Szombathelyi kiállítások 2018

Szombathelyi Képtár

2018. október 11. - 2018. december 20.
ASTRO - Kívül – Szonda a jövőbe. Űrkorszak a művészetben
Megnyitó: 2018. október 11. 17.00

A csoportos kiállítás ötlete azzal az elképzeléssel fogalmazódott meg 2014-ben, hogy megfigyeljük: napjaink űrkutatási eredményeit követi-e valamilyen módon a kortárs képzőművészet. Az eltelt időben egyértelművé vált, hogy napjainkban alighanem reneszánszát éli az űrtudományos érdeklődés a képzőművészetben és ezzel párhuzamosan az irodalomban is. Érdekes reprezentáció, ahogy az elmúlt évtized művészei különböző nézőpontból vizsgálják egy hosszú űrutazás, egy új haza keresése, vagy egy már elérkezett új, földi civilizációban való boldogulás kaleidoszkópszerű - mostanra nem csupán eljövendő – fikciós lehetőségét.
Debreczeni Imre képei a konkrét filmes utalásoktól az egyre személyesebb témák felé mozdulnak. Szabó Ottó inkább tervező, aki a világot megtölti tudománnyal: nem a jövőt képzeli el, a jelenbe épít robotokat. Oliver Arthur tizenkét elemből álló, fekete-piros printjeit színes festmények váltják fel. Felsmann István lego-reliefjei az előre elkészített, megtervezett, kész minták és alapanyagok, a pop art felé terelik a hangsúlyt. Martin Henrik űrhajó helyett a Földdel utazik az űrben. iski Kocsis Tibor Martin Henrikhez hasonlóan nem fantáziavilágot teremt, ugyanakkor nem is tesz a képek mögé saját jelentést. Pinczés József is megenged magának egy rövid kitekintést abba a tájba, ahová Debreczeni invitál.

2018. október 18. - december 19.
Vasi Műhely 50
Kiállításmegnyitó: 2018. október 18. csütörtök 17.00

Az 1960-as évek közepére beérett egy fiatal generáció, amelynek tagjai többnyire helyi művészektől tanulták a szakma alapjait, de már saját művészeti világukat alakítgatták. Néhányan művészeti főiskoláról, mások pedagógiai képzésből visszatérve keresték egymás társaságát és a kiállítási lehetőségeket. A közös szándékot Vértesi Péter festőművész képviselte, ő győzte meg Babos Sándort, az Ifjúság Háza vezetőjét az elképzelésről, végül néhány egyeztetés után a KISZ felügyeletével megalakulhatott a Vasi Fiatal Képzőművészek csoportja, a későbbi Vasi Műhely.
Első kiállításuk 1968 elején volt a Művelődési és Sportházban. Ezzel elkezdődött egy 20 évig tartó folyamat, amelynek meghatározó időszaka volt – újabb tagokkal kiegészülve – az 1973-tól 1988-ig tartó másfél évtized, amikor a Műhely az MMIK művészeti csoportjaként működött.
Néhány név az alapítók közül: Vértesi Péter, Simon Iván, Geszler Mária, Várnai Valéria, Marosfalvi Antal, Hatos Csaba Szokolszky Miklós…
A Szombathelyi Képtárban nyíló kiállítás a stúdióként az országban elsőként megalakult művészeti csoportosulás 26 képviselőjének munkáiból válogat.

Iseum Savariense

VARÁZSLÁS ÉS CSILLAGHIT A RÓMAIAKNÁL - ASTRO kiállítás
A kiállítás 2019. április 15-ig tekinthető meg.

A rómaiak – miként a többi ókori nép – hitték, hogy a világ dolgai nem ok nélkül történnek, és az „amiként ott fenn, úgy alant” elv alapján a mindennapok történései valójában az égi jelenségek földi kivetülései. A talány, hogy az égitesteket nevezték-e el az istenekről, avagy éppen fordítva: a bolygók és azok asztrológiai jellege sűrűsödött istenalakká, ma már megoldhatatlan, ebben természetesen ez a kiállítás sem kíván állást foglalni. De érzékeltetni szeretné azt a sajátos jelenséget, ahogy az ókor embere kereste és meg is találta helyét ebben a hatalmas, izgalmas, térben és időben végtelen kozmikus világban.

Vasi Skanzen

ASTRO - A NAP, A HOLD ÉS A CSILLAGOK A HAGYOMÁNYOS KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBEN
2018. június 23. – november 11.

