Mai Manó Ház programok 2025

Mai Manó Ház programok 2025

2025.06.21. 9:00 – 24:00 – Múzeumok Éjszakája a Mai Manó Házban

Szívesen támogatod a Mai Manó Házat? Váltsd meg a Mai Manó Házban a Múzeumok Éjszakája karszalagodat, és kezdd nálunk a múzeumlátogatást!

A karszalagok május 27-től elővételben is megvásárolhatók a Mai Manó Ház pénztárában, melyek már a vásárlás napján érvényesek az Americana – Válogatás Pálfi György fotógyűjteményéből és az Eleanor Macnair: Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállításainkra. A jegyek online is megvásárolhatók a Jegymester oldalán, de ebben az esetben a felajánlott kedvezmény nem érvényes.

A Mai Manó Könyvesboltban a Múzeumok Éjszakája idején 50%-os kedvezménnyel kínáljuk a megjelölt kiadványokat, illetve a Mai Manó Ház egyes kiadványainak 200 forintos könyvakciója mellett a készlet erejéig már 100 forintért is meg lehet vásárolni néhány különleges fotóalbumot, kiállítási katalógust.

A Mai Manó Könyvesbolt terében működő PaperLab Galéria ad otthont Schäffer Zsuzsa: Divatja múlt című kiállításnak, mely karszalag nélkül is megtekinthető.

PROGRAMOK

A meghirdetett programok a 2025-ös Múzeumok Éjszakájára váltott karszalaggal látogathatóak.

9:00 – 10:30

JÓGA: Napüdvözlő Jóga Rieger Johannával

Kezdd a Múzeumok Éjszakáját jógával, hogy éjfélig bírd a tempót! A napüdvözletet és az ászanasorokat Rieger Johanna Hatha, Yin, Flow jógaoktató és Ajurvédikus életmód tanácsadó vezeti a Mai Manó Ház századfordulós fényképészműtermében, a Napfényműteremben.

Regisztrálni a programra e-mail címen lehet június 13-ig, a tárgy rovatba kérjük beírni: jóga.

Résztvevők száma: maximum 20 fő.

‍Kérjük, hogy saját matracot hozz magaddal!

11:00 – 13:00

WORKSHOP: Fotókollázs workshop Thury Lili vezetésével

A workshopon a résztvevők fotókollázsokat hozhatnak létre, miközben megismerkednek a fotótörténet ikonikus képeivel. Közösen gondolkodhatnak a képalkotásról és formálhatják magát a fotótörténetet is.

A kollázstechnika a XX. század avantgárd művészetében vált népszerűvé. A workshopon kipróbálható fotókollázs-technikában különböző fényképrészletek összeillesztéséből új képek születnek. A workshop alkotófolyamata során többek között archív fotókat, újságokat és a fotótörténet ikonikus fényképeit, színes papírokat használunk a képekhez: vágunk, ragasztunk, illesztünk, tépünk, helyenként írunk és rajzolunk, vagy varrunk a képekbe. Emellett lehetőség lesz egy izgalmas és egyszerű nyomdatechnikai eljárás kipróbálására is: papírnyomatokat készíthetnek a résztvevők, amelyet belekomponálhatnak a kollázsukba.

Regisztrálni a programra e-mail címen lehet június 13-ig, a tárgy rovatba kérjük beírni: kollázs workshop.

Résztvevők száma: maximum 20 fő, a résztvevők számától függően folyamatos a csatlakozás lehetőség a workshop során.

Ajánlott korosztály: 6-99 év

11:00 – 24:00

KIÁLLÍTÁS: Americana – Válogatás Pálfi György fotógyűjteményéből

‍Az amerikai autókultúra és a fényképezés fejlődése szinte egy időben indult a 19. század végén, és azóta szorosan összefonódik. Az autó nemcsak közlekedési eszközként, hanem a szabadság, modernitás és az amerikai álom szimbólumaként is megjelent a fotográfiában. Pálfi György gyűjteménye azt mutatja be, miként tükrözte a fényképezés az autókultúra művészi, társadalmi és kulturális jelentőségét a 20. század közepétől napjainkig. Ikonikus művészek – mint Robert Frank, William Eggleston vagy Ed Ruscha – fotóin keresztül az autó a technológiai fejlődés, az identitáskeresés és a társadalmi változások metaforájává vált. Az autó és a kamera együtt formálták az amerikai vizuális kultúrát, örökségük pedig ma is meghatározza, hogyan látjuk önmagunkat és a világot.

