Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2019

Programok a Petőfi Irodalmi Múzeumban

2019. február 15. 18.00
Művészet és pszichoanalízis
Zombik a díványon
Veszteség, agresszió és fenyegetett identitás a zombi-disztópiák világában
Előadó: Miklós Barbara pszichológus
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

2019. február 17. 10.00 - 12.00
Rémségek kicsiny múzeuma, avagy farsangi mulatság és szörnyszelídítés
Integrált családi nap
Gondoltál már arra, milyen lenne elkészíteni saját szörnyedet és utána megszelídíteni. Sokkal könnyebb és mókásabb, mint hinnéd! Más nem is kell hozzá, mint egy pompás közös mese, játékos (de milyen is lenne más?!) fantáziád, megannyi színes, tekergő-fodrozódó, csillogó papír és anyag, s már el is készítetted saját tél- vagy unaloműző bábodat.
A program ingyenes!

2019. február 20. 16.30
Jöjjön, Aranyom!
Vezetés felnőtteknek az Önarckép álarcokban című Arany János emlékkiállításban
Jegy: 1000 Ft

2019. február 22. 10.00
Péntek10 – Nyugdíjasok irodalmi délelőttje
A pesti belváros gyöngyszeme
Végigsétálva a klasszicista palota díszes termein megismerhetik az épület, és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család, a Károlyiak évszázadokat átívelő történetét Nagyvári Ildikó vezetésével.
Belépőjegy: 500 Ft

2019. február 22. 17.00
Minden-Titkok Adyról 2.
Ismeretterjesztő előadások a PIM Ady-gyűjteményeihez kapcsolódóan
17:00
Ady Endre egyetlen lakása
Csinszka férjével, Ady Endrével 1917 őszén felköltözött Csucsáról Budapestre, az édesapjától, Boncza Miklóstól megörökölt Veres Pálné utcai lakásba. A fiatalasszony otthont teremtett a „hotelszobák lakójának” a belvárosban, lelkesen intézte Ady ügyeit, levelezett a Nyugat szerkesztőségével, felvette a kapcsolatot a költő barátaival, egy-egy baráti levelezést teljesen magára vállalt. Hogyan rekonstruálható kettejük pesti élete, lakásuk berendezése? Miért meszeltette Csinszka fehérre a lakásban lévő falakat? Milyen bútorokkal és képekkel rendezte be otthonukat? A Csucsáról felhozott cselédlány miként emlékezik a költő utolsó éveire? Mi derül ki Csinszka kézirataiból házaséletük nehézségeiről? Milyen Ady-relikviákat őriz a Petőfi Irodalmi Múzeum?
Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársának előadása
Ady márványból és homokkőből
Ady Endre arcát jól ismerjük. Ám hogyan jelenik meg ez a nagy kultuszú személyiség az emlékműveken? Az előadás során az íróról készült ritkán látott alkotásokat láthatjuk, megismerve azok rendhagyó megjelenítési formáit, melyeket a korabeli, jószemű kritikusok tortadísz és blaszfémia, hóember és indián törzsfőnök jelzőkkel illettek. Vajon mi az oka a meglepő és ironikus szótársításoknak? Ma is ilyennek találjuk ezeket az emlékműveket?
Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársának előadása

19:00
„Hát ez mind most meg lesz rögzítve, mert ez úgy elkallódott volna…”
Bár Ady Endre „kántáló rekedt hangjáról” sajnos nem maradt felvételünk, gyűjteményünk különleges értékeit jelentik az Ady kortársaival készített interjúk. Vezér Erzsébet irodalomtörténész, Ady-kutató, a hatvanas években, szinte az utolsó pillanatban kereste föl a Holnapos Dutka Ákost, a Nyugat-szerkesztő Fenyő Miksát, Lengyel Menyhért drámaírót vagy Lesznai Anna költőt, iparművészt. Ma e szuggesztív erejű vallomásokat hallgatva, a személyes találkozások, benyomások hitele révén többet, intimebbet tudunk meg Adyról, Ady és az emlékező kapcsolatáról. Erre az alkalomra néhány kevéssé ismert részletet válogatunk.
Benedek Anna és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, a Médiatár munkatársainak előadása

