MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ programok 2026 Debrecen

kortárs gyűjtemény, időszaki és állandó kiállítások, társművészeti programok

Debrecen belvárosában nehéz elkerülni a már monumentális külseje miatt is feltűnő MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

épületét. A 2006-ban megnyitott képzőművészeti központ a régió legnagyobb és legmodernebb művészeti galériáját is magában

Program

Nemes Csaba Folyamatos múlt című kiállításának megnyitója

2026. május 9. szombat 17:00

A kiállítás átfogó képet ad az alkotó több mint három évtizedes munkásságáról, amely tematikus fókuszokon keresztül vizsgálja a művekben visszatérő társadalmi, politikai és kulturális kérdésköröket, a rendszerváltástól egészen napjainkig.

MEGNYITÓ:

Köszöntőt mond: Vizi Kata, a MODEM ügyvezető igazgatója

A kiállítást megnyitja: Hornyik Sándor, művészettörténész, az MTA doktora

A megnyitót követően tárlatvezetést tart Nemes Csaba, illetve Don Tamás és Zemlényi-Kovács Barnabás kurátorok

2026. május 19., kedd 17:00

Kocsár Valéria divattervező tárlatvezetése az Időmimikri című kiállításon

Szeretettel várunk mindenkit Kocsár Valéria divattervező tárlatvezetésére az Időmimikri című kiállításunkon május 19-én, 17:00-kor a MODEM-ben!

A kiállításról:

Ötvenöt év telt el azóta, hogy Salvador Dalí tizenkét rajzban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. A belga alapítású, nemzetközileg ismert textilipari márka, a Scabal felkérésére készült munkák 2026. február 21-től a debreceni MODEM-ben láthatók, amelyek a 2000-es évek kortárs magyar divattervezői alkotásaival kerülnek párbeszédbe az MNMKK Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatva.

Időszaki kiállítások

Nemes Csaba Folyamatos múlt című kiállítása

2026. május 9 - július 12.

A kiállítás átfogó képet ad az alkotó több mint három évtizedes munkásságáról, amely tematikus fókuszokon keresztül vizsgálja a művekben visszatérő társadalmi, politikai és kulturális kérdésköröket, a rendszerváltástól egészen napjainkig.

A Folyamatos múlt Nemes Csaba három és fél évtizedes munkásságának eddigi legátfogóbb bemutatására vállalkozik, a kilencvenes évek eleji neokonceptuális művektől az elmúlt években készült absztrakt festményekig. A kiállítás kronologikus sorrend helyett négy, az egész pályán végighúzódó tematikus szál mentén tekinti át az életművet, különféle korszakokból származó művek közötti váratlan párhuzamokra és ellenpontokra, akár több évtizedes távlatban kirajzolódó konceptuális stratégiákra és visszatérő motívumokra is építve.

A kiállítás első szekciója ezekkel a jelent átjáró egyéni és közös, egymással versengő múltakkal, párhuzamos vagy metsződő idősíkokkal, a huszadik századi történelem, elsősorban a szocializmus korlátokat, de lehetőségeket is képező örökségével vet számot, a második pedig Nemes következetes, ugyanakkor folyamatosan új megközelítésekkel kísérletező politikus és rendszerkritikus művészeti programjának különböző irányain vezet végig. Ezek közül önálló szekciót képez a realista ábrázoláson túllépő „szocioszürrealizmus”, amely a társadalmi valóságra a fikció és az allegória, múlt és jelen metszéspontjaira a montázs és a vizuális metafora eszközeivel reflektál.

Nemes Csaba művészetének meghatározó vonása a mindenkori jelen társadalmi, politikai, illetve kulturális folyamataira adott kritikai reflexió, és az ennek megfelelő aktuális művészeti forma keresése, a festészet, a rajz és a fotó mint fő médiumok mellett a legkülönfélébb eszközökhöz nyúlva az animációs filmtől a linómetszeten és a hivatalos szerződésen át a lego-szobrokig. Ezek a jelen-reflexiók visszanézve egy történelmi ívet rajzolnak ki, a pályakezdéssel egybeeső rendszerváltás éveinek vizuális és társadalmi átalakulásaitól a 2006-os októberi eseményekig, a 2008-as cigánygyilkosságoktól a menekültválságig, a 2014-ben induló Eleven Emlékműtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as blokádjáig.

