcsak az Orient Expressz fénykorát fedi le, hanem egyúttal a zenetörténet egyik legfelforgatóbb időszakával is egybeesik.

A koncertre kiválasztott zeneszerzők ráadásul a korabeli kulturális élet aktív résztvevői voltak, darabjaik utólag szimbolikus jelentőségűvé váltak. Párizs levegőjét Debussy, Münchenét Richard Strauss, Bécsét Webern, Budapestét Kodály, Bukarestét Enescu, Londonét Vaughan Williams, Velencéét Puccini zenéjén keresztül szívhatjuk be, eközben pedig betekintést nyerhetünk a zeneszerzés különféle párhuzamosan élő, sőt kölcsönhatásba lépő irányzataiba is. Karasszon Eszter és Mali Emese cselló-zongora duójához Méhes Csaba csatlakozik, aki pantomimmal teszi teljesebbé az amúgy is zsigeri élménynek ígérkező koncertet.

Musical Show // Miller's Singers

2025. JÚNIUS 18. SZERDA, 18:30

Tudtad, hogy Nemecsek fürdetésének jelenetéhez vízálló mikroport kellet? Logikus nem? Egy a sok apró részletből, ami egy musical előadáshoz kell. Bátor megoldások, akrobatikus ügyesség, tánc, ének, színjátszás - ez mind a zenés színház.

Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart

KultúrFlipper Könyvklub // Austen250

A KultúrFlipper, a British Council Hungary és az ISON közös programja.

Emma

2025. SZEPTEMBER 9. KEDD, 18:30

Amit olvasunk: Jane Austen - Emma

„Ha habozik igent mondani, mondjon bátran nemet.”

Szeptemberben az Emmával folytatódik a KultúrFlipper, az ISON és a British Council közös könyvklubja Ruff Orsolya és Szeder Kata vezetésével.

„Olyan hősnőt fogok választani, akit rajtam kívül senki sem fog különösebben szeretni” – írta Jane Austen elöljáróban címszereplőjéről, Emma Woodhouse-ról. Holott már az első mondatból kiderül, hogy a 21 éves nő csinos, eszes, gazdag, és „komolyabb baj vagy bánat még sosem érte”, viszont egy szép napon a fejébe veszi, hogy a saját fejét, ízlését és megérzéseit követve összeboronálja ismerőseit.

• De hová vezet, ha kívülállóként avatkozunk a szív dolgaiba, és hogyan vakíthat el a személyes elfogultság bárkit abban, hogy tárgyilagosan ítélje meg a környezetében élőket?

• Egyáltalán miben más Emma, mint a többi Austen-hősnő, és miben hozott annak idején újat a regényt?

• Kétszázötven éve született az angol irodalom egyik legtöbbet hivatkozott, és mai napig egyik legnépszerűbb szerzője, Jane Austen. Műveivel megkerülhetetlenül a popkultúra része, írásaival többek közt olyan nagyságokat ihletett meg, mint Nabokov, Scorsese vagy épp J.K. Rowling.

• A kerek évforduló jó alkalmat kínál az újraolvasásra, ezért a KultúrFlipper és az ISON csapata a British Councillal közösen egy hat alkalmas könyvklubot indít, ahol Ruff Orsolya és Szeder Kata vezetésével estéről estére átbeszéljük Jane Austen egy-egy regényét.

• Austen jól ismerte az emberi lélek minden rezdülését, és nem ódzkodott attól sem, hogy könyveiben pellengérre állítsa azokat. Finom társadalomkritika, metsző gúny, pergő párbeszédek és emlékezetes hősök jellemzik könyveit. Bízunk abban, hogy közösen kiderítjük, hogy a régvolt kastélyok, bálok és hintók dacára miért hatnak a mai napig is frissnek művei. Mit tudhat Austen, hogy bő kétszáz éve töretlen a sikere? Mit mesélnek könyvei a 19. század első évtizedeinek társadalmi viszonyairól, és mitől olyan izgalmasak még ma is történetei?

• Ha már rég olvastad regényeit, akkor azért, ha teljesen kezdő vagy az Austen-univerzumban, akkor azért, ha mindig is szeretted írásait, akkor pedig azért csatlakozz az Austen250-könyvklubhoz! Az esemény-sorozathoz bármikor be-, ki- és újra lehet csatlakozni, az alkalmak nem épülnek egymásra.

