Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2018

Programok

Mesés bábok - bábos mesék kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Megnyitó: 2018. szeptember 6. csütörtök, 18:00 óra
A kiállítás megtekinthető: 2019. január 13-ig

A Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című elsősorban a családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.

Ezt az egyedülálló gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a céllal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és sok-sok egyéb izgalmas emlék sorakozik a raktárak polcain.

Részletek: https://oszmi.hu/

---

2018. szeptember 9. 10.00
Bábos Évadnyitó
Az őszt egy kiállítást beharangozó nappal nyitjuk meg, amit a Mikropódium Családi Bábszínház előadásai és Árnyékok játéka programja tesz emlékezetessé.

A programmal három bábtechnikát is bemutatunk.
10:30 Gulyás Terka avagy aki müzlit nem szereti, rossz ember nem lehet
Vásári bábjáték, klasszikus kesztyűsbáb előadás.
Rendezte és írta: Lénárt András és Aracs Eszter, Játssza: Aracs Eszter

12:30 Stop! Állj meg és nézz meg!
Etűdökből álló, hazánkban ritkábban látható előadás egyedi bábtechnikájával Lénárt András bejárta az egész világot Brazíliától Japánig.

13:00 Árnyékok játéka
Kifejezetten családokra építő árnyjátékos, árnybáb-készítő program, melyben a résztvevők azonnal ki is próbálhatják bábjaikat.

Belépőjegyek:
3–14 éves korig: 800 Ft,
14 éves kortól: 1600 Ft,
családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
Kapcsolódó tárlat:
Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák

---

2018. szeptember 14. 18.00
Kiállításmegnyitó
„Muzsikáló, rézszárnyú égi hinták” - Jékely Zoltán és a szakralitás
Megnyitja: Péterfy Sarolt irodalomtörténész
Az Ars Sacra Fesztivál keretében

---

2018. szeptember 14. 18.00
Művészet és pszichoanalízis - „Veszedelmes irodalmi huligán”.
Lázadás, identitás és kreativitás kapcsolata Kovásznai György életében és filmművészetében
Előadó: Kőváry Zoltán pszichológus
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

---

2018. szeptember 15. 10.00 - 2018. szeptember 16. 18.00
Kulturális Örökség Napjai 2018
Ezen a hétvégén a múzeum kiállításai és a palota díszes termei ingyenesen látogathatóak!

Programok:

szeptember 15., szombat 16.00
16:00 Indián nyár – finisszázs és utószezoni piknik
A Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből című kiállításunkban Kovács Ida kurátor és Sumonyi Papp Zoltán író vezetésével bepillanthatnak, hogyan töltötték idejüket íróink kedvenc balatoni nyaralóhelyeiken.

szeptember 16., vasárnap
11:00 és 15:00
Palotatörténeti séták Nagyvári Ildikó és Kádár Anna vezetésével
Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi-család évszázadokat átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, könyvtárát és a volt Károlyi Nemzetségi Levéltár eredeti bútorokkal berendezett helyiségeit.
(A séta időtartama kb. 1,5 óra)
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb palotájává. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei. 

---

2018. szeptember 17. 15.00
Irodalmi Lapok - Pannon Tükör
Lapszám- és kötetbemutató
A rendezvényt megnyitja: Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
A 2018/4. lapszámot bemutatja: Bubits Tünde főszerkesztő, Nagygéci Kovács József főszerkesztő-helyettes, Vörös István és Bene Zoltán rovatvezetők
Közreműködik: Havas Judit előadóművész
Merő Béla: Volt egyszer egy...Reflex Színpad
A kötetről a szerzővel Nánay István kritikus beszélget.
Közreműködik: Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színésznő

