Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2026 Budapest

Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2026

Különleges tárlatvezetések a Károlyi-palotában

Fedezd fel a Károlyi-palota évszázadokon átívelő történetét egy különleges tárlatvezetésen! Megismerheted az épület fejlődését és építéstörténetét, a Károlyi család fordulatokban gazdag sorsát, és azt is, hogyan vált a palota a reformkori arisztokrácia egyik legfontosabb találkozóhelyévé.

Károlyi György és felesége élete, a szabadságharc eseményei és a későbbi tulajdonosváltások is megelevenednek, miközben bejárjuk a palota összes termét.

Nézz körül ott, ahol egykor a főúri élet zajlott – és engedd, hogy megelevenedjen előtted a történelem!

Időpontok:

2026. március 25. 14:00

Tárlatvezető: Bálint Júlia múzeumi munkatárs

A program időtartama: 60 perc

Belépő 800 Ft, melyet a jegypénztárban válhattok meg a séta előtt.

2026. március 15., vasárnap / 10:00

Március 15. - Ünnepi programsorozat a PIM-ben

Március 15-én egész napos ünnepi programsorozattal készülünk, programjaink a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet, illetve Petőfi Sándor és Jókai Mór emlékezetét. A kisebbeket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, játékokkal és nyomdagéppel várjuk. A felnőttek tematikus tárlatvezetéseken, palotasétán vehetnek részt, este pedig felolvasószínházi esttel idézzük meg a forradalmat.

A programok előzetes online regisztrációval ingyenesen látogathatók.

10.00 – 17.00: Nyomtass az eredeti Landerer-nyomdagéppel!

Novokrescsenszkov Tamás tervezőgrafikus, nyomdász segítségével mi magunk is kinyomtathatjuk a 12 pontot.

10.00 – 16.00: Interaktív városépítő társasjáték

Idén ne csak járjátok be velünk a március 15-ei Pest-Buda fontos helyszíneit, építsétek fel őket ti!

A város forradalmi látképe alapján óriás társasjátékot készítünk a Károlyi-palota előcsarnokában, csatlakozzatok hozzánk!

Hogy nézett ki az 1848-as Pest? Engedjétek szabadjára a fantáziátokat, építsétek meg az általatok elképzelt forradalmárok világát: utakat, házakat, parkokat, szökőkutatkat… mindent ami csak egy forradalmi városba kellhet!

A tábla tehát adott, de vajon mik lehetnek egy forradalmi társasjáték szabályai? Minden állomás egy új fejtörő: vajon hány körből marad ki, aki a Pilvax Kávéházban megszomjazik? Az egyetemi tömeg hány mezővel sodor előre? Landerer és Heckenast nyomdájában különleges, cenzúramentes szerencsekártyát lehet húzni?

És ha kész vagytok? Helyezzétek magazlkat a forradalmárok bőrébe, és keljetek útra: próbáljátok is ki a közösen tervezett társasjátékot!

A program folyamatosan zajlik!

11.00 – 12.00 és 13.00 – 14.00: Palotaséta / REGISZTRÁCIÓ

A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb épületévé. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei.

Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi család évszázadokat átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, és könyvtárát.

Sétavezető: Komáromi Csaba muzeológus

12.00 – 13.00: Megemlékezés és koszorúzás a Petőfi-szobornál

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló Petőfi-szobornál ünnepi beszédet mond Kollár-Klemencz László, zenész, író, és Szalay Fatima, az amor fati formáció alapítója énekel. Az ünnepségen írószervezetek is elhelyezik koszorúikat.

11.00 – 15:45: Tematikus tárlatvezetések a múzeum kiállítótereiben / REGISZTRÁCIÓ

11.00 – 11.45: Hogyan éljünk túl egy forradalmat? – Owaimer Oliver tárlatvezetése

A program két kiállítást, a Petőfi- és a Jókai-tárlatot köti össze egy közös történeti narratíván keresztül. A vezetés fókuszában a forradalmi idők egzisztenciális kérdései állnak: hogyan reagál az egyén a történelem radikális fordulataira? Vajon a mártírságot választják, vagy engednek inkább a túlélési ösztöneiknek?

12:00 – 12:45: Nők – Mészáros Zsolt tárlatvezetése

Petőfi Sándor és Jókai Mór női kortársainak és hozzátartozóinak szerepét vesszük közelebbről szemügyre. Milyen módon hatottak a két író pályájára, és hogyan formálták környezetüket, illetve saját korukat?

13.00 – 13.45: Barátok és ellenfelek – Kalla Zsuzsa tárlatvezetése

„Tudjátok: durván bánom veletek. -

Hiába, ez már az én modorom:

Ha férfi bánt, majd karddal felelek,

De a kutyákat csak korbácsolom.”

A reformkort hajlamosak vagyunk nagy nemzeti összefogásként látni. De mi van, ha közelebbről nézzük? Nem egységes nemzeti idill volt, hanem kemény viták, személyes sértettségek és világnézeti törésvonalak terepe. Az irodalmi közélet sem volt békés kávéházi diskurzus. Petőfi Sándor például nyilvánosan, kíméletlenül támadott – ellenfelet, barátot, bárkit, aki szerinte letért az elvek útjáról. Jókai Mór más stratégiát választott: békítés, kompromisszum, gyakorlati politizálás. De ettől hosszú élete során ő sem úszta meg a támadásokat – sem képviselőként, sem magánemberként.

