Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2026 Budapest

Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2026

Különleges tárlatvezetések a Károlyi-palotában

Fedezd fel a Károlyi-palota évszázadokon átívelő történetét egy különleges tárlatvezetésen! Megismerheted az épület fejlődését és építéstörténetét, a Károlyi család fordulatokban gazdag sorsát, és azt is, hogyan vált a palota a reformkori arisztokrácia egyik legfontosabb találkozóhelyévé.

Károlyi György és felesége élete, a szabadságharc eseményei és a későbbi tulajdonosváltások is megelevenednek, miközben bejárjuk a palota összes termét.

Nézz körül ott, ahol egykor a főúri élet zajlott – és engedd, hogy megelevenedjen előtted a történelem!

Időpontok:

2026. március 1. 14:00

2026. március 25. 14:00

Tárlatvezető: Bálint Júlia múzeumi munkatárs

A program időtartama: 60 perc

Belépő 800 Ft, melyet a jegypénztárban válhattok meg a séta előtt.

2026. február 27., péntek / 10:00

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

„Családja pedig voltunk mi mindannyian…” – Jókai otthonai

Mi köti össze a komáromi csodagyereket, a Jókait testvérként szerető művésztársakat, a nála idősebb, anyáskodó Laborfalvi Rózát, a gyámleányokat, a családdal élő rokonokat és a későbbi fiatal feleséget? Mindannyian egy sajátos, egymásra épülő „mozaikcsalád” részesei voltak – ezek a közösségek formálták Jókai Mór életét, írásait és tárgyi világát.

Az előadás arról mesél, hogyan tükröződik ez a kapcsolati háló a regényekben, milyen alakokba emeli át közvetlen környezete szereplőit Jókai. Hogyan tükröződött személyes, intim világa a tárgyaiban, a képi ábrázolásokban — és hogyan fogadta az író sokszor formabontó életfordulatait a 19. századi közönség. Az előadás gazdag képanyaggal, sok történettel, meglepő részletekkel szolgál – izgalmas időutazás egy rendkívüli élet „családi albumában”.

Előadó: Kalla Zsuzsa

Az előadássorozat következő időpontja:

2026. március 27., péntek 10.00: Mit mesélnek Jókai Mór tárgyai?, előadó: Rózsafalvi Zsuzsanna

2026. február 27., péntek / 17:00

Kosztolányi Dezső: Mágia

A verskötet kritikai kiadásának bemutatója

A kötetet bemutatja: Bengi László

Veres Andrással, a Kosztolányi Dezső Összes Művei sorozatszerkesztőjével, továbbá Győrei Zsolttal és Parádi Andreával, a kötet sajtó alá rendezőivel Tóth-Czifra Júlia beszélget.

2026. március 10., kedd / 17:00

„A világ képeiben mi vagyunk” - Nagy László, a képzőművész

Albumbemutató

Az MMA Kiadó tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait Jánosi Zoltán és Kondor-Szilágyi Mária „A világ képeiben mi vagyunk” - Nagy László, a képzőművész című hiánypótló albumának ünnepi bemutatójára.

Ünnepi köszöntőt mond:

Török Petra főigazgató (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár (Kulturális és Innovációs Minisztérium)

A rendezvényt és a beszélgetést vezeti: Szentmártoni János akadémikus (az MMA Kiadó ügyvezetője)

A beszélgetés résztvevői:

Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a kötet szerzője

Kondor-Szilágyi Mária művészettörténész, a kötet szerzője és képszerkesztője

Nagy Borbála Réka irodalmár, Nagy László unokája

Babosi László irodalomtörténész, a bibliográfia összeállítója

Várjuk szeretettel, ünnepeljük együtt Nagy László életművének páratlan örökségét!

A kötet az esemény előtt és után 10% kedvezménnyel megvásárolható.

2026. március 15., vasárnap / 10:00

Március 15. - Ünnepi programsorozat a PIM-ben

Március 15-én egész napos ünnepi programsorozattal készülünk, programjaink a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet, illetve Petőfi Sándor és Jókai Mór emlékezetét. A kisebbeket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, játékokkal és nyomdagéppel várjuk. A felnőttek tematikus tárlatvezetéseken, palotasétán vehetnek részt, este pedig felolvasószínházi esttel idézzük meg a forradalmat.

A programok előzetes online regisztrációval ingyenesen látogathatók.

10.00 – 17.00: Nyomtass az eredeti Landerer-nyomdagéppel!

Novokrescsenszkov Tamás tervezőgrafikus, nyomdász segítségével mi magunk is kinyomtathatjuk a 12 pontot.

10.00 – 16.00: Interaktív városépítő társasjáték

Idén ne csak járjátok be velünk a március 15-ei Pest-Buda fontos helyszíneit, építsétek fel őket ti!

A város forradalmi látképe alapján óriás társasjátékot készítünk a Károlyi-palota előcsarnokában, csatlakozzatok hozzánk!

Hogy nézett ki az 1848-as Pest? Engedjétek szabadjára a fantáziátokat, építsétek meg az általatok elképzelt forradalmárok világát: utakat, házakat, parkokat, szökőkutatkat… mindent ami csak egy forradalmi városba kellhet!

A tábla tehát adott, de vajon mik lehetnek egy forradalmi társasjáték szabályai? Minden állomás egy új fejtörő: vajon hány körből marad ki, aki a Pilvax Kávéházban megszomjazik? Az egyetemi tömeg hány mezővel sodor előre? Landerer és Heckenast nyomdájában különleges, cenzúramentes szerencsekártyát lehet húzni?