---

2018. szeptember 18. 18.00
Könyvbemutató
Kántor Lajos–Láng Gusztáv: Száz év kaland Erdély magyar irodalmáról (1918–2017)
A két legendás irodalomtörténész, Kántor Lajos és Láng Gusztáv neve elválaszthatatlan a Romániai magyar irodalom 1945–1970 című kézikönyvük nagy hatásától. Irodalomérzékelésünket és korszakfogalmainkat immár közel ötven éve meghatározzák. Új kétkezes gyűjteményük ezúttal szubjektív válogatási szempontok szerint készült. Az elmúlt száz év erdélyi irodalmi folyamatait, azok figyelemre méltó mozzanatait vizsgáló, alkotói portrékat vázoló, műelemző, sőt személyes élményeiket is megszólaltató írásaik most nem a következetes rendszerezés igényével, hanem – továbbra is – az érték felmutatásának céljából születtek.
Kritikus visszanézés és friss témák, záródó és nyíló korszakok, értekezés és költői levél: a 2017-ben elhunyt Kántor Lajos előtt is tisztelgő kötetet, nem meglepő módon, az első irodalomtörténetüket is szakértelemmel kísérő Dávid Gyula szerkesztette.
Résztvevők: Láng Gusztáv, Szörényi László, Markó Béla, Hajdú Áron. Moderátor: Boka László

---

2018. szeptember 19. 18.00
Újraolvasva - Sziveri János
Résztvevők: Radics Viktória, Reményi József Tamás.
Moderátor: Csuhai István

---

2018. szeptember 22. 10.30
Arany János Budapestje - irodalmi séta
Állok Dunánk szélén, a pesti parton:
Előttem a kép, színdús üde karton:
Sétavezetők: Asztalos Emese irodalomtörténész és Sidó Anna művészettörténész
Találkozó a PIM előtt
A séta tervezett időtartama 1,5 óra.
Résztvevők száma: max. 25 fő
Sétajegy: 2500 Ft
Jegyek elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.

---

2018. szeptember 22. 18.00
Herczeg 155
Herczeg Ferenc 1863. szeptember 22-én született a délvidéki Versecen. Születésének 155. évfordulójának alkalmából kerekasztal-beszélgetés keretében emlékezünk Herczeg irodalmi, szerkesztői és közéleti munkásságára.
A beszélgetést követő Felolvasószínház előadása Herczeg novelláiból, emlékezéseiből és regényeiből közöl válogatást.
Résztvevők: Albonczy Balázs, Gazdag László, Mekis D. János, Maruzsa Zoltán
Moderátor: Prőhle Gergely
Közreműködik: Hirtling István színművész

---

2018. szeptember 24. 18.00
Irodalmi Lapok - Műhely (Győr)
Vendégek: Villányi László főszerkesztő valamint Takács Zsuzsa, Csuday Csaba, Imreh András, Jász Attila, Márton László
Közreműködik: Ajtai Péter nagybőgőn
Sorozatszerkesztő: Havas Judit

---

2018. szeptember 24. 19.00
„Feleségek felesége” - Emlékműsor a 190 éve született és 150 éve elhunyt Szendrey Júlia emlékére.
A jelmezes, színházi megformálásra törekvő összeállítás gerincét a nagy magyar múzsa naplórészletei és versei adják, melyre reflektálnak a férj, Petőfi Sándor Úti Napló részletei és Júliához írt versei.
Ezt színesítik, egészítik ki a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek, kordokumentumok.
A műsorban elhangoznak még Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalai, Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam az 1840-es évek magyar társasági.
A produkció a kort megidéző látványvilágban, a zene és az irodalom egységében hozza közelebb hozzánk Szendrey Júlia egyéniségét, mely párhuzamban van a kor szabadságvágyával. A modernkori nő magyar úttörője példát állít elénk jellemével és bátorságával.
Közreműködnek: Tallián Mariann, Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész.

