Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2018

Programok

Balázs Ádám könyvbemutató
2018. december 19. 16 óra

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet minden érdeklődőt szeretettel vár a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termébe Balázs Ádám: "Egy angol úr – Erdélyből. Balázs Samu életútja" című könyvének bemutatójára. Balázs Ádámmal, a szerzővel a kötet szerkesztője, Gajdó Tamás beszélget. Balázs Samura a Madách Színház igazgatója, Szirtes Tamás emlékezik.

Balázs Samu a színiakadémia elvégzése után Kolozsvárt és Nagyváradon drámai hősszerepekben mutatkozott be, majd a budapesti Nemzeti Színházban a 20. század egyik legnagyobb formátumú jellemszínészévé érett. Fanyar humora, kimért megjelenése, elsősorban intrikus figurák megformálásakor érvényesült. Nemcsak a színházban alkotott maradandót: Makk Károly klasszikus filmjeiből, a Liliomfiból és a Macskajátékból is emlékezünk rá. A Kossuth-díjas művész fia, Balázs Ádám féltve őrzött források közlésével érzékletes pályarajzot írt, melyet szórakoztató anekdoták és a szerző személyes emlékei fűszereznek.
Részletek: https://oszmi.hu/

Nyitva tartó kiállítások

Mesés bábok - bábos mesék kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A kiállítás megtekinthető: 2019. március 24-ig

A Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című elsősorban a családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.

Ezt az egyedülálló gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a céllal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és sok-sok egyéb izgalmas emlék sorakozik a raktárak polcain.

Részletek: https://oszmi.hu/

2018. október 6. - 2019. január 6.
A MI tájaink - Tisztelgés Mándy Iván előtt

Októberben nyíló kiállításunk talán kissé szokatlan módon állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak. Az író szövegei mellett Mácsai István festményeinek segítségével idézzük meg azt a világot, melyet már jól ismerhetünk Mándy írásaiból, ahol a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel.
Mándy lírai prózájában emlékezetvillanások keverednek a képzelet játékaival, a jelen megfakul és a múlt újra elevenné válik. Mándynál és (nyugodtan mondhatjuk) Mácsai Istvánnál is, a költészet átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. Előfordul, hogy a bemutatás néhol kissé groteszk, de mindig bensőséges, ha kell, egyszerre részvéttel teli és kíméletlenül őszinte.

Mácsai István a 20. századi magyar képzőművészet egyik fontos alkotója. Műveinek számos közös vonása van Mándyéval. Ahogy egyik méltatója írta róla: életművének alanya és állítmánya Budapest – mintha csak Mándyról olvasnánk e szavakat.

Mándy Iván és Mácsai István alkotói világa nagyon sok szempontból közös. Összeköti őket Budapest, mely mindkettejük egyik fő ihletője volt. A főváros, melyben nemcsak éltek, hanem ami bennük élt, a sokszor közös látásmód, a humor vagy inkább irónia, a hasonló alkotói eszközök. Nemcsak azok a motívumok, melyek mindkét alkotónál gyakran előfordulnak: alakok, házak, udvarok és ecetfák, erkélyek és kariatidák, gangok és kerítések, lámpák és táblák. A nagyvárosi lét megjelenése, a melankólia a háztetők fölött, a nagyon is nyers valóság, a minden romantikát nélkülöző szegénység vagy éppen az évszakok váltakozása a nagyvárosban. Az a megbonthatatlan kapcsolat, mely Mácsai Istvánt Budapesthez kötötte, éppúgy igaz Mándy Ivánra is. A főváros igazi arcának egyes fontos motívumait csak általuk ismerhetjük meg. Olyan látszat mögötti lényeget mutat Mácsai, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust.
Náluk természetesen jelenik meg akár egy infánsnő, egy hollywoodi sztár, vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. Ahogy Brueghel vadászai a havas Szent István körúton térnek haza, Mándynál éppoly természetességgel bukkan fel Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks a kopott mozi előcsarnokában.
Mindketten azt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveket örökítik meg, melyben még olyan sokan éltünk itt Magyarországon, Budapesten. Emlékszünk az utcákra, a házakra, az udvarokra, és a fényekre – pillanatfelvételek és finoman megmunkált epizódok váltogatják egymást.

A kiállítás emléket állít egy barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának.

Kurátorok: Kiss Borbála, Pádár Eszter
Látványterv: Kocsis Annamária

Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák
Megtekinthető: 2019. január 13-ig

A családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.
Ezt az egyedülálló gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a céllal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, felkutassa, megőrizze, rendszerezze és az érdeklődők elé tárja. A bábok mellett díszletek, fényképek, szórólapok, plakátok, szövegkönyvek, kéziratok és sok-sok egyéb izgalmas emlék sorakozik a raktárak polcain.
A kiállítás két téma köré szerveződik. Bemutatja Arany János közismert műveinek bábszínházi adaptációit és az ott alkalmazott különböző bábtípusokat. A tárlatban Arany János bábfigurája köszönti az érdeklődőket, a kezéből kibomló színes zsinór-motívum a kiállítás meghatározó látványelemeként végigvezeti a látogatókat a bábok izgalmas világán.
Arany János versei és elbeszélő költeményei már a múlt század első felében is bábszínpadi előadások népszerű forrásai voltak. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta a költő legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is sokszor műsorukra tűzik azokat. Leggyakrabban A fülemile című költemény, illetve a Toldi, a Rózsa és Ibolya és A Jóka ördöge adaptációival találkozhatunk. Az elmúlt száz évben az alkotók számos bábtechnikát hívtak segítségül e művek bábszínpadon történő bemutatásához.
Az Arany János emlékkiállítás felől érkezők a kiállítás első tereibe érve ezeket a bábszínházi feldolgozásokat láthatják. A bábkészítés és a bábmozgatás rejtelmeibe a tárlat interaktív részein nyerhet betekintést a látogatók. A bábos élménypontokon a különböző bábtechnikák kerülnek középpontba: sokféle kipróbálható játék várja az érdeklődőket. Hiszen a báb műfaja a megtapasztalás, az életre keltés során válhat igazán személyes élménnyé. Az itt kipróbálható bábszerkezetek többségét Lellei Pál bábkészítő mester készítette.

Kurátorok: Lovas Lilla és Simándi Katalin
Látványterv: Mihalkov György

Önarckép álarcokban
Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára
2017. május 15. - 2019. február 28.

Az Önarckép álarcokban. Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket. A kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

Forrás: Szervezők