Dalszerelőműhely

A Dalszerelőműhely 2021 őszén kezdte működését az ISON-ban. Az első két évad során Billie Eilish, Janelle Monáe, Eminem, Adele, Shawn Mendes, Harry Styles, Dua Lipa, a Carson Coma, Krúbi és Taylor Swift egy-egy dalát vizsgáltuk. A cél az, hogy megértsük, mi történik a zene „belsejében”: mit csinál egy-egy dalban a kardántengely, a karburátor és a gyújtógyertya, vagyis olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként kapcsolódik egymáshoz szöveg és zene, mitől lesz izgalmas (vagy éppen kevésbé izgalmas) egy dallam, hogyan áll össze a hangzás és a harmóniavilág. A foglalkozásokon való részvételnek nem feltétele a zenei, két nyitott fülön kívül más segédeszközre nem lesz szükség (csavarhúzót, fogót, kompressziómérőt biztosítunk).A műhelyvezető a Dalszerelőműhely harmadik évadában is Fazekas Gergely, zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.

PopSongLab // Lady Gaga & Bruno Mars: Die With A Smile

2025. SZEPTEMBER 17. SZERDA, 18:30

Lady Gaga & Bruno Mars // Fazekas Gergely

2025. SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK, 18:30

Amit elemzünk: Lady Gaga & Bruno Mars: Die With A Smile

Szólhat-e aktuálpolitikáról egy szerelmi duett? Politizálásnak tekinthető-e egyáltalán, ha valaki a világ végéről énekel? És ha ketten énekelnek róla? Lady Gaga és Bruno Mars duettje kapcsán ezek éppoly fontos kérdések, mint az, hogy a dal – amely 2024. augusztusi megjelenése után fél évvel elérte a 2 milliárd (!) meghallgatást a Spotify-on – miért és hogyan kapcsolódik a hetvenes évek zenei világához, illetve általában a napjainkra jellemző retro-hullámhoz. A Dalszerelőműhely ötödik évadának nyitó előadásában természetesen nemcsak ezekről lesz szó, hanem konkrét zenei jelenségekről is: a dal káprázatos harmóniavilágáról (hogy egyetlen sima hármashangzat nem szólal meg benne, csak négyes- és ötöshangzatok), magával ragadó dallamosságáról és persze a két énekes szavakkal nehezen leírható vokális kémiájáról.

A műhelyvezető Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.

Eminem // Fazekas Gergely

2025. OKTÓBER 16. CSÜTÖRTÖK, 18:30

Amit elemzünk: Eminem: Godzilla

A Dalszerelőműhely ötödik évadának második előadásán nemcsak az atombomba sújtotta Japánban kreált mitológiai lénnyel, Godzillával ismerkedünk meg közelebbről, hanem a rap sokszorosan Grammy-díjas szörnyetegének, Eminemnek a zenei gondolkodását is megpróbáljuk megfejteni. Ennek érdekében szoros elemzés alá vonjuk Eminem 2020-as „Godzilla” című számának szövegét és egy akkordos zenéjét (spoiler: egy ponton felbukkan négy gyönyörű akkord, és egészen különleges a dal formai felépítése, de hogy miért és hogyan, azt most nem áruljuk el). Természetesen tüzetesen megvizsgáljuk a szövegmondás tempóját tekintve Guinness-rekordnak számító utolsó három versszakot is, ahol Eminem másodpercenként tizenegy szótagos, rettenetes tempót diktál, és ez arra is alkalmat fog teremteni, hogy Johann Sebastian Bach, Oscar Peterson és Cziffra György bevonásával elgondolkozzunk a virtuozitás fogalmán.

A műhelyvezető Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.