---

2018. szeptember 26. 18.00
PIM Esti Extra
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban
Minden kiállítás 20 óráig látogatható

18:00 Vendégünk: Elek Ferenc
A színművész szubjektív tárlatvezetése Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításban

19:00 Fabók Mancsi Bábszínháza: Két ember balladája – megénekelt magyar népballadák felnőtteknek
„Népballadáink a régiségben születtek. Egyes „történetes énekünk” vagy „öreg énekünk” – (ahogyan népnyelvünk nevezi e műfajt) – keletkezése egészen az Árpád- korig vezethető vissza. Előadásunkban az egybegyűjtött, megénekelt „történeteken” keresztül „két ember balladája” is kirajzolódik: férfi és nő sorsát élhetjük meg a földi lét kiélezett élethelyzeteiben. S talán ezek a döntéshelyzetek nem is olyan idegenek a mai kor embere számára sem..."
Rendező: Fabók Mariann
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Játsszák: Fabók Mariann, Keresztes Nagy Árpád
Az előadás hossza: 75 perc
Belépőjegyek: 1000 Ft

---

2018. szeptember 28. 17.00
Kutatók Éjszakája
Előadások a Díszteremben:
Az előadások kb. 45 percesek, óránként kezdődnek.

18:00
Ady Endre síremléke, Tamási Áron temetése, Vészi Endre utazása
A PIM Médiatárában több olyan filmtekercset őrzünk, melyeket saját eszközeinkkel nem tudtunk életre hívni. Ebben az évben lehetőségünk nyílt arra, hogy digitalizáltassuk és restauráltassuk a 8, 16 és 35 mm-es fekete-fehér némafilmeket. Érdekes dokumentumokra leltünk. A rövid, néhány perces dokumentumfilmek Ady Endre utóéletéről, Lesznai Annáról, Tamási Áronról és más írókról szólnak. Érdekes feladat a filmeken szereplő személyek kilétének megfejtése, amelyben segítségünkre lehetnek azok, akik a Kutatók Éjszakáján a mi programunkat választják.
(PIM Médiatár, Benedek Anna, Hegyi Katalin, Kemény Aranka)

19:00
A lélek kialszik – Emigráns gyűjtemények a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Huszadik századi történelmünk emigrációkkal tarkított: 1919, 1944–1945, 1947–1948, 1956 elindított egy-egy menekülési hullámot, melynek következtében a világ különböző részein több százezer honfitársunknak kellett otthont keresnie. Az „új élet” egyik jele mindig a könyv- és lapkiadás, egy másik hontalannal való kapcsolatfelvétel volt, aminek köszönhetően a hazaival párhuzamosan kialakult egy emigráns kultúra és irodalom. Ennek tükörcserepei mára egyre nehezebben gyűjthetők össze. A lehetőségekről, eredményekről, a PIM gyűjteményezési gyakorlatáról beszél példákkal illusztrálva Mészáros Tibor, a Márai-hagyaték kezelője.
(PIM Könyvtár, Mészáros Tibor)

20:00
A varázsló kertje – Csáth Géza, ahogy még sosem láttuk
Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. Az est során közel hajolunk a varázsló kertjéhez, és a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának egyik különlegességével, Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fényképeken keresztül egyrészt az író gyerekkori világát, másrészt az amatőr családi fényképészet kezdeti korszakát vizsgáljuk meg.
(PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár, Sidó Anna)

21:00
Határtalanul – Testtudat és érzékletek Móricz Tükrében
Móricz Zsigmond Tükre keretező felület, melybe a való világ hétköznapi eseményeit foglalta írásba. Ezekben az első világháború alatt írt kéziratos könyvekben minden témává válik, az is, amiről nem lehet szólni, amit nem lehet megosztani senkivel, csak a papirossal, vagy az okostelefonok memóriájával. A kulturális szabályozások a testi, szexuális önkorlátozásra épülnek. Móricz azonban kíváncsi, és elmondhatóvá teszi számunkra a budi kis hajlékának gyerekkori emlékeit, az agyig menő borzongó idegfutást a fürdőben, a testi érintkezés, a kukkolás élvezetét. Utóbbi Móricz Rés című elbeszélésének témája, melyet az est során számos szépirodalmi részlettel együtt mutatunk be.
(PIM Kézirattár, Cséve Anna és Modor Bálint)

Előadások a Vörös teremben
Az előadások kb. 45 percesek, óránként kezdődnek.

