Zsidó Kulturális Fesztivál 2019. Programok és online jegyvásárlás

Zsidó Kulturális Fesztivál 2019

Visszatérő vendégeink már tudják, hogy a számos különböző szellemi hatásból táplálkozó, kivételesen gazdag magyar zsidó kultúra bemutatása nekünk nem csak a feladatunk, hanem a legbelső szívügyünk. Hiszen a közös kultúránk köt össze minket, zsidókat és nem zsidókat, vallásosokat és nem vallásosokat, fiatalokat és időseket, anyaországi és határon túli magyar hitsorsosainkat. Hiszen a közös kultúránk az az aranyfedezet, amiből minél többet hozunk forgalomba, annál több marad belőle.

A társadalomban a művészet az a közvetítő eszköz, amelynek révén megtalálhatjuk a legegyenesebb utat a másik ember felé, ezért ez a rendezvénysorozat számunkra nem csak a művészet szeretete és szemléletformáló, világjobbító ereje miatt fontos, hanem azért is, mert a Zsidó Kulturális Fesztivál révén megmutathatjuk a magyar-zsidó kultúra kincseit, tradicionális-, komoly- és könnyűzenei remekléseit, irodalmi műveit.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál szervezésekor is, akár az előző években, az igényesség és a magas színvonal kettős jelszava vezetett minket. Ugyanakkor szerencsések is vagyunk, hiszen a kortárs zenei élet zenei olyan kiválóságai fogadták el meghívásunkat, mint Balázs Fecó, Bódy Magdi, Bodrogi Gyula, Bródy János, Gerendás Péter, Illényi Katica, Király Viktor, Malek Andrea, Müller Péter Sziámi, Szulák Andrea, Tolcsvay László, Veres Mónika Nika, Voight Ági, Zséda és mások, továbbá olyan remek együtteseket láthatunk vendégül, mint a Budapest Klezmer Band, a Sabbatshong Klezmer Band vagy a Vujicsics-Söndörgő. Szokás szerint lesznek könnyűzenei rendezvények éppúgy, mint népzenei koncertek, sőt, idén először különleges szalonesteket is rendezünk a klasszikus zene rajongóinak.

Kérjük, tiszteljék meg rendezvényeinket jelenlétükkel, és találkozzunk a magyarországi zsidóság életének olyan kitüntetett, szakrális helyszínein, mint a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, a Goldmark terem és a Bálint. De várjuk rendezvényeinken a Wesselényi17-ben és az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Találkozzunk minél többen, mert ne feledjék: együtt lenni jó!

Programok

Budapest Klezmer Band koncert

SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

A Budapest Klezmer Band fergeteges koncerttel nyitja meg a Zsidó Kulturális Fesztivált! Idei koncertjükön két különleges vendéggel, Jordán Adéllal és Fesztbaum Bélával egészülnek ki.

A Kárpát-medence különféle zenei hagyományait virtuózan elegyítő együttes, a klezmer zene vezető magyarországi zenekara csaknem harminc éve. A formáció tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a klezmer műfaji határait átlépve, modern kifejezésmóddal fogalmazzák újra a jiddis hagyományt: kompozícióikban felcsendülnek a cigányzene és a kelet-európai népzene elemei is.

A zenekar alapítója, vezetője és zeneszerzője Jávori Ferenc „Fegya”, aki újító elképzeléseivel Magyarországon megteremtette a klezmer balett, a klezmer szvit és a klezmer musical műfajait.Mindegyik művészeti produkció világszínvonalú hazai alkotótársakkal készült.Az együttes által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. A Budapest Klezmer Band számos rangos elismerés és díj birtokosa,többek között 2015-ben a „Magyar Zeneművészet” kategóriában elnyert Prima díj mellett, megkapták a Prima Primissima közönségdíját is.

Zsenik a zsiniben - Zséda, Darvas Ferenc, Müller Péter Sziámi

SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

Egy olyan trió áll most össze az idei Zsidó Kulturális Fesztiválra, amelynek három tagja közösen még soha nem lépett színpadra: Zsédényi Adrienn Zséda énekesnő, Darvas Ferenc zeneszerző és Müller Péter Sziámi előadóművész, költő.

Az alkalmi társulás három különböző, egyenként is összetett zenei világot jelentő zenész különleges egymásra találását sejteti. Ezen az estén a klasszikus zenétől a sanzonon, a kuplén, a popon és a rockon át a jazz műfajáig szólalnak meg olyan dalok, amelyek e három művész előadásában sajátos atmoszférát teremtenek.

Habár a címben említett zsenik név szerint Seress, Gershwin és Cohen, a koncerten nemcsak az ő dalaikat hallhatjuk, hanem számos más külföldi és magyar előadóét, továbbá Zséda és Sziámi saját számait is. Az énekesnő ezúttal Bernstein- és Streisand-dalokat is előad, ám Darvas Ferenc is énekel majd. Bármennyire furcsán hangzik, az előadás során meglepetésduettet is hallhatunk Zsédától és Sziámitól, akinek fellépései – mivel a kortárs magyar művészeti élet egyik legkreatívabb személyisége – mindig eseményszámba mennek. Kétségünk sincs felőle, hogy így lesz ez most is, úgyhogy szeretettel várjuk önöket az idei Zsidó Kulturális Fesztivál egyik legkülönlegesebb zenei eseményére.