Harry Styles // Fazekas Gergely

2025. NOVEMBER 13. CSÜTÖRTÖK, 18:30

Amit elemzünk: Harry Styles: Music for a Sushi Restaurant

Lehet az élet metaforája a kóstolás? Ha igen, van értelme úgy élni, hogy az ember csak belekóstol a dolgokba, soha nem tesz semmit igazán a sajátjává? És milyen zene illik egy szusiétteremhez? Ilyen filozófiai és művészetelméleti kérdések is fel fognak merülni a Dalszerelőműhely ötödik évadának harmadik előadásán, amelynek főhőse a 2010-es angliai X-faktorban kreált fiúbanda, az egykori One Direction tagjai közül a legnagyobb karriert befutott sztár, Harry Styles lesz. A „Music for a Sushi Restaurant” 2022-ben jelent meg Styles harmadik szólólemezén, és zeneileg is izgalmas kérdések végiggondolására nyújt lehetőséget. Meg fogjuk vizsgálni a kromatika jelenségét, hogy miként működik egy minden ízében a hetvenes évek funk-zenéjét idéző groove, és hogy van-e helye a modern popzenében a szöveg nélkül rögtönzött dudorászásnak (szakkifejezéssel: a scat éneklésnek). Spoiler: van!

A műhelyvezető Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.

Beyoncé // Fazekas Gergely

2025. DECEMBER 11. CSÜTÖRTÖK, 18:30

Amit elemzünk: Beyoncé: Texas Hold ’Em

Egyes szakmai jóslatok szerint a country hamarosan letaszítja a hip-hopot a zeneipar trónjáról. E meglepő feltételezés 2024-ben nem onnan nyert megerősítést, ahonnan számítottunk volna rá, vagyis a Republikánus Párt jobbszárnyáról, a bizonyíték a fekete popzene királynőjétől, Beyoncétől érkezett. 2024 márciusában kihozott country-lemeze, a „Cowboy Carter” 11 Grammy-jelölést kapott, ebből hármat váltott díjra, elhozva a 35-szörösen díjazott, 99-szeresen jelölt királynő számára a régóta áhított „Album of the Year” díjat is. Az album és az elsőként kihozott kislemez, a „Texas Hold ’Em” nemcsak zeneileg izgalmas, hanem kultúrtörténeti szempontból is, amennyiben rendkívüli erővel mutat rá arra, hogy a country gyökerei az észak-amerikai fekete kultúráig vezetnek. A Dalszerelőműhely ötödik évadának negyedik előadásán kísérletet teszünk tehát a country őstörténetének feltárására, megnézzük, hogy mit lehet kihozni a 20. századi popzene legelcsépeltebb három akkordjából a 21. században, hogy mi Beyoncé éneklésének a titka (spoiler: ezt nem fogjuk tudni megfejteni), és a póker is szóba fog kerülni.

A műhelyvezető Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára.

KULTÚRFLIPPER 2025 ŐSZ

Szingliség, a szépség kultusza, ún. női princípium, tökéletesség vs. tökéletlenség – 2025 őszén igazi nőtörténeti ikonokkal folytatódik az ISON irodalmi sorozata Ruff Orsolyával és Szeder Katával. Olyan jól ismert popkulturális jelenségeket alapul véve, mint Bridget Jones, a Barbie baba, A Szolgálólány meséje, vagy az idén 250 éve született Jane Austen, ezúttal is arra vagyunk kíváncsiak, miként váltak generációk világképét meghatározó művekké, szereplőkké, alkotókká. Mit árulnak el a korról, amiben születtek/játszódnak, mitől lettek igazán sikeresek és miért működnek még ma is.

Az ISON specialty kávézója és büféje a programkezdés előtt egy órával kinyit és kézműves italokkal illetve pékáruval várja a közönséget.

Bridget Jones

2025. SZEPTEMBER 25. CSÜTÖRTÖK, 18:30

„Általánosan elfogadott tény, hogy abban a pillanatban, mihelyt az életed egyik területe helyreáll, egy másik látványosan ízekre hullik.”

Bridget Jones első ránézésre nem is különbözhetne jobban a hagyományos irodalmi és filmes hősnőktől, mégis közel harminc éve töretlenül imádjuk.

De mi lehet vonzó egy láncdohányos, borissza, szerelmi és szakmai életében sete-suta facér nőben, aki miatt még 2025-ben is beülünk a moziba?

Hogyan változott a szingliség státusza az első kötet megjelenése óta, milyen új kihívások várnak ma egy egyedülálló nőre (és, ami azt illeti, egy férfira), mit mond a sorozat a fölénk tornyosuló és folyamatosan változó elvárásokról, és minden nehézsége ellenére (vagy épp azért) miért tudunk olyan könnyen azonosulni Bridget Jonesszal?