11:00 – 24:00

KIÁLLÍTÁS: Eleanor Macnair – Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai

Eleanor Macnair művészete ikonikus fényképek Play-Doh gyurmával való újraalkotásán alapul, ezzel játékosan, értelmezi újra a fotográfiát. Munkái nemcsak az anyaghasználat miatt különlegesek, hanem azért is, mert olyan aktuális kérdéseket vetnek, hogy mit jelent a másolás és az újraalkotás a digitális korban? A kiállított művek játékos párbeszédet folytatnak a művészeti hagyományokkal, de a nézőt is bevonják a fotográfiai narratívák újraértelmezésébe. A kiállítás kronológiai sorrendben mutatja be a rekonstruált fotókat, így egy vizuális időutazást kínál a fotográfia történetében. A gyurmarekonstrukciók hidat képeznek a klasszikus művészet és a popkultúra között, új fényt vetve olyan kiemelkedő fotográfusokra, mint Eggleston vagy Kertész.

‍11:00 – 24:00

KIÁLLÍTÁS: Schäffer Zsuzsa: Divatja múlt

Schäffer Zsuzsa 1990 és 2001 között készült fekete-fehér divatfotói az analóg fotózás iránti elkötelezettségének lenyomatai. A festőként indult művész egyéni látásmódja és érzékeny megfigyelése teszi különlegessé képeit. Schäffer nem követte a kor divatirányzatait, inkább intuitívan, személyes kapcsolatokból kiindulva dolgozott modelljeivel. Fotóit a divat felszíne helyett az emberi jelenlét, a pillanatok törékenysége és a mulandóság szépsége hatja át. A kiállítás ritkán látott anyagot mutat be, amely az 1990-es évek divatfotózásának személyes és alternatív megközelítését tárja a közönség elé.

11:00 – 12:00

TÁRLATVEZETÉS: Baki László kurátori tárlateveztése az Eleanor Macnair – Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállításon

Bár a kiállítás képei és a hozzájuk tartozó szövegek önmagukban is sokat mesélnek, ezen az alkalmon a kiállítás más szemszögből mutatkozik be. A rendhagyó tárlatvezetésen fotótörténeti kulisszatitkokra, a kiállított képekhez kapcsolható szórakoztató érdekességekre – és természetesen Eleanor Macnair különleges alkotói módszerére is fény derül. A résztvevők megtudhatják, hogyan lesz ikonikus fotóból színes gyurmakép, és mi minden rejlik egy-egy kép mögött.

‍13:00 – 24:00

FOTÓFAL

Legyél te is Mai Manó császári és királyi udvari fényképész modellje! ‍Készíts te is múltidéző képet a Mai Manó Ház századfordulós fotográfiai műtermében a kihelyezett fotófal segítségével!

13:00 – 14:30

HÁZVEZETÉS: Mai Manó és a műteremház bemutatása Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa vezetésével

Ismerd meg a Mai Manó Ház történetét, fedezd fel Budapest leghíresebb fényképész műteremházát! A vezetés során bepillantást nyerhetsz a Napfényműterembe és a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárba is. Az épület múltjába, jelenébe, valamint névadójának életébe Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa ad betekintést.

Résztvevők száma: maximum 30 fő.

‍13:00 – 20:00

FILMVETÍTÉS: Mai Manó és a műteremház története archív felvételeken keresztül

A Napfényműterem egy napra mozivá alakul, ahol az egésznapos vetítés során több, az 1990-es években készült televíziós interjút vetítünk, melyek a Mai Manó Ház izgalmas történetét mesélik el.

● Mesélő cégtáblák / A „pesti Broadway” mulatói – 1994

● Mai Manó – Napközi TV – Székely Gábor főpolgármester helyettes interjúja – 1994. november 22.

● Stúdió '94 – Mai Manó 1994. november 22.

● Ráday Mihály – Mai Manó műterméről – Unokáink sem fogják látni... 1997. november 7.