18:00
Időszámításunk előtt – Történetek a Petőfi Ház alapításáról
A Petőfi Irodalmi Múzeum jogelődje, a Petőfi Ház 1909-ben nyitotta meg kapuit. Létrehozását nemcsak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül estek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi Ház tevékenysége nemcsak az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki, hanem megvásárolták Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát is. A Ház megalapítása, felújítása és megnyitása azonban nem volt zökkenőmentes. Hogy milyen szerepet játszott a megvásárlásban és a műgyűjtés megszervezésében Herczeg Ferenc? Mi köze mindennek Apponyi Albertnéhoz, Benczúr Gyulánéhoz és Jászai Marihoz? Mit lehet elérni néhány csésze teával? Előadásunkból ez is kiderül.
(PIM Adattár, Veres Miklós)

19:00
A kézirattáros mint Sherlock Holmes
A kéziratos hagyatékok feldolgozása során számos esetben végzünk mikrofilológiai kutatásokat: meghatározzuk, autográf-e egy kézirat, datáljuk, azonosítjuk az idegen kéz általi rájegyzéseket és az aláírás nélküli leveleket. Sokszor családfát is rajzolunk, hogy jobban kiigazodjunk a rokoni szálak között.
(PIM Kézirattár, Borbás Andrea, Nagy-Mihály Ágnes)

20:00
Levelek, viták, hálózatok – új kutatások. Fókuszban Kassák avantgárd folyóiratai
Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága az 1910-es és 1920-as években szorosan összekapcsolódott szerkesztői tevékenységével. Ha tehát jobban meg akarjuk érteni Kassák művészetét és a magyar avantgárd mozgalom jelenségét, érdemes megvizsgálnunk A Tett, a MA és a Dokumentum című folyóiratokat. Előadásunk három szempontra épül: elsőként azt vizsgáljuk, milyen típusú információk rejtőznek Kassák kiadatlan magánlevelezésében, majd bemutatjuk, hogyan befolyásolták az első világháború alatti sajtóviták az avantgárd művészeti folyóiratok történetének alakulását, illetve milyen szerepet játszott Kassák az avantgárd folyóiratok nemzetközi hálózatának kiépülésében.
(PIM–Kassák Múzeum NKFI kutatócsoport, Balázs Eszter, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál)

21:00
Kosztolányi behálózva
Hogy kerül a késpalló az asztalra? Milyen lehetett Édes Anna pipiszkendője? Mi az a habmerőkanál és a lectio difficilior? Novák tanár úr milyen nótát hallott, mielőtt bukott diákjai megbotozták? A szerzői kéziratok vizsgálata során ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Kosztolányi hálózati kritikai kiadás segítségével. Kéziratoktól a képernyőig és vissza a digitális filológia által.
(PIM Adattár és DigiPhil, Parádi Andrea)

Kiállítótér

18:00–20:00
„És lát, ahogy nem látott sose még…” – Rendhagyó esti vezetések a múzeumban
„Hová lettél, hová levél / Oh lelkem ifjusága!” – kérdezi Arany János, s kérdezzük ezt mind, akik egy reggel nehéz álmunkból arra ébredtünk, hogy felnőtté változtunk. Bogárnyi létünk nagy sötétlő erdejében egy múzeum lehet számunkra olyan megálló, ahol a gyerekkor kísérletező kedve és kreativitása segít nekünk új irányokat kijelölni.
Identitásproblémák? Béreljen múzeumpedagógust és fedezze fel vele tárlatainkat!
(PIM Múzeumpedagógia)

Aula
18:00-tól
Kézirat-ékszer workshop
regisztráció szükséges, részvételi díj: 500 Ft/fő/ékszer

---

2018. szeptember 28. 10.00
Péntek 10 - Nyugdíjasok délelőttje
Túl az Óperencián
A Csárdáskirálynő 100 éve a magyar színpadon Honthy Hannától Molnár Piroskáig.
Czékmány Anna színháztörténész előadása
Belépő: 500 Ft