Ezen a vezetésen a reformkor „színfalai mögé” nézünk – ahol az eszmék mögött nagyon is emberi indulatok dolgoztak. Gyere el a vezetésre, és nézzük meg: hogyan vitáztak ők – és mit kezdünk mi ma a konfliktusainkkal?

14.00 – 14.45: Jókai Mór, a polihisztor – Rózsafalvi Zsuzsanna tárlatvezetése

Jókai Mór érdeklődése a természettudományok és a társadalomtudományok számos területére kiterjedt. Különösen élénken foglalkoztatta a csillagászat, a botanika, a geológia, valamint a néprajz és a történettudomány. Az előadásban a tárlat kurátora arra tesz kísérletet, hogy Jókai relikviáin és művein keresztül rámutasson azokra a metszéspontokra, ahol a tudományos megismerés eredményei az írói képzelet által átalakulva a regényvilág szerves részévé válnak.

15.00 – 15.45: Nem (annyira) jó könyvek – Czékmány Anna tárlatvezetése

Milyen az amikor Jókai Mór és Petőfi Sándor tolla kissé elbizonytalanodik s valami izgalmas, de kérdéses alkotás születik? Mi és milyen Petőfi egyetlen drámája? És miért nem ismerjük? Mit mondott a cenzor mikor elolvasta A hóhér kötelét? És milyen Jókai első drámája, ami még majdnem díjat is nyert? Könnyeden mérsékelt sikerű alkotásokról és alkotóik (talán kevéssé) ismert vonásairól.

18.00 – 19.00: „A nép szava is megdördült és mondá: föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél!” / Felolvasószínház – Petrik Andrea színművészt Darvas Kristóf kíséri zongorán / REGISZTRÁCIÓ

Március 15-én rendhagyó felolvasószínházi esttel idézzük meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miliőjét: korabeli lapok hasábjairól vett hír- és publicisztikaszövegeket, nép- és politikai véleményeket tárunk a közönség elé. Felhangzanak a pesti és pozsonyi sajtó orgánumainak élénk tudósításai, politikai vitái és lelkesítő beszédei, illetve Kossuth, Petőfi, Jókai, Wesselényi és kortársaik szövegei. Az est nemcsak történelmi emlékezetet idéz, hanem felvillantja azokat a szólamokat, amelyek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári jogok ügyét 1848-ban a közéletbe emelték.

2026. március 20., péntek / 16:30

Nemes Nagy Olvasókör - Hattyú és Görény

Időpont: péntekenként 16:30-kor

HATTYÚ ÉS GÖRÉNY

Szeretettel várjuk a visszatérő vagy szívesen csatlakozó résztvevőinket a Nemes Nagy Olvasókör februárban induló új évadára. A félévünk tematikája Illyéssel szólva a hattyú és görény, vagyis a politika és a költészet nászából született öszvérek lesznek terítéken. Az udvari költészettől a fontolva haladók líráján át a forradalmi dalokig, a pártos szövegektől a nemzeti egységet hirdetőkig, a távoli Kínától a közeli Budapestig, az ókortól napjainkig.

DE MIT FOGUNK OLVASNI?

Ebben a szemeszterben versekkel készülünk, így az sem akadály, ha nincs sok időd olvasni hétközben. A művek megismerését meghívott moderátoraink (lásd lejjebb) kérdésekkel segítik, így az alkalmak kötetlen beszélgetéssé alakulnak. Nem frontálisan, hanem egymás nézőpontját megismerve ássuk bele magunkat a szövegekbe. (Akkor sincs gond, ha nem szeretnél hozzászólni, ér csupán hallgatni is a beszélgetést!)

REGISZTRÁCIÓ

Az esemény bárki számára nyitott és ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

„A héten” irodalomtörténészek, irodalomkritikusuk lesznek a vendégeink, „B héten” pedig költő párosok érkeznek. A heti verseket a Nemes Nagy Ágnes Olvasókör Facebook csoportjában osztjuk meg.

Alkalmak:

• 2026. március 13. Förköli Gábor

• 2026. március 20. Turi Timea, Szlukovényi Katalin

• 2026. március 27. Péter Ágnes

• 2026. április 10. Locker Dávid, Vajna Ádám

• 206. április 17. Bocsik Balázs

• 2026. április 24. Farkas Wellmann Endre, Usier Tamara

• 2026. május 8. Nagygéci Kovács József

• 2026. május 15. Fehér Renátó, Vida Kamilla

• 2026. május 29. Szegő János

• 2026 június 5. Mohácsi Balázs, Nemes Z. Márió

• 2026. június 12. Szolláth Dávid

2026. március 25., szerda / 18:00

Spiró 80

Az 1986-os sűrű év volt. Nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn – ’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak számító kaposvári színház virágkorát éli, csakúgy, mint a szamizdat; készülődnek a rendszerváltó erők kívül és belül, miközben a budapesti Katona József Színházban folynak az író letiltás szélén billegő darabjának, a Csirkefejnek a próbái, és zajlik a lapok hasábjain egy vad nacionalista lengyel történész Spiró ellen indított hadjárata.