Nemes kordiagnózisai ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszakok jelenében újra és újra a „folyamatos múltat” fedezik fel: öröklődő történelmi traumákat, sérelmeket és életstratégiákat, gazdasági, etnikai és ideológiai ellentétek befagyott viszonyait, megtörhetetlennek tűnő vagy megváltozott alakban visszatérő szociális és kulturális mintázatokat, parttalan emlékezetpolitikai küzdelmeket és romantikus múltfikciókra épülő konzervatív mozgalmak felerősödését.

Kurátorok: Don Tamás és Zemlényi-Kovács Barnabás

/formatíva – Antalka Zsófia egyéni kiállítása

2026. március 20. - június 7.

Antalka Zsófia debreceni származású fiatal képzőművész /formatíva című egyéni kiállítása 2026. március 20. és június 7. között látható a MODEM Project Space-ben. A tárlat középpontjában az a kérdés áll, hogyan születik meg a forma, és miként válik maga az alkotás folyamata műalkotássá.

Az alkotó évek óta az ipari forradalmak előtti kézműves technikákat megidéző eljárással készít kis- és nagyméretű gyöngyfüggönyöket. Korábbi munkáiban egy-egy központi szimbólum köré szerveződve a művészet és a tömegtermelés ellentmondásait, valamint a nőiség identitásalakító testi jegyeit és biológiai folyamatait vizsgálta.

A /formatíva különlegessége, hogy ezúttal nem elsősorban az élettani működések tematikus megközelítése kerül előtérbe, hanem maga a létrehozás folyamata. A kiállítás központi műtárgya az Éberség (I-II.) című alkotás, melynek második része egy performatív installáció keretében, a látogatók szeme előtt készül el, ezáltal a jelenlévők nemcsak szemlélői, hanem közvetlen résztvevői is a mű létrejöttének.. A gyöngyfüggöny létrehozása mintegy másfél hónapot igénylő, megfeszített munkatempó és fokozott koncentráció eredménye, így egyúttal az ipari forradalmak előtti manufaktúrák kézműves termelésére is reflektál.

Az Éberség két oldalán kialakított terek az alkotói folyamatokat teszik láthatóvá: a sorszámozott, színjelölésekkel ellátott jegyzetek és rajztervek az előkészület absztrakt és figuratív fázisait mutatják be, amelyek egymástól nem választhatók el.

A Project Space a kiállítás idejére munkaterületté alakul. Az elkészült, két részből álló alkotás az identitásalkotás modelljeként is értelmezhető: olyan folyamatként, amelyben az alkotói tevékenységet fokozatosan maga a kész mű váltja fel, és amelyben a műalkotás folyamatosan változó performatív cselekedetté alakul.

Kurátor: Hocza-Szabó Marcell

IDŐMIMIKRI - Salvador Dalí divatvíziói és az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyaga

2026. február 22. - 2026. május 24.

Ötvenöt év telt el azóta, hogy Salvador Dalí tizenkét rajzban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. A belga alapítású, nemzetközileg ismert textilipari márka, a Scabal felkérésére készült munkák 2026. február 21-től a debreceni MODEM-ben láthatók, amelyek a 2000-es évek kortárs magyar divattervezői alkotásaival kerülnek párbeszédbe az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatva.

A MODEM-ben bemutatásra kerülő sorozat hat eredeti Salvador Dalí-művet tartalmaz. Ezekkel lépnek párbeszédbe az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott, a 2000-es években készült kortárs magyar divattervezői munkák. A kiállító művészek — Király Tamás, Fazekas Valéria, Németh Anikó (Manier), Remete Krisztina, Zsigmond Dóra, Pápai Lilla, a Perceptuel Thinkers kollektíva, az Use Unused, az Artista Stúdió és Attalai Zita —alkotásai saját koruk társadalmi, kulturális és esztétikai kérdéseire reflektálnak, és egyenrangú, autonóm megnyilvánulásként kapcsolódnak Dalí rajzaihoz.

A kiállítás központi fogalma az időmimikri, amely a kultúránkban meghatározó helyet elfoglaló divat alkalmazkodóképességére és folyamatosan megújuló sajátosságára utal. Egy ruhadarab így nem csupán a tervezés idejét hordozza magában, hanem a viselés jelenét és egy elképzelt jövő ígéretét is. Ebben a megközelítésben az idő nem lineáris folyamat, hanem ismétlődések, visszautalások és újraértelmezések terepe.