És ha kész vagytok? Helyezzétek magazlkat a forradalmárok bőrébe, és keljetek útra: próbáljátok is ki a közösen tervezett társasjátékot!

A program folyamatosan zajlik!

11.00 – 12.00 és 13.00 – 14.00: Palotaséta / REGISZTRÁCIÓ

A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb épületévé. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei.

Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi család évszázadokat átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, és könyvtárát.

Sétavezető: Komáromi Csaba muzeológus

12.00 – 13.00: Megemlékezés és koszorúzás a Petőfi-szobornál

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló Petőfi-szobornál ünnepi beszédet mond Kollár-Klemencz László, zenész, író, és Szalay Fatima, az amor fati formáció alapítója énekel. Az ünnepségen írószervezetek is elhelyezik koszorúikat.

11.00 – 15:45: Tematikus tárlatvezetések a múzeum kiállítótereiben / REGISZTRÁCIÓ

11.00 – 11.45: Hogyan éljünk túl egy forradalmat? – Owaimer Oliver tárlatvezetése

A program két kiállítást, a Petőfi- és a Jókai-tárlatot köti össze egy közös történeti narratíván keresztül. A vezetés fókuszában a forradalmi idők egzisztenciális kérdései állnak: hogyan reagál az egyén a történelem radikális fordulataira? Vajon a mártírságot választják, vagy engednek inkább a túlélési ösztöneiknek?

12:00 – 12:45: Nők – Mészáros Zsolt tárlatvezetése

Petőfi Sándor és Jókai Mór női kortársainak és hozzátartozóinak szerepét vesszük közelebbről szemügyre. Milyen módon hatottak a két író pályájára, és hogyan formálták környezetüket, illetve saját korukat?

13.00 – 13.45: Barátok és ellenfelek – Kalla Zsuzsa tárlatvezetése

„Tudjátok: durván bánom veletek. -

Hiába, ez már az én modorom:

Ha férfi bánt, majd karddal felelek,

De a kutyákat csak korbácsolom.”

A reformkort hajlamosak vagyunk nagy nemzeti összefogásként látni. De mi van, ha közelebbről nézzük? Nem egységes nemzeti idill volt, hanem kemény viták, személyes sértettségek és világnézeti törésvonalak terepe. Az irodalmi közélet sem volt békés kávéházi diskurzus. Petőfi Sándor például nyilvánosan, kíméletlenül támadott – ellenfelet, barátot, bárkit, aki szerinte letért az elvek útjáról. Jókai Mór más stratégiát választott: békítés, kompromisszum, gyakorlati politizálás. De ettől hosszú élete során ő sem úszta meg a támadásokat – sem képviselőként, sem magánemberként.

Ezen a vezetésen a reformkor „színfalai mögé” nézünk – ahol az eszmék mögött nagyon is emberi indulatok dolgoztak. Gyere el a vezetésre, és nézzük meg: hogyan vitáztak ők – és mit kezdünk mi ma a konfliktusainkkal?

14.00 – 14.45: Jókai Mór, a polihisztor – Rózsafalvi Zsuzsanna tárlatvezetése

Jókai Mór érdeklődése a természettudományok és a társadalomtudományok számos területére kiterjedt. Különösen élénken foglalkoztatta a csillagászat, a botanika, a geológia, valamint a néprajz és a történettudomány. Az előadásban a tárlat kurátora arra tesz kísérletet, hogy Jókai relikviáin és művein keresztül rámutasson azokra a metszéspontokra, ahol a tudományos megismerés eredményei az írói képzelet által átalakulva a regényvilág szerves részévé válnak.

15.00 – 15.45: Nem (annyira) jó könyvek – Czékmány Anna tárlatvezetése

Milyen az amikor Jókai Mór és Petőfi Sándor tolla kissé elbizonytalanodik s valami izgalmas, de kérdéses alkotás születik? Mi és milyen Petőfi egyetlen drámája? És miért nem ismerjük? Mit mondott a cenzor mikor elolvasta A hóhér kötelét? És milyen Jókai első drámája, ami még majdnem díjat is nyert? Könnyeden mérsékelt sikerű alkotásokról és alkotóik (talán kevéssé) ismert vonásairól.

18.00 – 19.00: „A nép szava is megdördült és mondá: föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél!” / Felolvasószínház – Petrik Andrea színművészt Darvas Kristóf kíséri zongorán / REGISZTRÁCIÓ

Március 15-én rendhagyó felolvasószínházi esttel idézzük meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miliőjét: korabeli lapok hasábjairól vett hír- és publicisztikaszövegeket, nép- és politikai véleményeket tárunk a közönség elé. Felhangzanak a pesti és pozsonyi sajtó orgánumainak élénk tudósításai, politikai vitái és lelkesítő beszédei, illetve Kossuth, Petőfi, Jókai, Wesselényi és kortársaik szövegei. Az est nemcsak történelmi emlékezetet idéz, hanem felvillantja azokat a szólamokat, amelyek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári jogok ügyét 1848-ban a közéletbe emelté

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

2025. szeptember 11. - 2026. december 31.

Jókai 200 - Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz

A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. Életműve hűen tükrözi a korszak paradigmaváltásait: műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok.

A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban.

Kurátor: dr. Rózsafalvi Zsuzsanna

Tudományos munkatárs: Parragi Márta, Veres Miklós

Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

Látványterv: Kemény Gyula