A Repedt kályhámon macska ül című könyvről Szegő János beszélget Spiró Györggyel a születésnapi könyvbemutatón. A szerzőt barátai, pályatársai köszöntik.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött,

2026. március 26., csütörtök / 17:00

Bodor Ádám világa és a film I. - DIA-beszélgetések

Kísérletek a Kádár-korban

Bacsó Péter: Forró vizet a kopaszra! (1972); Fábri Zoltán: Plusz-mínusz egy nap (1973)

Amekkora elemi örömöt okoz az olvasóknak Bodor Ádám írói világa, legalább akkora szakmai kihívást jelent a társművészeti alkotók számára. A kilencven éve született epikus novellái és regényei olyan masszív szöveghegyláncot alkotnak, amely ellenáll bármiféle meghódítási kísérletnek. De talán éppen ezért vállalkoztak olyan sokan a Bodor-táj magaslati levegőjének filmes belélegzésére, a hetvenes évek legelejétől a kétezres évek derekáig. Az írók és kritikusok beszélgetéseinek elsődleges szempontja: a Bodor Ádám névvel jelölt szövegkörzet egyedisége, adaptációs értelemben vett idegensége.

A beszélgetés résztvevői: Bazsányi Sándor, Bognár Péter, Gelencsér Gábor

A beszélgetésekhez kötődő filmvetítések:

– 2026. április 16. 15:00 óra: A részleg (Gothár Péter, 1995)

– 2026. május 13. 16:00 óra: A barátkozás lehetőségei (Ferenczi Gábor, 2006)

2026. március 26., csütörtök / 18:0

Jókai olvasóterem - Az arany ember

Eszik Veronika történésszel László Ferenc beszélget.

Jókai Mór születésének bicentenáriumi esztendejében az életmű (újra)felfedezésére kínál lehetőséget ez a sorozat olyan, majd' mindenki által kötelezően olvasott vagy épp jóval kevésbé ismert regények középpontba állításával, amelyek az életmű és egyszersmind a XIX. századi magyar világ meghatározó témáit tárják elénk. Így a regények elemzése kapcsán a szakértő (és Jókai-rajongó) résztvevőkkel zajló beszélgetések tárgyalni fogják 1848-49 kultuszát, a polgári átalakulás sikereit és kudarcait, a budapesti világvárosiasodás folyamatát, valamint a saját öregedésének tényével szembesülő Jókai írói és férfiúi döntéseit.

Ma már az olvasók tekintélyes hányada jó eséllyel átugorja Az arany ember elején a Vaskapu leírását, ám ezt több okból is rosszul teszik. Ezúttal éppenséggel e népszerű regény ilyen, ökológiai és környezettörténeti vonatkozású részletei kerülnek a beszélgetés középpontjába, de szó esik majd néhány nem szépirodalmi jellegű, ám felettébb izgalmas egyéb Jókai-írásról is: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Tisza-fejezetétől a Kertészgazdászati jegyzetekig.

2026. március 27., péntek / 10:00

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje - Mit mesélnek Jókai Mór tárgyai?

Előadó: Rózsafalvi Zsuzsanna, a Jókai-kiállítás kurátora

A belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az előadás arra keresi a választ, hogyan válik egy író személyes tárgyegyüttese nemzeti emlékezetté – és mit árulnak el ezek a relikviák Jókai Mórról, az emberről és az alkotóról.

2026. március 27., péntek / 18:00

Sír (a) felirat. Rejtő Jenő életmű-válogatás, kalligrafikus betűkkel papírra vetve

Rendhagyó könyvbemutató egy szabálytalan kötetről

Szeretettel meghívunk a Petőfi Irodalmi Múzeumba a Sír (a) felirat című Rejtő Jenő életmű-válogatás rendhagyó könyvbemutatójára. Az eseményen kerekasztal-beszélgetéssel, Thuróczy Szabolcs közreműködésével és egy alkalmi tárlattal várjuk az érdeklődőket.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

• Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, író

• Jeney Zoltán grafikus, művészeti vezető, a kötet tervezője (Pytheas Könyvmanufaktúra)

• Pászti Péter kalligráfus, a kötet betűkbe álmodója (Pászti Művek)

• Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő-kutató, a kötet szerkesztője (PIM)

Közreműködik: Thuróczy Szabolcs színművész

Az este folyamán alkalmi tárlat látható Pászti Péter kalligráfiáiból, a Pászti-kódexekből, valamint Rejtő Jenő kézirataiból és egyéb dokumentumokból.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

(Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan!)

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

2025. szeptember 11. - 2026. december 31.

Jókai 200 - Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz

A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. Életműve hűen tükrözi a korszak paradigmaváltásait: műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok.

A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban.

Kurátor: dr. Rózsafalvi Zsuzsanna

Tudományos munkatárs: Parragi Márta, Veres Miklós

Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

Látványterv: Kemény Gyula