A tárlat címét Salvador Dalí 1931-ben festett Az emlékezet állandósága című műve inspirálta. A MODEM-ben bemutatott tárlat a divatot egy olyan időérzékeny kulturális gyakorlatként vizsgálja, amely a különböző stílusok és korok rétegzettséget és összefüggéseit mutatja fel.

Kurátor: dr. Horváth Judit PhD, az Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Osztályának vezetője

Látványtervező: Remete Kriszta DLA

MODEM 20

Válogatás a MODEM gyűjteményéből

2026. március 15. - 2026. október 25.

A 2006-ban alapított MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ennek apropóján a kiállítás koncepciója is erre a jubileumra reflektál. A MODEM számára már a kezdetektől kiemelt jelentőségű a debreceni kulturális és oktatási szereplőkkel való együttműködés, ezért is kértünk fel húsz olyan debreceni partnerintézményt, amelyekkel az elmúlt kétévtized során közösen dolgoztunk, hogy válasszanak egy számukra fontos művet a gyűjteményünkből, és írjanak hozzá egy legfeljebb 1500 karakteres indoklást.

Az évfordulót részben annak szenteljük, hogy bemutassuk Debrecen kulturális sokszínűségét, valamint, hogy a partnerintézmények nézőpontjain keresztül egyfajta kaleidoszkópszerű képet közvetítsünk a kollekciónkban fellelhető művekről.

A kiállítás második szekciójában olyan művészek munkáiból válogattunk, akik valamilyen módon kötődnek a MODEM-hez – például korábban már szerepeltek kiállításainkon –, ám eddig nem nyílt lehetőségünk arra, hogy műveiket megvásároljuk.

Kiállítóművészek:

Balogh Kristóf József, Berhidi Mária, Birkás Ákos, Bögös Loránd, Bukta Imre, Centrala (Małgorzata Kuciewicz & Simone De Iacobis), Csizik Balázs, Daniel Godínez Nivón, Erhardt Miklós, Erményi Mátyás, Ganczaugh Miklós, Gerber Pál, Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, Imreh Sándor, Kiss Richárd, Kortmann-Járay Katalin & Mendreczky Karina, Kristóf Gábor, Nagy Csilla, Oláh Norbert, Pacsika Rudolf, Pettendi-Szabó Péter, Société Réaliste, Rózsa Luca, Szabó Ádám, Szász Lilla, Szilágyi Lenke, Váczi Lilla, Vincze Ottó, Wiosna van Bon

Partnerek, akik válogattak a MODEM gyűjteményéből:

Alföld – irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, Dr. Áfra János, költő, szerkesztő

Antal–Lusztig-gyűjtemény, Dr. Antal Péter, gyűjtő

Campus Fesztivál, Süli András, programigazgató

Debreceni Egyetem Botanikus Kert, Dr. Takács Attila, igazgató

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Dr. Fazakas Gergely Tamás, intézetigazgató

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Média- és Könyvtártudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Prof. Dr. Kálai Sándor, tanszékvezető

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Művészeti Központ, Dr. Lakó Zsigmond, igazgató

Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék, Vági János DLA, tanszékvezető

Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék, Prof. Dr. Czibere Ibolya, tanszékvezető; Dr. Loncsák Noémi, tanársegéd

Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Dr. Veress Dániel, muzeológus

Déri Múzeum, Szabó Anna Viola, főmuzeológus, fotótörténész

Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium, Kozmáné Lőrincz Margit, főigazgató-helyettes

KULTer.hu

Pótor Barnabás, főmunkatárs

Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum, László János, főigazgató-helyettes

Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Dr. Kovács Béla Lóránt, igazgató

Vojtina Bábszínház, Láposi Terka, igazgató, művészeti vezető

Debrecen Megyei Jogú Város, Dr. Puskás István, kulturális területért felelős alpolgármester

Debrecen Megyei Jogú Város, Dr. Gábor István, főépítész

MODEM-díj legutóbbi díjazottja: Juhász Nóra, képzőművész

a MODEM bérletesei

Kurátor: Don Tamás