15:00 – 16:30

HÁZVEZETÉS: Mai Manó és a műteremház bemutatása Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa vezetésével

Ismerd meg a Mai Manó Ház történetét, fedezd fel Budapest leghíresebb fényképész műteremházát! A vezetés során bepillantást nyerhetsz a Napfényműterembe és a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárba is. Az épület múltjába, jelenébe, valamint névadójának életébe Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa ad betekintést.

Résztvevők száma: maximum 30 fő.

16:00 - 17:00

TÁRLATVEZETÉS: Mosoni Péter autófotográfus tárlatvezetése az Americana – Válogatás Pálfi György fotógyűjteményéből című kiállításon

A tárlat elsődlegesen nem az autót helyezi előtérbe, a tárlatvezetés során a képen szereplő autók technikai részleteit, azok designelemeit is megismerhetik az érdeklődők, amiken keresztül párhuzam vonható az adott korszakkal, igy összekötvén a tárlat igazi mondandójával. A képeket technikai oldalról, beállítások és fényképezőgépek technikai adottságai szerint is lehetőség lesz megismerni. A tárlatvezetés során kiderül, mitől jó egy autófotó, milyen stílusjegyek jöhetnek esetleg elő egy-egy a kiállításban szereplő képen.

18:00 – 19:00

TÁRLATVEZETÉS: Kéri Gáspár fotográfus, kulturális újságíró tárlatvezetése az Eleanor Macnair – Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállításon

Eleanor Macnair évek óta tartó személyes projektje a fotótörténet ikonikus képeit és a kortárs fotográfia ismert vagy kevésbé idézett darabjait alkotja meg színes Play-Doh gyurmából, újragondolva a parafrázis és a remake műfajának lehetőségeit. A tárlatvezetés során nemcsak a művészi újragondolás játékos gesztusába nyerhetünk betekintést, hanem a fotográfia emlékezetformáló szerepéről is beszélgetünk. Hogyan változik egy ismert fotográfia jelentése, ha radikálisan más anyagból és szándékkal teremtjük újra? Mit mesél mindez a vizuális kultúráról és a képekhez fűződő viszonyunkról? A tárlatvezetés során közösen keressük a válaszokat ezekre az izgalmas kérdésekre.

19:00 – 20:30

HÁZVEZETÉS: Mai Manó és a műteremház bemutatása Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa vezetésével

Ismerd meg a Mai Manó Ház történetét, fedezd fel Budapest leghíresebb fényképész műteremházát! A vezetés során bepillantást nyerhetsz a Napfényműterembe és a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárba is. Az épület múltjába, jelenébe, valamint névadójának életébe Romoda Klára, a Mai Manó Ház egykori munkatársa ad betekintést.

Résztvevők száma: maximum 30 fő.

20:00 – 20:15

FILMVETÍTÉS: Zolnay Pál: Fotográfia című 1971-es rövidfilmjének vetítése a Napfényműteremben

Zolnay Pál 1971-ben készítette el Fotográfia című rövidfilmjét, amely a későbbi, 1973-as azonos című nagyjátékfilm előtanulmányaként szolgált. Ez a rövidfilm dokumentarista stílusban mutatja be a vándorfotográfusok és retusőrök munkáját, akik házról házra járva kínálják szolgáltatásaikat a vidéki lakosságnak. A film ironikus hangvétellel vizsgálja, hogyan hoznak létre a fényképészek olyan képeket, amelyek a valóságot idealizálják vagy éppen torzítják, például olyan csoportképeket, ahol a szereplők sosem álltak együtt a kamera elé.

A rövidfilm egyik központi jelenetében egy háromgyermekes anya nem elégedett a róla készült fényképpel, mivel az nem tükrözi önmagáról alkotott képét. Ez a helyzet indítja el a retusőr munkáját, aki a valóságot módosítva próbálja megalkotni a megrendelő által kívánt képet. Zolnay ezzel a jelenettel rávilágít arra, hogyan formálja a fotográfia az emberek önképét és emlékeit.

A Fotográfia rövidfilm tehát nemcsak technikai előkészítése volt a későbbi nagyjátékfilmnek, hanem önálló alkotásként is fontos szerepet játszik Zolnay Pál életművében, bemutatva a fotográfia és a valóság közötti bonyolult kapcsolatot.