Ady-dedikációk nyomában:
Ady Endre szívesen ajánlotta köteteit pályatársainak, barátainak, vagy számára valamilyen szempontból fontos olvasónak. Az Ady-kötetek dedikációinak számbavétele során több kérdésre is választ kaphatunk, érdekes irodalmi és magánéleti kapcsolatokra, életrajzi adatokra  következtethetünk. A dedikációk címzettjei között szerelmek és betegtársak is szerepelnek. Vajon ki volt pl. Gárdonyi Olga, Máthé Eleonóra és a titokzatos Zsóka? Milyen a stílusa Ady „formabontó” dedikációinak?
Jancsikity Erzsébet muzeológus-könyvtáros előadása
Az előadások ingyenesek, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

2019. február 23. 17.00 - 19.00
Finisszázs és felolvasás
A MI tájaink
Búcsúzunk A MI tájaink-tól.
A Mándy Iván és Mácsai István barátságát bemutató kiállításban Mán-Várhegyi Réka íróval beszélget a két kurátor, Kiss Borbála és Pádár Eszter.
Maximum létszám: 30 fő
Belépőjegy 1000 Ft
A tárlatvezetésre váltott jegy érvényes a 18 órakor kezdődő felolvasásra is.

18:00 könyvszínház
„Szeretve tisztelt Főcsatár”
Mándy Iván válogatott levelezése
Mándy Iván válogatott levelezéséből Takács Katalin és Benedek Miklós színművész olvas fel részleteket
Szerkesztő: Darvasi Ferenc
Belépőjegy: 1000 Ft

2019. február 24. 15.00
Vasárnapi séta a Károlyi-palotában
Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család, a Károlyiak évszázadokat átívelő történetét.
Belépőjegy: 1000 Ft

2019. február 27. 18.00 - 20.00
PIM Esti Extra
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban
18:00 A föltámadás szomorúsága
Az Ady emlékkiállításban vendégünk Huzella Péter zenész, a Kaláka együttes egykori tagja, aki pályafutása során számos Ady-verset zenésített meg és énekelt el.
Maximum létszám: 30 fő
19:00 Mesés bábok – bábos mesék
Ezúttal a sokoldalú Czipott Géza előadóművész kalauzolja az érdeklődőket, akinek élete a színház, a zene és az irodalom, a képzőművészet és a tanítás. A Bábtár gyűjteményéhez több szálon kötődik, a kiállítás több alkotójáról készített portréfilmet.
Maximum létszám: 30 fő

Minden kiállítás 20 óráig látogatható
Belépőjegy: 1000 Ft

2019. február 28. 18.00
Asztali beszélgetések
Európa | Iszlám és kereszténység?
Beszélgetőtársak: Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és Béres Tamás lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese
Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus
A dispután többek között arra keressük a válaszokat, hogy mit jelent a 21. században az iszlám-keresztény párbeszéd. Kitérünk a vallási fanatizmus kérdésére, valamint az együttélés lehetőségeire és példáira is. A beszélgetésen érintjük Európa identitásának kérdését, valamint megvitatjuk, hogy létezhet-e vallási sokszínűség. A beszélgetés alatt az iszlám és kereszténység alaptanait is tisztázzuk.
Belépőjegy: 800/400 Ft

Nyitva tartó kiállítások

Mesés bábok – bábos mesék
Arany János művei és a bábtechnikák
2018. szeptember 7. - 2019. március 24.

A Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című elsősorban a családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.

Ezt az egyedülálló gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a céllal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és sok-sok egyéb izgalmas emlék sorakozik a raktárak polcain.

Önarckép álarcokban
Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára
2017. május 15. - 2019.  2019. június 2.