Villányi Dániel zongoraművész estje

SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP, 19:00
Wesselényi17 (Volt Eröművház)

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon először rendezünk komolyzenei szalont, amely egy szokásos kamarakoncertnél sokkal közvetlenebb, amely lehetőséget biztosít a klasszikus zenével és a zenészekkel való kötetlen találkozásra. Szeptember 1-jén Villányi Dániel briliáns fiatal zongoraművészt láthatják a Wesselényi17 Komolyzenei Szalon színpadán.

Villányi Dániel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett BA diplomát 2010-ben, ahol mesterei Dráfi Kálmán, Kemenes András, Wágner Rita és Gulyás Márta voltak. Tanulmányait a weimari Hochschule für Musik Franz Liszt falai között Szokolay Balázs és Larissa Kondrateva növendékeként, majd a tel-avivi Buchmann-Mehta School of Music intézményében Emanuel Krasovsky mellett folytatta. 2013-ban Weimarban megszerezte MA diplomáját is. Napjainkra már számos nagy sikerű szóló, nagyzenekari és kamarazenei koncertfellépést tudhat maga mögött, olyan kiemelkedő komolyzenei eseményeken és helyszíneken, mint az ECHO „Rising Stars” nemzetközi koncertsorozata a Művészetek Palotájában. Föllépett Németországban a Jénai Filharmonikus Zenekar szólistájaként, Ausztriában, Salzburg, Svájcban, Belgiumban. Olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Fischer Iván, Kovács János, vagy Vásáry Tamás, kamarapartnerei között pedig ott találjuk Kemenes Andrást, Berkes Kálmánt és Lydia Rineckert is. Mind karizmatikus személyisége, mind gazdag repertoárja átütő erővel nyilvánul meg koncertjein, ami egyedi és kiforrott ízlésvilágról tanúskodik. A muzsikálásán átsugárzó lelkület és szellemiség dimenziói messze túlmutatnak fiatal korán, interpretációi pedig minden pillanatban a klasszikus zene mélyről fakadó megértésének egyértelmű bizonyítékaival szolgálnak.

Program:

• Beethoven: Hat bagatell, op.126
• Mendelssohn: Variations Sérieuses, op. 54
• Brahms: Hét fantázia, op.116

Bródy János koncert

SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

Bródy János a mai napig hűséges maradt önmagához: nyolc önálló nagylemez és aktualitásukat ma sem vesztő, örökzöld dalok bizonyítják, hogy szerzői és előadói tehetségével hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazza meg nemzedékének álmait és csalódásait. A könnyűzene gyorsan forgó színpadán a legendás művész megmaradt örök Tininek, aki dalokba fordult költészetével elvarázsolja, s a rá jellemző iróniával kijózanítja a szebb és igazságosabb világról álmodókat.

A közelmúltban „Lesz még egyszer” címmel megtartott születésnapi Aréna koncertje felejthetetlen élményt jelentett mindenkinek, a művész azóta is telt házas koncertekkel járja az országot. A Ráadás című albuma 2016 elején CD formában is forgalomba került, és néhány hét alatt aranylemez lett. Az elmúlt ősszel a Budapest Kongresszusi Központban tartott dupla koncert alkalmával a Kossuth-díjas művész átvehette a Ráadás album után járó platinalemezt is.

S hogy mit várhatunk tőle ezen az estén? Azt, amit megszokhattunk tőle és megszerettünk benne az elmúlt évtizedekben. Ezen a kétórás estén Bródy János ismét megosztja velünk dalokba foglalt véleményét szerelemről, barátságról, szabadságról, magánéletről és köztársaságról. Új összeállítású zenekara Kirschner Péter vezetésével országszerte elnyeri a közönség elismerését, és előre kijelenthetjük, hogy ez így lesz most is.

Örömzene - Sabbathsong Klezmer Band koncert

SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

Hászid, jiddis, izraeli dalok, hóra, örmény dallam, arabos hatás, jazz, keringő, roma muzsika: a Sabbathsong Klezmer Band mindezt tökéletes egységben nyújtja. Az általuk egy-egy koncert alkalmával teremtett közösség tagjaként lehetsz zsidó, roma vagy egyik sem: örömzene, amit hallasz. Öröm a zenésznek, öröm a publikumnak. Színtiszta élvezet. Az országban és határon kívül is felléptek több nemzetközi világzenei fesztiválon, rendszeres közreműködői a Zsidó Kulturális Fesztiválnak, a Spinoza Zsidó Fesztiválnak, hallhatjuk őket Magyar–Izraeli Kulturális Napokon, holokauszt megemlékezéseken, film- és színházi produkciókban, esküvőkön.