‍21:00 – 21:30

ÉJSZAKAI TÁRLATVEZETÉS: Eleanor Macnair – Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállításon

Eleanor Macnair művészete ikonikus fényképek Play-Doh gyurmával való újraalkotásán alapul, ezzel játékosan, értelmezi újra a fotográfiát. Munkái nemcsak az anyaghasználat miatt különlegesek, hanem azért is, mert olyan aktuális kérdéseket vetnek, hogy mit jelent a másolás és az újraalkotás a digitális korban? A kiállított művek játékos párbeszédet folytatnak a művészeti hagyományokkal, de a nézőt is bevonják a fotográfiai narratívák újraértelmezésébe. A kiállítás kronológiai sorrendben mutatja be a rekonstruált fotókat, így egy vizuális időutazást kínál a fotográfia történetében. A gyurmarekonstrukciók hidat képeznek a klasszikus művészet és a popkultúra között, új fényt vetve olyan kiemelkedő fotográfusokra, mint Eggleston vagy Kertész.

A különleges, éjszakai tárlatvezetés során sötétben, csupán egy zsemblámpa segítségével fedezhetik fel az érdeklődők a kiállítást. A programot Kasztovszky Anna, a Mai Manó Ház múzeumpedagógusa vezeti.

21:00 – 21:15 / 22:00 – 22:15 / 23:00 – 23:15

FILMVETÍTÉS: Zolnay Pál: Fotográfia című 1971-es rövidfilmjének vetítése a Napfényműteremben

Zolnay Pál 1971-ben készítette el Fotográfia című rövidfilmjét, amely a későbbi, 1973-as azonos című nagyjátékfilm előtanulmányaként szolgált. Ez a rövidfilm dokumentarista stílusban mutatja be a vándorfotográfusok és retusőrök munkáját, akik házról házra járva kínálják szolgáltatásaikat a vidéki lakosságnak. A film ironikus hangvétellel vizsgálja, hogyan hoznak létre a fényképészek olyan képeket, amelyek a valóságot idealizálják vagy éppen torzítják, például olyan csoportképeket, ahol a szereplők sosem álltak együtt a kamera elé.

A rövidfilm egyik központi jelenetében egy háromgyermekes anya nem elégedett a róla készült fényképpel, mivel az nem tükrözi önmagáról alkotott képét. Ez a helyzet indítja el a retusőr munkáját, aki a valóságot módosítva próbálja megalkotni a megrendelő által kívánt képet. Zolnay ezzel a jelenettel rávilágít arra, hogyan formálja a fotográfia az emberek önképét és emlékeit.

A Fotográfia rövidfilm tehát nemcsak technikai előkészítése volt a későbbi nagyjátékfilmnek, hanem önálló alkotásként is fontos szerepet játszik Zolnay Pál életművében, bemutatva a fotográfia és a valóság közötti bonyolult kapcsolatot.

2025.07.05. 11.00 – 13.00 – 70. Képíró-képolvasó hétvége – Cianotípia workshop Vékás Magdolnával‍

A workshopon egy régi fototechnikai eljárással, a cianotípia készítésével ismerkedhetnek meg a résztvevők Vékás Magdolna Balogh Rudolf-díjas fotóművész segítségével, a Mai Manó Ház századfordulós fényképészműtermében, a Napfényműteremben.

A 19. századi fényképészeti eljárás során, vasalapú vegyszerek és napfény segítségével hozunk létre képeket. Az eljárás során a papírt fényérzékeny oldattal kenjük be, majd a ráhelyezett tárgyakat vagy negatívot napfényre tesszük. A fény hatására a vegyület kémiai reakcióba lép, és a nem takart részeken jellegzetes kék színű vasvegyület képződik. A képet vízzel leöblítve fixálják, így marad meg a kék-fehér kontraszt. A cianotípia nemcsak fotóművészek, hanem botanikusok körében is népszerű volt, például Anna Atkins is így dokumentálta növényeit – ezzel ő volt az első nő, aki fotókönyvet készített.

71. Képíró-képolvasó hétvége – Argentotípia workshop Vékás Magdolnával‍

2025.08.30. 11.00 – 13.00

A workshop során egy klasszikus fototechnikai eljárást, az argentotípia készítését lehet kipróbálni a Mai Manó Ház századfordulós fényképészműtermében, a Napfényműteremben.