---

2018. szeptember 29. 10.00 - 12.00
Időgép a bőröndben – avagy legyél Te is restaurátor!
Gyere el és fedezd fel, milyen módon bírhatod rá a bőröndben lapuló tárgyakat, hogy elfecsegjék Neked összes titkukat!
Résztvevők száma: max. 30 fő
(PIM Múzeumpedagógia, Restaurátorműhely)

---

2018. szeptember 29. 10.30
Arany János Budapestje
irodalmi séta
Állok Dunánk szélén, a pesti parton:
Előttem a kép, színdús üde karton:
Sétavezetők: Asztalos Emese irodalomtörténész és Sidó Anna művészettörténész
Találkozó a PIM előtt.
A séta tervezett időtartama 1,5 óra
Résztvevők száma: max. 25 fő
Sétajegy: 2500 Ft
Jegyek elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.

---

Nyitva tartó kiállítások

Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák
Megtekinthető: 2019. január 13-ig

A családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.
Ezt az egyedülálló gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a céllal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és sok-sok egyéb izgalmas emlék sorakozik a raktárak polcain.
A kiállítás két téma köré szerveződik. Bemutatja Arany János közismert műveinek bábszínházi adaptációit és az ott alkalmazott különböző bábtípusokat. A tárlatban Arany János bábfigurája köszönti az érdeklődőket, a kezéből kibomló színes zsinór-motívum a kiállítás meghatározó látványelemeként végigvezeti a látogatókat a bábok izgalmas világán.
Arany János versei és elbeszélő költeményei már a múlt század első felében is bábszínpadi előadások népszerű forrásai voltak. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta a költő legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is sokszor műsorukra tűzik azokat. Leggyakrabban A fülemile című költemény, illetve a Toldi, a Rózsa és Ibolya és A Jóka ördöge adaptációival találkozhatunk. Az elmúlt száz évben az alkotók számos bábtechnikát hívtak segítségül e művek bábszínpadon történő bemutatásához.
Az Arany János emlékkiállítás felől érkezők a kiállítás első tereibe érve ezeket a bábszínházi feldolgozásokat láthatják. A bábkészítés és a bábmozgatás rejtelmeibe a tárlat interaktív részein nyerhet betekintést a látogatók. A bábos élménypontokon a különböző bábtechnikák kerülnek középpontba: sokféle kipróbálható játék várja az érdeklődőket. Hiszen a báb műfaja a megtapasztalás, az életre keltés során válhat igazán személyes élménnyé. Az itt kipróbálható bábszerkezetek többségét Lellei Pál bábkészítő mester készítette.

Kurátorok: Lovas Lilla és Simándi Katalin
Látványterv: Mihalkov György

„Muzsikáló, rézszárnyú égi hinták” - Jékely Zoltán és a szakralitás
Megtekinthető: 2018. november 25.

Az Ars Sacra Fesztivál idei mottója:
„Tekints az égre, és lásd meg!” (Jób 35,5)
Jékely Zoltán haranggyűjteménye a kiállítás központi eleme, mely a kiállítótér mennyezetéről lelógatott, áttetsző harangokkal egészül ki. A harangok a költő egy-egy versét rejtik magukban, kiemelve bennük a harang és a templom motívumát, melyek költészetében a kezdetektől fogva megmutatkoztak. Az áttetsző, néma harangokba bezárt sorok álomszerű gomolygása olvashatatlanná teszi a szövegeket, ugyanakkor szemlélteti a költői életműben e kiemelt motívumok folyamatos jelenlétét, ezek sokszínű jelentéstartalmát. Bár elérhetetlennek tűnnek ezek a szövegek, valójában mindenki számára hozzáférhetők a költő kötetein keresztül, valamint a kiállításban elhelyezett válogatott versgyűjteményben.
A tárlaton bemutatott fotók egyrészt a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét képezik, másrészt a Jékely család tulajdonába tartozó, archív amatőr képek, meghitt emlékek. Mindezt Jékely szakrális motívumokban gazdag költészetének és naplóinak részleteivel kívánjuk illusztrálni. A látogató belehallgathat az egykor Jékelyvel készített interjúkba, valamint meghallgathatja a költő egyes verseit is Jancsó Adrienne előadásában.