Ezen az estén Oláh Gergő, az X-Faktor harmadik szériájának győztese csatlakozik hozzájuk, hogy együtt énekeljék a legszebb izraeli dalokat. A másik vendégük Pajor Tamás költő-szövegíró, a legendás underground és avantgárd művész, akinek dalaiból is „klezmeresítettek” párat.

"Metamorphosis" - Bauer Andrea és barátai

SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ, 19:00
Goldmark terem

Bauer Andrea és barátai különleges zenei élményt nyújtanak egyetlen este alatt. A „Metamorphosis” című esten az énekesnőt Kéménczy Antal zongorán, Pusztai Csaba ütős hangszereken kíséri.

„Feladatunk az a jóval megszokottabb teendő marad, hogy leírjuk folyamatos fejlődését és változásait valaminek, ami bizonyos formában a születéstől a halálig létezik.” (Stern) Az életnek és a békének szentelt óda „anno és ma”. Az opera éteri tisztaságú, megható, olykor romantikus mondanivalójának ötvözése a természeti képek, és a modern kor mai, olykor fantasztikus és tudományos világával. A természeti képek között megjelenik a lélek fája, amelynek lombjai folyamatosan világítanak. A magjaiból kikelő fák neve a hangok fája. Éneke a szoros érzelmi kötődést, a szabadság érzetét az istentől eredő ajándékot adja. Olykor csak egyetlen hang, amely kifejezi a művészet szemszögéből a létezést. A létezést, amelyben az alkotás szabadságát hívjuk segítségül, amely képes az élet áldását elbeszélni. Az élethez való jogunkat és reményünket kifejezni a bennünk lévő változásokon keresztül, amelyben az ember tiszta és bűntelen. Ahol megjelennek a virágok a földön, itt az éneklés ideje, gerlebúgás hangzik földünkön. Érleli az első gyümölcsét a fügefa, és a virágzó szőlők illatoznak. (Énekek Éneke 2/12.13.)

Alkotók:

• Bauer Andrea– ének, a műsor művészi koncepciójának alkotója
• Kéménczy Antal– zongora, a zenei átiratok alkotója
• Pusztai Csaba– ütős hangszerek, az ütős hangszerekre íródott átiratok alkotója
• Zennaphotography – látvány

Műsor:

• Verdi: Végzet hatalma (Pace, oh mio Dío)
• Kéménczy: Sefárd song
• Rimszkij Korszakov: The Rose and the Nightingale
• Rachmanyinov: Vocalise; Bellini: Norma (Casta Diva)
• Jenkins: Adiemus (Song) átirat
• Donizetti, Serra: The Fifht Element (Diva Song)
• Golijov: Levante; Golijov: Ainadamar (Ballade Margherite) átirat
• Golijov: Ainadamar (Doy Mi Sangre) átirat

A barokktól a romantikáig - Karasszon Eszter, Karasszon Dénes

SZEPTEMBER 2. HÉTFŐ, 19:00
Wesselényi17 (Volt Eröművház)

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon először rendezünk komolyzenei szalont, amely a szokásos kamarakoncertnél sokkal közvetlenebb, amely lehetőséget biztosít a klasszikus zenével és a zenészekkel való kötetlen találkozásra. A zene mellett kulisszatitkokat is megtudhatunk, hiszen érdekes történetek hangzanak el a játszott darabokról, szerzőkről és a megszólaltatott hangszerekről.

Az est házigazdája Karasszon Eszter gordonkaművész, a repertoár pedig a barokktól a romantikáig nyúlik. A művésznő vendége szeptember 2-án, a szintén csellóművész bátyja, Karasszon Dénes lesz, akivel Barriére, Viotti, Gliére és Offenbach csellóduóit játsszák.

Egy ilyen intimebb közegben a zene egészen másképp hat, mint egy koncertteremben: nincs feszengés, közvetlen a légkör, az élmény pedig egészen mélyre hat. A művész nem csak játszik, de mesél is. Márpedig Karasszon Eszter csellóművésznek van mit mesélnie, hiszen az utóbbi években egyre nagyobb sikereket arat itthon és Európa-szerte egyaránt. Föllép szólistaként és különböző zenekarokban is, emellett saját rendezvénysorozata keretében a szalonkoncertek házigazdája, aki beavat a darabok történetébe és kulisszatitkaiba.

A beszélgetős kamaraestekkel az egykor nagy népszerűségnek örvendő szalonkultúrát szeretnénk feleleveníteni, nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal

Karasszon Eszter csellóművész, a szalonkoncert házigazdája

A zene születésétől fogva jelen van az életében, zenész családban nőtt fel, négy és fél évesen kapta első hangszerét. Nyolcévesen a legfiatalabb versenyzőként nyert díjat első országos csellóversenyén, azóta számos hazai és nemzetközi versenyen ért el eredményt, legutóbb 2015-ben a Nemzetközi „Popper Dávid” Csellóversenyen győzedelmeskedett. 2016-ban kitüntetéssel, Onczay Csaba osztályában diplomázott a Zeneakadémián. Fiatal kora ellenére Európa számos országában – többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban – adott már koncertet, de fellépett Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Eszter a szóló mellett értékes kamarazenei sikereket is magáénak tudhat, kamarapartnereivel 2013-ban a Dohnányi Ernő Kamarazene Versenyen győzött. Húszéves kora óta játszik az ország egyik vezető zenekarában, a Concerto Budapestben.Az együttes tagjaként Karasszon Eszter a repertoár és a hangszerismeret szempontjából is értékes rutint tudhat magáénak, és kivételes művészekkel, karmesterekkel dolgozhat együtt nap mint nap. Egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek repertoárján 20. századi és kortárs magyar szerzők – Kodály, Bartók, Dohnányi, Vajda, Gárdonyi – művei. Olyan kortárszenei fesztiválokon játszik rendszeresen, mint a Hallgatás Napja vagy a pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál. 2016-ban felvételt nyert a Zeneakadémia Doktori Iskolájába, jelenleg a doktori disszertációján dolgozik, melynek témája Dmitrij Sosztakovics két csellóversenye.

Karasszon Dénes csellóművész

Debrecenben született muzsikus családban, édesanyja zeneiskolai oboatanár volt, édesapja orgonaművész, a húga Karasszon Eszter. 1997-ben nyert felvételt a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába Pálkövi Antal osztályába. A szegedi kamarazenei versenyen partnereivel kiemelt nívódíjat kaptak. 1999-ben harmadik lett a kecskeméti Starker János gordonkaversenyen. 2001-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, tanára Kertész Ottó volt. Kamarazene tanára volt Devich Sándor, Devich János, Hargitai Géza. Diplomáját 2006-ban szerezte meg, majd felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájába, tanulmányait 2014 októberében fejezte be.

2006. január 1-től tagja a Magyar Állami Operaház csellószólamának és így a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának is. 2010 óta szólistaként és kamarazenészként rendszeres közreműködője a Németh Pál vezette Savaria Barokk Együttesnek, de más régi zene együtteseknek is. 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben elnyerte a Fischer Annie-ösztöndíjat.

Vujicsics együttes, Söndörgő együttes, Tolcsvay László koncert

SZEPTEMBER 3. KEDD, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

Az 1974-ben alapított Vujicsics Együttes, valamint az ahhoz rokoni szálakkal kötődő Söndörgő és a ViGaD zenekar ad vérbeli délszláv koncertet az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon, ahol Tolcsvay László lesz a vendégük.

A mostani koncert, a nagy találkozások estje lesz! A három zenekarnak nem csak repertoárja rokon, hanem tagjaikat is testvéri, apai és fiúi, nagybátyi-unokaöccsi, unokatestvéri szálak kötik össze. A nemzetközi hírű Vujicsics Együttes autentikus előadásmódjával, tradicionális hangszereivel és ellenállhatatlan kisugárzásával minden fellépésén lenyűgözi a közönséget. A Söndörgő a szüleikhez – egyben mestereikhez – méltó színvonalat képvisel, itthon és külföldön is óriási népszerűségnek örvendenek.Zenéjükben elementáris erővel törnek föl a bolgár, cigány, macedón, török zenei világ elemei.E nagy zenészcsaládban (melyben a leggyakrabban előforduló vezetéknév az Eredics) egy harmadik generáció is jelen van, a ViGaD zenekar tagjai szintén mesterien bánnak a hangszereikkel és lendületes zenéjükkel mindenkit megfiatalítva hívnak táncba.

A fergetegesnek ígérkező „háromgenerációs” koncertenkülön-külön és együtt is rázendítenek majd. A hangulat pedig csak még fokozódik, amikor együtt zenélnek a magyar zenei élet legendás alakjával, az est sztárvendégével, Tolcsvay Lászlóval. „Káprázat a köbön” – így jellemezhetnénk azt, ami ránk vár!

A Vujicsiics együttes tagjai: Borbély Mihály – szaxofon, klarinét, tárogató, furulya, okarina, dvojnice, brácstambura; Brczán Miroszláv – csellótambura, brácstambura, ének; Eredics Áron – primtambura, basszprímtambura, csellótambura, tarabuka, tapan, ének; Eredics Gábor – basszprímtambura, harmonika, ének; Eredics Kálmán – bőgő, tarabuka; Szendrődi Ferenc – prímtambura, brácstambura, szamica.

A Söndörgő együttes tagjai: Buzás Attila – bőgő, csellótambura, tapan; Eredics Áron – prímtambura, tarabuka; Eredics Benjámin – brácsatambura, trombita; Eredics Dávid – szaxofon, klarinét, tambura, basszprímtambura; Eredics Salamon – furulya, basszprímtambura, harmonika.