Az argentotípia eljárás során az érzékenyített papíron az ultraibolya fény segítségével a régi fényképekre jellemző barna-fehér árnyalatú képet kapunk. Tárgyak ráhelyezésével fotogramot készíthetünk, de saját digitális felvételről is másolhatunk képet, amihez nagyméretű negatívra van szükségünk. Ez a pozitív fotótechnikai eljárás anyagában rokon a cianotípiával, de ellentétben azzal, a vassók mellett képalkotó anyag az ezüst is, tehát ezüstnitrát, ecetsav és zselatin is szükségeltetik az eljáráshoz. Legyakoribb hordozója a papír, de alkalmazható selyem és textil hordozón is. Az eljárás különlegessége, hogy összetett konzerválási és kiállítási feltételei vannak, kevés meghatározott argentotípiával találkozhatunk a hazai köz- és magángyűjteményekben, ezért ritkaságértéke is van, túl a kép és a szerző kvalitásain.

Időszaki kiállítás

Schäffer Zsuzsa: Divatja múlt

2025. május 20. – június 29.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető!

Kurátor: Baki László

A Divatja múlt című kiállításon Schäffer Zsuzsa fekete-fehér divatfotóit láthatjuk, melyek 1990 és 2001 között készültek. Az 1944-ben született művész eredetileg festőnek készült, és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Érdeklődése az 1970-es évek végén fordult a fotográfia felé, és az analóg technikához való ragaszkodása máig meghatározza alkotói módszerét.

Ezek a divatfotók többnyire az alkotó műtermében vagy a budapesti természetben készültek, távol a hagyományos divatfotózások mesterkéltségétől. Schäffer nem tanulmányozta az akkori divatstílusokat, sokkal inkább saját érzékenységére és látásmódjára hagyatkozott. A modelleket többnyire párján keresztül ismerte meg, aki reklámfotográfusként dolgozott, és ezek a képek legtöbbször akkor születtek, amikor ő szünetet tartott a saját munkájában.

Az itt látható Judit, 1990 című képpel az 1990-es években Schäffer Zsuzsa a II. Nemzetközi Divatfotófesztiválon elnyerte a Személyes kutatás kategória fődíját (zsűritagok: Jean-Paul Gaultier, Horst P. Horst, Sarah Moon). A fesztiválon a világ vezető magazinjainak képviselői és neves fotográfusok is jelen voltak. A nemzetközi elismerés ellenére további munkáiban Schäffer nem a divatfényképezést választotta, inkább maradt a portré-, város- és csendélet-fotózásnál.

Divatfotóit különösen az egyéni látásmód, az érzékeny megfigyelés és a részletek finom kidolgozása jellemzi. Művei a mulandóság szépségét ragadják meg, és a divat felszíne alatt rejlő emberi jelenlétet tárják fel, így a kiállításon szereplő képek nemcsak a ruhákat és trendeket örökítették meg, hanem a személyesség erejét is.

A tárlat azért is különleges, mert a bemutatott anyag jelentős része eddig még soha nem került a közönség elé. Mivel Schäffer munkái túlmutatnak a klasszikus divatfotózás keretein, a PaperLab Galériában látható húsz kép az 1990-es évek divatfotóinak egy sajátos alternatíváját prezentálja: a megszokott glamour helyett inkább a pillanatnyi érzeteket, a természetességet és a személyes kapcsolódást helyezi a fókuszba. A kiállítás egyszerre emlékeztet minket arra, hogy az idő múlása elkerülhetetlen, de a szépség felfedezése és megőrzése örök.

Eleanor Macnair: Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai
2025. április 23. – június 22.

Eleanor Macnair művészetének középpontjában a fényképek újraértelmezése áll, ám egy meglepő csavarral: ikonikus fotókat rekonstruál Play-Doh gyurmával. Munkái egyszerre reflektálnak a vizuális kultúra ikonográfiájára és a hétköznapi anyagok erejére, miközben megkérdőjelezik a fotográfia autentikusságát. A transzformáció nemcsak játékos, hanem mély gondolati rétegekkel is gazdagított, hiszen azt is bemutatja, hogyan képes a művészet meghaladni hagyományos kereteit.