Balatoni nyár - Írófényképek az 1950-es, ’60-as, '70-es években
2018. június 20. - 2018. szeptember 16.

Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál az 1950-es, ’60-as, ’70-es években a magyar író?

A kiállítás a fényképek segítségével keresi a választ ezekre a kérdésekre.
Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.
Ha szeretné megcsodálni, hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza vagy Nagy László, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, Örkény István, Déry Tibor, Sarkadi Imre és hogyan készít szódát Németh László – ne hagyja ki ezt a kiállítást!
A nyári hangulatot idéző tárlat több mint száz fényképet vonultat fel, köztük ismeretlen, eddig be nem mutatott balatoni fotográfiákat a múzeum fotóarchívumának gyűjteményéből és családi albumok mélyéről.
A fotók mellett az írók, költők Balatonhoz kötődő műveiből vett idézetek is olvashatóak, amelyekben a tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeiknek, összességében: a balatoni nyaraknak állítanak emléket.
Azoknak a fotográfia és szépirodalom iránt érdeklődőknek a figyelmébe ajánljuk e kiállításunkat, akik szívesen utaznak vissza az időben, hogy bepillantsanak egy letűnt történelmi korszak – a Kádár-kor – irodalmat, kultúrát formáló szereplőinek nyári, balatoni hétköznapjaiba.

Arany 200 - busz
A Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017 májusában nyílt meg a 200 éve született Arany János előtt tisztelgő reprezentatív kiállításunk. Az Önarckép álarcokban című tárlatnak elkészült az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változata is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” július 10-től járja az országot.

Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és digitális eszközöket is beépítettünk, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínen múzeumpedagógus kollégák kísérik.

A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadó intézményektől csupán a parkolóhely biztosítását és villanyáram csatlakozási lehetőséget kérünk. Örömmel vennénk, ha a kísérők szállásának megszervezését – kedvezményes vagy akár ingyenes lehetőség biztosításával – segítenék. Együttműködésüket kérjük abban is, hogy az adott településen minél több érdeklődőhöz eljuthasson a mozgókiállítás híre.

A nyári időszakban kulturális rendezvényeken és irodalmi-művészeti fesztiválokon szeretnénk jelen lenni, ősztől illetve 2018 tavaszától elsősorban a közoktatási intézmények, városi könyvtárak, művelődési házak, múzeumok meghívására számítunk. Főként vidéki intézmények és a határon túli magyarság oktatási, kulturális intézményeinek jelentkezését várjuk, a budapestieket szeretettel látjuk a 2018 őszéig látogatható Arany-kiállításunkon.

A kép-mutogató - Arany János és a spiritizmus
2018. május 23. - 2018. szeptember 9.

A kép-mutogató. Arany János és a spiritizmus címmel az Aulában látható az Önarckép álarcokban című kiállítást kiegészítő tárlat, amely olyan mozzanatra hívja fel a figyelmet Arany János költészetében, ami kevésbé ismert a nagyközönség számára.
A 17‒19. századi Európában a képmutogatás elterjedt vásári látványosság volt, amelynek során a képmutogatók összefüggő esemény képsorait bemutatva mondtak vagy énekeltek el egy többnyire tanulsággal záruló, moralizáló történetet. Arany egy debreceni vásári képmutogatóval mesélteti el a gonosz, a leányát eltaszító, majd őt halálában, asztaltáncoltatás alkalmával megidéző gróf történetét, megteremtve a folklorisztikus, népies keretet, amely tartalmazza a kor társasági divatjában működő, a halottak megidézésének aktusát.
Kiállításunk Arany attitűdjének azt a kettősségét járja körül interaktív bemutatással, amely a témához fordulás gesztusától a távolságtartás mozzanatáig feszülő ívben ragadható meg.

Önarckép álarcokban
Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára
2017. május 15. - 2019. február 28.

Az Önarckép álarcokban. Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket. A kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

Forrás: Szervezők