Malek Andrea Soulistic - Yiddish Swing

SZEPTEMBER 3. KEDD, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

Malek Andrea és Jáger Bandi a Zsidó Kulturális Fesztivál visszatérő vendégei. Műsorukban híres magyar és külföldi zsidó dalszerzők műveiből válogatnak, újdonságként idén Malek Andrea a legkedvesebb jiddis és izraeli dalait énekeli el, hogy átadja nekünk a jiddis swing életérzést. Lehet, hogy furcsa kombinációnak tűnik, de annál nagyszerűbb, ráadásul több évtizedes hagyománya van: az új hang az 1930-as évek végén született, amikor az Andrews Sisters Minnesotából egy elfelejtett jiddis dal ellenállhatatlan swingverzióját rögzítette. Malek Andtitól olyan szívhez szóló, szép dallamokat is hallhatunk, mint a nemrég elhunyt zeneszerző, Michel Legrand két legnagyobb slágere, a „Summer knows” és a „Windmills of your mind”, vagy Seress Rezső „Szomorú vasárnapja”, és természetesn nem maradhat el a „Jiddishe Mame”, és a „Bei mir bistu shein” sem. Jáger Banditól pedig a megszokott felemelő és különleges hangszerelésben szólal meg a gyönyörű „Ose shalom” és a „Jerushalajim shel zahav”.

Best of Isten, avagy a Tízparancsolat a színpadon improvizációs est

SZEPTEMBER 3. KEDD, 19:00
Goldmark terem

A tízparancsolatot mindenki ismeri, kívülről tudjuk, ez az egy szöveg még azoknak is fontos, akiknek a Biblia nem annyira. Ne ölj. Ne lopj. Alap. Minden benne van, pontokba szedve, számozva, rendezetten és röviden, ahogy szeretjük. Minden, amit az erkölcsről tudni akarsz, 10 pontban.

Vendég: dr. Balázs Gábor eszmetörténészA tízparancsolatot mindenki ismeri, kívülről tudjuk, ez az egy szöveg még azoknak is fontos, akiknek a Biblia nem annyira. Ne ölj. Ne lopj. Alap. Minden benne van, pontokba szedve, számozva, rendezetten és röviden, ahogy szeretjük. Minden, amit az erkölcsről tudni akarsz, 10 pontban. Erős válogatás a héber Bibliából, amolyan “Best of Isten”.

A helyzet azonban az, hogy a tízparancsolatról nem tudunk szinte semmit, még azt sem, hogy tulajdonképpen, hogy szól. Több változata is szerepel a Bibliában. Melyik az igazi? Mikor mit jelent zsidóknak és keresztényeknek ugyanaz a szöveg? Tényleg tíz? Tényleg parancsolat? Tényleg betartja bárki legalább ezeket? Érvényes ma is? Hogy csinált ekkora karriert? Mit jelenthet ez nekünk 2019 őszén, itt és most?

Milyen drámát írhatunk közösen a téma szakértőivel és az Itt és Most Társulat csapatával? Mi történik, ha elvisszük együtt színházba Önöket és a tízparancsolatot? Derítsük ki! Ott lesz a Tóra, a Talmud Now és az imprószínház, minden együtt. Miért lennének épp Önök máshol?

Karasszon Eszter gordonkaművész és Mali Emese zongoraművész

SZEPTEMBER 3. KEDD, 19:00
Wesselényi17 (Volt Eröművház)

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon először rendezünk komolyzenei szalont, amely a szokásos kamarakoncertnél sokkal közvetlenebb, amely lehetőséget biztosít a klasszikus zenével és a zenészekkel való kötetlen találkozásra. A zene mellett kulisszatitkokat is megtudhatunk, hiszen érdekes történetek hangzanak el a játszott darabokról, szerzőkről és a megszólaltatott hangszerekről.

Az est házigazdája Karasszon Eszter gordonkaművész, szeptember 3-án Mali Emese zongoraművész lesz a vendége, a műsorban Chopin, Rachmaninov, Debussy szóló- és kamaradarabjai hangzanak el.

Egy ilyen intimebb közegben a zene egészen másképp hat, mint egy koncertteremben: nincs feszengés, közvetlen a légkör, az élmény pedig egészen mélyre hat. A művész nem csak játszik, de mesél is. Márpedig Karasszon Eszter csellóművésznek van mit mesélnie, hiszen az utóbbi években egyre nagyobb sikereket arat itthon és Európa-szerte egyaránt. Föllép szólistaként és különböző zenekarokban is, emellett saját rendezvénysorozata keretében a szalonkoncertek házigazdája, aki beavat a darabok történetébe és kulisszatitkaiba.

A beszélgetős kamaraestekkel az egykor nagy népszerűségnek örvendő szalonkultúrát szeretnénk feleleveníteni, nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal

Karasszon Eszter csellóművész, a szalonkoncert házigazdája

A zene születésétől fogva jelen van az életében, zenész családban nőtt fel, négy és fél évesen kapta első hangszerét. Nyolcévesen a legfiatalabb versenyzőként nyert díjat első országos csellóversenyén, azóta számos hazai és nemzetközi versenyen ért el eredményt, legutóbb 2015-ben a Nemzetközi „Popper Dávid” Csellóversenyen győzedelmeskedett. 2016-ban kitüntetéssel, Onczay Csaba osztályában diplomázott a Zeneakadémián. Fiatal kora ellenére Európa számos országában – többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban – adott már koncertet, de fellépett Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Eszter a szóló mellett értékes kamarazenei sikereket is magáénak tudhat, kamarapartnereivel 2013-ban a Dohnányi Ernő Kamarazene Versenyen győzött. Húszéves kora óta játszik az ország egyik vezető zenekarában, a Concerto Budapestben.Az együttes tagjaként Karasszon Eszter a repertoár és a hangszerismeret szempontjából is értékes rutint tudhat magáénak, és kivételes művészekkel, karmesterekkel dolgozhat együtt nap mint nap. Egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek repertoárján 20. századi és kortárs magyar szerzők – Kodály, Bartók, Dohnányi, Vajda, Gárdonyi – művei. Olyan kortárszenei fesztiválokon játszik rendszeresen, mint a Hallgatás Napja vagy a pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál. 2016-ban felvételt nyert a Zeneakadémia Doktori Iskolájába, jelenleg a doktori disszertációján dolgozik, melynek témája Dmitrij Sosztakovics két csellóversenye.

Mali Emese zongoraművész

2004-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Nádor György és Gulyás Márta növendékeként. A salzburgi Mozarteumban Rohmann Imre osztályában tanult. 2011-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megszerezte a DLA fokozatot. Szólistaként és kamarazenészként gyakran lép fel Magyarország jelentős zenei fesztiváljain és külföldön egyaránt. Rendszeresen együtt dolgozik Keller Andrással és a Concerto Budapest szimfonikus zenekarral, Rácz Zoltánnal és a Ligeti Kamaraegyüttessel, az UMZE kamaraegyüttessel, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar kamarazenei produkcióiban is szerepel. 2010 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korrepetítora, valamint visszatérő zongoristája a sioni Varga Tibor Nyári Akadémia és az angliai International Musicians’ Seminar Prussia Cove mesterkurzusainak, olyan művészek partnereként, mint Natalia Gutman, Ivry Gitlis vagy Michael Collins. 2018 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanára.

Zsoldos Imre 100 - Sárosi Katalin emlékest sztárfellépőkkel

SZEPTEMBER 4. SZERDA, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

Közreműködik:

Szulák Andrea, Bódy Magdi, Veres Mónika Nika, Klein Judit,

Király Viktor, Csonka András, Bodrogi Gyula-Voight Ági

Konferál: Nádas György

Neves művészek közreműködésével emlékezünk a közönség számára máig népszerű és szeretett művészházaspárra, Sárosi Katalin táncdalénekesre és Zsoldos Imre trombitaművészre, aki idén lenne 100 éves.

A Szerelmi történet című produkció zenében és képekben mutatja be életútjukat, karrierjüket és legfontosabb műveiket, így elhangzanak Sárosi Katalin legnagyobb slágerei – a teljesség igénye nélkül a Különös éjszaka volt, Ugye Te is akarod, Lassan bandukolva –, és a Stúdió 11 zenekart megalapító Zsoldos Imre időtálló feldolgozásai.

Emlékezzünk rájuk, mivel egykor az ország legnagyobb sztárjai közé tartoztak, akiknek dalait milliók dúdolták – hiszen a hatvanas-hetvenes években nem léteztek szerelmes hangú, romantikus esték nélkülük, különösen, ha a Gyertyafénykeringőt vagy az Il silenziot Zsoldos Imre fújta, a rá jellemző, páratlan érzékenységgel.

A házaspár csodálatos zenei örökségét olyan művészek tolmácsolásában halljuk, mint Szulák Andrea, Bódy Magdi, Veres Mónika Nika, Klein Judit, Király Viktor, Csonka András, Bodrogi Gyula-Voight Ági. Az énekeseket egy 11 fős zenekar és kórus kíséri majd, Dudinszky Zoltán vezetésével, aki külön az erre az alkalomra írt hangszereléssel készül az emlékestre. Amíg a dalok szólnak, a színpadi kivetítőn az énekes házaspár fellépéseiből, életéből láthatunk majd bejátszásokat. Konferál: Nádas György.

Bach szvittek a zsinagógában - Banda Pál gordonkaművész szólóestje

SZEPTEMBER 4. SZERDA, 19:00
Frankel Leó úti Zsinagóga

Banda Pál gordonkaművész előadásában hallhatják Johann Sebastian Bach két csellószvitjét a Frankel Leó úti zsinagógában.

Johann Sebastian Bach hat csellószvitje 1720 körül keletkezett, a darabok születésének körülményeiről azonban nem maradtak fenn pontos adatok. Azt is csak feltételezni lehet, hogy a csellószvitek a cötheni udvar két kiváló csellistája, Christian Ferdinand Abel és Christian Linigke számára íródtak, hiszen rendkívüli felkészültséget és technikai tudást igényelnek. A darabok kézirata ugyan elveszett, de Anna Magdalena Bach néhány évvel későbbi, zeneileg és grafológiailag is hű másolata, valamint további, talán az eredetiről készült 18. századi másolatok fennmaradtak. A hat csellószvit első nyomtatott kiadása Párizsban jelent meg 1824-ben, ennek előszava úgy hivatkozik Bachra, mint „Európa legismertebb és legelismertebb zeneszerzőjére”.