Macnair munkái túlmutatnak az esztétikai élményen: a művészeti időtlenség dimenzióit és a reprodukció határait vizsgálják, új értelmezési lehetőségeket teremtve. Alkotásain keresztül új kontextust ad a klasszikus műveknek, legyen szó William Eggleston vibráló vagy André Kertész lírai fotójáról. Ezek az átalakított művek játékos párbeszédet folytatnak a művészeti hagyományokkal, de a nézőt is bevonják a fotográfiai narratívák újraértelmezésébe. Az anyaghasználat, amely sokakban gyermekkori emlékeket ébreszthet, új mélységet ad a klasszikus fotók értelmezésének, megteremtve a művészet és a popkultúra között húzódó hidat. Ez a játékosság és intellektuális kihívás együttese teszi Macnair munkáit különlegessé.

Eleanor Macnair gyurmarekonstrukciói egyben a fotográfia törékenységének és örökkévalóságának metaforái is. Munkái nem csupán a technika és a látásmód kreatív újraértelmezéséről szólnak, hanem egy szélesebb társadalmi párbeszéd részei is. A művek által felvetett kérdés: mit jelent a másolás és az újraalkotás a digitális korban?

Macnair a munkafolyamatot egyszerű, hétköznapi eszközökkel végzi: csipesz, olló, kés, és persze a Hasbro színes Play-Doh gyurmái segítségével. Az alkotások 24 órán belül készülnek el, többnyire éjszaka, mielőtt a gyurma száradni kezd. A reliefek lefényképezése után az alkotó szétszedi a műveket, így az alapanyag újra felhasználható lesz a következő műhöz is. Ez az idő- és anyagtakarékos alkotói folyamat nemcsak Macnair kreatív gondolkodásmódját tükrözi, hanem a reprodukció művészi lehetőségeiről is gondolkodásra késztet. A végeredmény digitálisan él tovább, nyomatok formájában pedig kereskedelmi forgalomba is kerül.

Ezen a kiállításon a látogatók egyfajta fotótörténeti időutazást is tehetnek, hiszen a tárlat kronológiai sorrendben követi a gyurmafotók eredeti képeinek keletkezési idejét, így az közel 120 évet ölel fel a fotográfia 186 éves történetéből. // Baki László

A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 30–50 perc

Americana – Válogatás Pálfi György fotógyűjteményéből
2025. április 23. – június 22.

A személyautózás és a fotográfia összefonódó fejlődése

A 19. század végi, szinte egyidejű létrejöttük óta Amerika és a személyautó elválaszthatatlanul összefügg. A gyors innováció korszakában született autó forradalmasította a mozgást, új szabadságot és sebességet biztosítva, míg a fényképezés dinamikus médiumként jelent meg a haladás és az átalakulás megörökítésére. Pálfi György ragyogó és igényes gyűjteményéből merítve, ez a figyelemre méltó fotóválogatás azt illusztrálja, hogyan élt párhuzamosan az autó és a fényképezés a 20. század közepétől napjainkig, feltárva azokat a sokszínű kulturális, művészeti, társadalmi, mérnöki és dizájn aspektusokat, amelyek meghatározták az amerikai életet.

Az évtizedek során az autó a fényképezés kedvelt tárgyává vált, gazdagon hozzájárulva a 20. század és az azt követő vizuális szókincs kialakításához. Az autók az amerikai táj ikonikus szimbólumaivá fejlődtek – a haladás, a sebesség, a szabadság, a függetlenség és az individualizmus megtestesítőjeként. Az autók a sikert és a modernitást szimbolizálták, míg az amerikai közúti utazás a szabadság és az önfelfedezés erőteljes metaforájaként jelent meg. Ezt a szimbolikát élénken megragadják Kerouac Úton című filmjének hangulatos képei, Robert Frank lenyűgöző alkotásai és a 66-os út – a Manifest Destiny 20. századi megtestesítője – tág kilátásai. Ebben az összefüggésben az autó nem csupán egy közlekedési eszköz, hanem az amerikai álom létfontosságú eleme és a társadalmi státusz jelzője.