A KultúrFlipper szeptemberi estjén a Bridget Jones-könyvek és -filmek nyomán egyedülállóságról és változó szerepekről beszélget Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Barbie

2025. OKTÓBER 29. SZERDA, 18:30

„Nőnek lenni gyakorlatilag megoldhatatlan feladat.”

Valamikor az ötvenes években az amerikai Ruth Handler ismerte fel, hogy a kislányok nem feltétlenül csecsemőket, sokkal inkábbfelnőtt nőket ábrázoló babákkal akarnak játszani. Így született meg a Barbie baba, amely milliókgyerekszobájábabeköltözve generációk nő- és önképét határozta meg.

De mit sugall Barbie alakja, ruházata, netán foglalkozása, mikortól vehetünk duci, színes bőrű vagy éppen űrhajós Barbie-t, és hogyan lett egy gyerekeknek szánt játékszerből feminista ikon? (Az lett egyáltalán?)

A KultúrFlipperoktóberi estjén a Barbie-titoknyomába ered Ruff Orsolya és Szeder Kata.

A szolgálólány meséje

2025. NOVEMBER 20. CSÜTÖRTÖK, 18:30

„AmikorA Szolgálólány meséjét írtam, semmi olyan nem került bele, ami valahol, valamikor ne történt volna már meg a való életben.”

Sokadik virágkorát éliMargaret Atwood klasszikusa, amely kényelmetlen képet fest egydisztópikus világról - különösen annak tudatában, hogy szerzője szerint a megírásához nem is kellett túlzottan a fantáziájára támaszkodnia.

De mit mesél adiktatúratermészetéről Gileád, hová vezet azidentitásteljes elvesztése, miben testesül meg ahatalom,miben rejlik végeredményben aszabadság, és hová tűnt ebben a világbana nők közötti szolidaritás?

A KultúrFlipper novemberi estjénA Szolgálólány meséjecímű regény és sorozat univerzumába merül alá Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Jane Austen

2025. DECEMBER 16. KEDD, 18:30

„A tökéletesség látszatától viszolygom, és kihozza belőlem a komiszt.”

Kétszázötven éve született az angolszász irodalom egyiklegnépszerűbb szerzője, Jane Austen.

Szokták romantikus regények vagy éppen rózsaszín lánytörténetek írójaként emlegetni, deezen a címkén valószínűleg ő maga mulatna a legjobban.

Könyvei alapján egyéles szemű,felvágott nyelvű,intelligenséshumoros nőképe bontakozik ki, akinek megfigyelései még a 21. században is sokszor megállják a helyüket.

A KultúrFlipper 2025-ben könyvklubot indít, ahol végigolvassuk Austen mind a hat befejezett regényét (a könyvklubhoz bármikor és akár egyetlen alkalom erejéig is lehet csatlakozni!), ezen a decemberi estünkön pedig mérleget vonunk, hogy kiderüljön,miben rejlik vajon Jane Austen népszerűsége, ki a legikonikusabb Austen-hős (vagy épp -antihős!), és vajon melyik könyve kaphatná meg a leginkább időtálló jelzőt!

BÁBEL // Jón Kalman Stefánsson

2025. OKTÓBER 8. SZERDA, 18:30

Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban!

A mi Bábelünkben kerüljük a zűrzavart és nem építünk tornyot. Pont fordítva: lebontunk egy szöveget, hogy felépítsünk egy közös nyelvet. Az első alkalommal az izlandi Jón Kalman Stefánsson egy eddig még magyarra nem fordított szövege nyomán. A részvételhez nem kell izlandiul, feröeriül, norvégul vagy éppen dánul, észtül, finnül vagy svédül tudni. Elég, hogy ezeket a nyelveket Patat Bence műfordító ismeri és fordítja. Bence mellett az est állandó moderátora Száraz Eszter szerkesztő-rendező.

• Alkalomról alkalomra más és más szerzők szövegeit fedezzük fel, rávilágítva érdekességekre, értelmezési módokra, interpretációs lehetőségekre. A műfordítás szépségeivel és nehézségeivel, asszociációkkal, kultúrtörténeti adalékokkal, háttérsztorikkal.