A koncerten a hat szvit közül kettő hangzik el a Londonban élő gordonkaművész, Banda Pál előadásában. A C-dúr szvit az optimizmus zenéje, egyszerű skálával indul és zárul a Prelúdium, és az azt követő tételek is hasonlóan lendületesek és életteliek. A c-moll szvit sokkal sötétebb tónusú, mivel az A húr itt G-re van hangolva. A franciás prelúdiumot itt egy fúga követi, szintén egyedülállóan, a híres Sarabande pedig egyetlen akkordot sem tartalmaz.

Műsor:

• J.S.Bach: C-dúr szvit
• J.S.Bach: C-moll szvit

Banda Pál gordonkaművész

Kilenc évesen kezdett csellózni, és miután befejezte a Konzervatóriumot, úgy döntött: a Zeneakadémián édesapjánál, Banda Edénél, a legendás Tátrai Vonósnégyes csellistájánál fog tanulni. Röviddel a diploma megszerzése után, 1984-ben, Végh Sándor meghívta a Camerata Salzburg cselló szólamvezetői posztjára. Az itt eltöltött időt követően csatlakozott a Chamber Orchestra of Europe-hoz, ahol olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Schiff András, Rudolf Serkin, Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt és Lorin Maazel. Ezzel párhuzamosan a szólista pályán is elindult, egyebek közt Haydn és Schumann versenyműveit, Bach és Kodály szólószonátáit játszotta Anglia legjelentősebb koncerttermeiben, valamint Dvořak concertoját Szingapúrban. Szabadúszóként alkalma volt a legkülönfélébb nemzetközi projektekben részt venni, olyan rangos együttesekkel dolgozott együtt, mint például az English Chamber Orchestra, és az Orchestra St. John’s. A képet az is színesíti, hogy éveken át barokk zenével foglalkozott, a historikus előadásmód és a korhű hangszeres játék egyik specialistája lett – a régi zenei koncerteken többek közt John Eliot Gardiner, és az előbb már említett Nikolaus Harnoncourt vezénylete alatt játszott. 1998-tól tíz éven át az angol zenei élet egyik meghatározó vonósnégyese, a nagy múltú Allegri Quartet csellistája volt. 2012 óta az English Piano Trio művésze. Gyakran hívják vendégként egy-egy produkcióra, 2018 májusában például a Takács Quartett-el a Wigmore Hall-ban játszotta Brahms és Csajkovszkij szextettjét. A koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet kap pályáján, a londoni Purcell School és a Royal College of Music professzora. Rendszeresen kap meghívást cselló és kamarazenei mesterkurzusokra Európa szinte valamennyi országába, valamint az Egyesült Államokba és Szingapúrba.

Szirtes Edina Mókus koncert

SZEPTEMBER 4. SZERDA, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

Szirtes Edina már óvodás korában tudta, hogy zenész lesz, s valóban, sajátos zenei világával immár hosszú évek óta jelen van a kortárs magyar zenei életben. Első számú hangszere a hegedű, de több más hangszeren, így zongorán és brácsán is játszik. Mivel mindenki rácsodálkozik a nevére, eláruljuk, hogy a beceneve még 13 éves korában ragadt rajta a zeneművészetiben, ahol ő volt a legkisebb, ezért becézték Mókusnak. 1996-ban megnyerte a Pop-Rock fesztivált Papes Bélával, 2001-ben pedig az Országos Dalírók Fesztiválját a Hajnal együttessel.

Ezen a koncerten együttesével, a Szirtes Quintettel lép színpadra magyar költők ismert verseivel, amelyhez Mókus írta a zenét. Érzelmekkel mélyen átitatott estére számíthatunk örömről, bánatról, küzdelemről, és a mindent átfogó mélységes mély szeretetről, amelyhez a szavakat a magyar költők adják. Néha túláradóan őszinte, néha hihetetlenül pörgős és játékos, de minden pillanatában magával ragadó, igazi örömzene, amelynek előadásában kitűnő zenészkollégái segítik a zeneszerzőt.

A quintet tagjai: Csonka Gábor, Haraszti Krisztina, Hegyaljai-Boros Zoltán, Kertész Endre, Szirtes Edina Mókus.

Almira Emiri zongoraművész - Isralb szólóestje

SZEPTEMBER 4. SZERDA, 19:00
Wesselényi17 (Volt Eröművház)

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon először rendezünk komolyzenei szalont, amely egy szokásos kamarakoncertnél sokkal közvetlenebb, amely lehetőséget biztosít a klasszikus zenével és a zenészekkel való közvetlen találkozásra. Szeptember 4-én az albán származású Almira Emirizongoraművészt hallhatják a Wesselényi17 Komolyzenei Szalon színpadán, aki korosztályának egyik legnagyobb tehetsége.