Olyan befolyásos művészek, mint Ed Ruscha, Robert Frank és William Eggleston az objektív erejét az autókultúra esztétikájának és tágabb narratívájának felfedezésére használták fel. Például Frank Fedett autó, Long Beach, Kalifornia című munkája egy letakart járművet mutat be Amerika rejtett történeteinek metaforájaként, míg Eggleston alkotása a Los Alamos sorozatból költőivé emeli a hétköznapiságot – a mindennapi autót színek, formák és kulturális rezonancia tanulmányozásává alakítja át. Hasonlóképpen, O. Winston Link Száguldó fuvar kelet felé az autósmozinál, Iaeger, Nyugat-Virginia című képe a vasút romantikáját állítja szembe az autókultúra felemelkedésével, Denis Hopper Kettős mércéje pedig az 1960-as évek lázadó szellemét tükrözi. Ezek a művek együttesen megkérdőjelezik a művészet és a dokumentáció közötti hagyományos határokat, megörökítve az amerikaiak és autóik közötti fejlődő párbeszédet.

Az autó és a fényképezés összefonódó fejlődése több mint 140 évet ölel fel az 1885-ös első autótól és a Kodak fényképezőgép 1888-as feltalálásától számítva: ez a gyors technológiai fejlődés korszakát jelzi, amely forradalmasította az emberek életvitelét, munkavégzését és utazását. Ahogy az autók beépültek az amerikai társadalom szövetébe, tartós témává váltak a fotósok számára, akik mindent dokumentáltak a volán mögött ülő emberektől és az autóreklámoktól kezdve a drive-in étkezdék és a gyorsulási versenyek élénk jeleneteiig. Ez a dokumentáció segített kialakítani a modernitás különálló vizuális identitását, tükrözve a technológiai innováció örökségét, amely világszerte mélyen befolyásolta a társadalmat és a kultúrát.
‍
Az autófotózás történetét egyetlen érzékenység sem uralja; ehelyett a fotósok következetesen az autókultúra kiterjesztett értelmét kutatták. Míg az autó látszólagos funkciója a szállítás, szimbolikus súlya is van, amely eléri a pszichológiai és érzelmi szférát. Olyan „közlekedést” kínál, amely éppúgy szól a belső utazásról, mint az egyik helyről a másikra való költözésről. A modern társadalom rítusainak és rituáléinak kulcsfontosságú összetevőjeként az autó társadalmi, szexuális, politikai és gazdasági mérföldköveinket jelöli ki, a kamera gyakran kíséri ezeket a pillanatokat – rögzíti, bizonyítja és megőrzi az emlékeket az utókor számára. Az így létrejövő képek az attitűdök széles spektrumát ragadják meg, a dicsérettől és az elismeréstől a szellemességig, az iróniáig, a cinizmusig, sőt az ellenségeskedésig, így megörökítve az emberiség provokatív és fejlődő kapcsolatát az autóval és annak kultúrájával.

A kollekció minden fényképe a két átalakuló innováció tartós kölcsönhatásának bizonyítéka. Az autó és a fényképezőgép együtt nemcsak az amerikai utazást dokumentálta, hanem kulturális identitását is megformálta – kitörölhetetlen örökséget hagyva, amely továbbra is formálja önmagunk és világunk látását.

Marla Hamburg Kennedy, kurátor és könyvkiadó

Kiállított alkotók:

Al Satterwhite , Berenice Abbott, Brett Weston, Dennis Hopper, Ed Ruscha, Elliot Erwitt, Ernst Haas, Evelyn Hofer, Ezra Stoller, Gregory Crewdson, Grey Crawford, Lőrinczy György, Inge Morath, Jeff Brouws, Jessica Wilson, Joe Maloney, Joel Meyerowitz, Joel Sternfeld, Joseph Szabo, Langdon Clay, Lee Friedlander, Matthew Porter, Mitch Epstein, Mitchell Funk, O. Winston Link, Pete Turner, Peter Hujar, Ray K. Metzker, Richard Misrach, Robby Müller, Robert Frank, Robert Funk, Ruth Orkin, Saul Leiter, Stephen Shore, Szatmári Gergely, Thomas Ruff, Thomas Struth, Todd Hido, Tom Blachford, Tyler Shields, William Eggleston

A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 30–50 perc