• Két műfordító egymástól függetlenül, ugyanazt az eddig még magyarul soha meg nem jelent szöveget fordítja le, hogy aztán megnézzük, miben és mennyiben tér el egymástól a két változat. Ha eltér. Hányféle lehet egy szöveg, mennyit számít egy-egy jól eltalált jelző, más lesz-e a hangulata egy mondatnak akár egyetlen szótól is? Ki hogyan oldja meg a tájszólásból eredő fordítási nehézségeket, vagy „magyarosítja” a helyi, specifikus kultúrtörténeti vonatkozásokat?

• 2025. október 8-án Jón Kalman Stefánsson egy eddig magyarul még nem létező szövegével foglalkozunk: Reykjavíkból velünk lesz Egyed Veronika, aki Jón Kalman Stefánsson másik magyar hangja. Vajon mennyiben tér el Patat Bence és Egyed Veronika fordítása egymástól, ha ugyanazon a szövegen dolgoznak?

• Minden est végére meghívunk egy-egy másik művészeti ág képviselőjét is, aki a maga műfajában improvizálva fejezi ki, hogy őt miként inspirálta a szöveg, hogy lássuk, hogyan kapcsolódhat egymáshoz zene, képzőművészet, műfordítás. Az október 8-i alkalmon Remes Zsófia, a Soharóza tagja a soundpainting erejével közelít az esten vizsgált szöveghez.

Pac-Man és a sötét oldal: Nosztalgia újratöltve

2025. OKTÓBER 21. KEDD, 18:30

• Játszottunk vele vagy sem, Pac-Man neve valószínűleg sokaknak ismerősen cseng. Ez az ikonikus arcade játék 2025 nyarán új életre kel: a Shadow Labyrinth egy sötét hangvételű, modern feldolgozásként gondolja újra az alapművet.

• De vajon mekkora ereje van a nosztalgiának a videójátékok világában?

• A Shadow Labyrinth azért is különleges, mert szétfeszíti a médiumok közötti kereteket: az eredeti arcade játék először kisfilmként (Circle címen), majd modern játékként jelenik meg újra.

• Mit mond ez az evolúció a játéktörténet és a történetmesélés kapcsolatáról?

• Az előadás a Pac-Man-jelenségen keresztül vizsgálja, hogyan hatottak ránk a videójátékok kulturálisan, valamint a modern adaptációk történetmesélő lehetőségeire fókuszál, különösen a nosztalgia erejére és a médiumok közötti átjárhatóságra.

• Az est előadója Jancsovics Klaudia, aki videójátékkutatás témában az elsők között szerezte meg hazánkban a doktori címet. 2022-ben, amellett, hogy megtartotta az első game studies témájú szemináriumot a Szegedi Tudományegyetemen, a Tiszatáj vendégszerkesztőjeként hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország legrégebb óta megjelenő irodalmi folyóiratában a game studies témakör is helyet kapjon. Tanulmányai jelentek meg többek között a Tiszatájban, a Literaturában, a Replay.The Polish Journal of Game Studies-ban, az Acta Ludologicában, valamint a Filológiai Közlönyben. Emellett több nemzetközi és magyar konferencia rendszeres résztvevője.

Bach-világegyetem // Fazekas Gergely előadása // ISON

Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense. Az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar és filozófia tanulmányokat követően a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékén diplomázott 2006-ban, azóta tanít zenetörténetet az intézményben, ahol 2013-ban doktori fokozatot szerzett. J. S. Bach és a zenei forma két kultúrája című disszertációja 2018-ban könyv formában is megjelent. Alapítója a Zeneakadémia ifjúsági programjainak, a „Liszt-kukacok akadémiájának”, négy éven át főszerkesztője volt a Rózsavölgyi Kiadónak. Bach, Debussy és Kurtág György zenéjéről szóló szakmai tanulmányai angol, francia és magyar zenetudományi folyóiratokban jelentek meg, de rendszeresen ír nagyközönségnek szóló zenei publicisztikákat is. 2021-ben indult az ISON-ban Dalszerelőműhely című előadássorozata, amelynek keretében popdalokat elemez.

2025. november 22.
Szo, 11:00
Bach-világegyetem: Bach, az ember

2025. november 22.
Szo, 14:00
Bach-világegyetem: Bach és Isten

2025. november 22.
Szo, 16:00
Bach-világegyetem: Bach és az univerzum