Az Önarckép álarcokban. Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket. A kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

A MI tájaink - Tisztelgés Mándy Iván előtt
2018. október 6. - 2019. február 24.

Kkiállításunk talán kissé szokatlan módon állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak. Az író szövegei mellett Mácsai István festményeinek segítségével idézzük meg azt a világot, melyet már jól ismerhetünk Mándy írásaiból, ahol a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel.
Mándy lírai prózájában emlékezetvillanások keverednek a képzelet játékaival, a jelen megfakul és a múlt újra elevenné válik. Mándynál és (nyugodtan mondhatjuk) Mácsai Istvánnál is, a költészet átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. Előfordul, hogy a bemutatás néhol kissé groteszk, de mindig bensőséges, ha kell, egyszerre részvéttel teli és kíméletlenül őszinte.

Mácsai István a 20. századi magyar képzőművészet egyik fontos alkotója. Műveinek számos közös vonása van Mándyéval. Ahogy egyik méltatója írta róla: életművének alanya és állítmánya Budapest – mintha csak Mándyról olvasnánk e szavakat.

Mándy Iván és Mácsai István alkotói világa nagyon sok szempontból közös. Összeköti őket Budapest, mely mindkettejük egyik fő ihletője volt. A főváros, melyben nemcsak éltek, hanem ami bennük élt, a sokszor közös látásmód, a humor vagy inkább irónia, a hasonló alkotói eszközök. Nemcsak azok a motívumok, melyek mindkét alkotónál gyakran előfordulnak: alakok, házak, udvarok és ecetfák, erkélyek és kariatidák, gangok és kerítések, lámpák és táblák. A nagyvárosi lét megjelenése, a melankólia a háztetők fölött, a nagyon is nyers valóság, a minden romantikát nélkülöző szegénység vagy éppen az évszakok váltakozása a nagyvárosban. Az a megbonthatatlan kapcsolat, mely Mácsai Istvánt Budapesthez kötötte, éppúgy igaz Mándy Ivánra is. A főváros igazi arcának egyes fontos motívumait csak általuk ismerhetjük meg. Olyan látszat mögötti lényeget mutat Mácsai, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust.

Náluk természetesen jelenik meg akár egy infánsnő, egy hollywoodi sztár, vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. Ahogy Brueghel vadászai a havas Szent István körúton térnek haza, Mándynál éppoly természetességgel bukkan fel Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks a kopott mozi előcsarnokában.

Mindketten azt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveket örökítik meg, melyben még olyan sokan éltünk itt Magyarországon, Budapesten. Emlékszünk az utcákra, a házakra, az udvarokra, és a fényekre – pillanatfelvételek és finoman megmunkált epizódok váltogatják egymást.

A kiállítás emléket állít egy barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának.

Kurátorok: Kiss Borbála, Pádár Eszter

Látványterv: Kocsis Annamária

Kamasz szelek fütyörésznek – Kányádi képfantáziák
2019. március 8. – április 28.
Nyitva tartás: kedd – vasárnap 10.00 – 18.00

Kiállítók:
FIALA Gábor, HERENDI Péter, KEREKES Emőke

Egyedülálló vállalkozás a BPF kiállítása a PIM-ben. Néhány kiválasztott Kányádi Sándor vers alapján a projektbe meghívott fotográfusok – Fiala Gábor, Herendi Péter és Kerekes Emőke a  versszövegektől inspirálva készítenek képsorozatokat. Az így született kiállítás nemcsak a nemrég elhunyt nagy magyar költő, Kányádi Sándor poétikai világának újszerű értelmezéseit  és prezentálását ígéri, hanem a kortárs magyar fotográfia számára is különleges lehetőség.  A művészek a magyar fotóművészet különféle irányzataihoz tartoznak, s nem képillusztrációt  készítenek, hanem a saját szuverén művészeti módszereikkel és megközelítéseikkel hozzák létre különleges szériáikat. Kurátor: Szarka Klára
 

Forrás: Szervezők