A hagyományos közösségeknél az idő és ezáltal az élet ritmusát a nap és a hold járása határozta meg évezredeken keresztül. A klasszikusan paraszti munkát végző, földműveléssel és állattartással foglalkozó emberek Magyarországon még a 20. század második felében sem az óra járásához igazodtak. Ezt, a nap- és holdjárásra épülő, ciklikus életrendet mutatja be a kiállítás szabadtéri része.
Az évszakok, hónapok, napok rendjében ismerhetők meg a Nyugat-Magyarországon jellemző regulák, tiltások, munkák, szokások, hiedelmek és liturgikus cselekményekhez kötődő vagy pusztán népi vallásosságra jellemző jegyek. Figyelemmel kísérjük a nemi, a korcsoportonkénti, valamint a vallási eltéréseket. Ehhez állítjuk párhuzamba a napfordulókat, valamint a hold változásait – különösen utalva az újholdra.
Szólunk a naptári rendszerekről, a csíziók elterjedéséről és ezek hatásáról. A kerített ház szobájában, konyhájában és kamrájában ismerhetők meg a nap, a hold és a csillagok ismeretéhez, ábrázolásához kötődő legfontosabb példák. A nap-terem középpontjában egy Oltáriszentség-tartó áll; a hold-teremben egy Holdsarlós Madonna; a csillagos-terem központi szimbóluma a háromkirályok csillaga. Az utóbbi, vízkereszti jelesnapi hagyomány szövegéből vettük a kiállítás címét is: „Szép jel és szép csillag …”.
A termekben utalunk az égitestek szimbolikus, emblematikus és allegorikus alkalmazására. Többek között vázoljuk a pentagramma, a hexagramma és a forgórózsa, a szvasztika kultúrtörténetét.

Smidt Múzeum

Astro kiállítás - AZ IDŐ „keresve az igazságot”
2018. június 30. – 2019. március

A Smidt Múzeum és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium gyűjteményéből válogatott műtárgyak és dokumentumok – az időmérés, a tájékozódás és a kutatás eszközei – bemutatásával a csillagászat tudományának történetét követjük, az univerzum titkait fürkésző csillagászok közül Johannes Kepler (1571–1630) munkásságát a középpontba állítva. A herényi Gothard család tudományokat kedvelő és művelő tagjainak – főként Gothard Jenő (1857–1909) és Gothard Sándor (1859–1939) – munkásságára koncentrálva felidézzük a helyi természettudósok tevékenységét is. Az 1880-ban Szombathelyen összegyűlt Magyar Orvosok és Természetvizsgálók országos seregszemléjére emlékezve a korszak tudományos életének fontos eseményébe pillantunk be.
A világegyetem és a hétköznapi ember kapcsolatát, a múló idő és a klimatikus változások megélését az emberi élet fordulóinak lejegyzései és időjárási megfigyelések illusztrálják. A rendkívüli természeti és csillagászati jelenségek közül a 19–20. századi napfogyatkozások helyi észlelései és megörökítései jelennek meg: 1842-be egy Kőszeg környéki földműves, 1882-be Gothard Jenő, 1999-be az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagászai szemével tekintünk vissza. A legutóbbira akár magunk is emlékezhetünk, ha elég idősek vagyunk…

Savaria Múzeum

ASTRO - Planetária
2018. szeptember 28. – 2019. március

A világképünket meghatározó csillagászati felfedezések kora Kepler korától a mai modern űrtávcsövekig folyamatos ívet rajzol. A csillagászati ismeretek folyamatos bővülése mellett ma is a Kepler-törvények az égi mechanika egyik leggyakrabban alkalmazott számításai. Ugyanakkor a képrögzítés, a Naprendszer űrszondás meghódítása, az űrtávcsövek korszaka a saját bolygórendszerünket korábban nem is remélt részletességgel mutatta meg. Az elmúlt évtizedekben tárult föl a más csillagok körül keringő bolygók világa, és nem kis meglepetésre nagy számban találtunk olyan bolygórendszereket, amelyek alig valamiben hasonlítanak a korábbi várakozásainkra, és megtanítják az örök leckét: a világegyetem a legmesszebbre törő emberi vízióknál is sokkal érdekesebb és változatosabb valóság.
A kiállítás ezt az ívet és ezt a fejlődést mutatja be. A kiállított anyag nemcsak a tárgyi csillagászati ismeretek bő tárháza kíván lenni, hanem a műszerekről, űreszközökről, a kutatás legújabb módszereiről is átfogó képet kíván adni, és kiemelten mutatja be a magyar eredményeket.

Földi virágegyetem – Herbárium és szépirodalom
A kiállítás 2018. december 21-ig tekinthető meg.

Tárlatunk a herbáriumok és a szépirodalom virágos világainak találkozását idézi. Múzeumunk több mint 104 000 tételes növénygyűjteménye (az ősnövények, faminták, magok és termések mellett) 1825-től napjainkig gyűjtött, mintegy 67 000 szárított-préselt növény herbáriumi lapját őrzi. A közel két évszázadból megörökölt példányok közül kiválasztott növények a hasonló vagy egyidőben született, rájuk vonatkozó verses és prózai szöveg(részlet)ek segítségével mintegy költői térben kelnek új életre, jelenkori fényképeiken élő színeikben is tükröződve. Ez eddig nem létezett alkalmat teremt az egykor élt, de sosem hervadó virágok és szépirodalmi szövegkörnyezetük aprólékos megfigyelésére, üzenetük értelmezésére, alkotó feldolgozására.