Almira Emiri1982-ben született Albániában, 1995-től él Magyarországon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjaként megnyerte a Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraversenyt 2004-ben, majd 2006-ban (abban az évben, amikor megszerezte zongoraművészi diplomáját) első lett a Brahms Nemzetközi Zongoraversenyen is. Művészdiplomát szerzett 2007-ben Grazban is. Szólistaként és kamarazenészként ezek az évek hozták számára az induló sikert és ezzel együtt a különböző országokban való fellépéseket. Ebben az időben jelent meg CD-je a Degustation Pianistic nevű, zongoristákból álló zenei formációval. Ez idő alatt a világ számos pontján koncertezett a Babameto Trióval, több éven keresztül a tiranai Operaház szólistája volt. Bejárta Európát, többek között játszott a tiranai Zeneakadémián, Párizsban, Szicíliában a Melodica Festivalon és Lisszabonban, szalonkoncerteket adott Tel-aviviban.

Műsor:

• Boris Pigovat: Noktürn
• Boris Pigovat: Vándorcsillagok (Sólem Aléhem regénye alapján)
• Ilan Rechtman: Flintstones variációk
• Paolo Marzocchi: Moj e vogel si floriri (albán népdal)
• Liszt Ferenc: Legenda nr2
• Boris Pigovat: Jerusalem
• S. Gjoni/B. Pigovat: Lule Bore (albán népdal)

Zenés Ady-fantázia

SZEPTEMBER 4. SZERDA, 19:00
Goldmark terem

A Zenés Ady-fantáziában néhány közismertebb dal mellett ritkán, és meglehet, ezidáig talán sosem hallott Ady-dalok is megszólalnak Laczkó Vass Róbert színművész és Veress Gáspár zongoraművész tolmácsolásában.

Ady Endre közel állt a zenéhez: megtanult kottát olvasni, dalszerzők tartoztak a baráti körébe, kuplék és kabarédalok szövegeit írta névtelenül, amelyeket később összetépett. Barátaival, főként Reinitz Bélával, az Ady-versek első megzenésítőjével, sokat muzsikáltatott magának a mulatókban. Több mint ötven, zenével kapcsolatos címet ismerünk az életművében. Olyan óriások zenésítették meg a verseit, mint Bartók vagy Kodály, ám Reinitz Béla sanzonszerű dalai valahogy nem lopták be magukat a zenekritikusok szívébe, pedig Reinitz ismerte Ady beszéd- és előadásmódját, ezért dalaiba a költő hanglejtését komponálta bele. Ráadásul az ő szerzeményeit maga Ady igazolta vissza: „Ezek az Ady-dalok valóban annak az Adynak a továbbnyirkált, továbbvitt, továbbsírt versei, aki e verseket élete megrontóinak tartja”.

A műsor létrejöttéhez segítséget nyújtott Imre Zoltán, a kolozsvári Eisikovits-család, és Lucian Nastasá-Kovács.

Illényi Katica és a Sárik Péter Trió

SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

A klezmer zene királynője Illényi Katica és a Sárik Péter Trió rendhagyó koncertre készül. A különleges esten klasszikus, barokk, jazz, gypsy szving és klezmer műfajban szólalnak meg többek között Bach, Bartók, Beethoven, Piazzolla és Morricone művei. A különböző zenei stílusokon és korszakokon átívelő, egyedi műfajt teremtő előadás így kulturális hidat képez országok, népek és vallások között.

Illényi Katica Liszt- és Artisjus-díjas hegedűművész, Magyarország Érdemes Művésze ezen az esten nem csak hegedül, de énekel is. A hazai zenei élet egyik legsokoldalúbb művésze, a Zeneakadémia hegedű szakán diplomázott. Pályája elején különböző operettek és musicalek főszerepeit játszotta itthon és külföldön egyaránt. A klasszikus zene mellett az igényes könnyűzene olyan irányzataival is megismerkedett, mint a jazz, a szving és a világzene. Ezen az estén az egyik legérdekesebb hangszeren, az „érinthetetlen” thereminen is játszik majd, a világon ő az egyetlen magyar előadó, aki ezen a misztikus hangszeren koncertezik is.

A Sárik Péter Trió (Sárik Péter – zongora; Fonay Tibor – nagybőgő; Gálfi Attila – dobok) egyike az ország vezető jazz-zenekarainak.  Az együttes eddig hat önálló lemezt adott ki, amelyek közül a Jazzkívánságműsor című albumuk a megjelenését követő négy hónapon belül aranylemez lett. A lemez 2014-ben az Év hazai jazz-albumaként Fonogram díjat kapott.

A világ tetején - Dina zenekar koncert

SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

Pandzarisz Diánát joggal emlegetik a szefárd zene királynőjeként, hiszen ő és zenésztársai az ősi szefárd zsidó dallamokat sikeresen vegyítik a popzenével, használva a Drum&Bass és az R&B elemeit, méghozzá Dina saját dalszövegeivel. A csontvelőig hatoló zsidó népzene izgalmas találkozása ez a könnyűzenével, nem csoda, hogy eddig soha nem hallott, egyedi és experimentális repertoár az övék.

A Dina Zenekar új projektjéhez olyan világszínvonalú zenei kiválóságok szegődtek, mint Balázs József zongoraművész, Czibere József ütős, és oszlopos tagként maradt továbbra is a népzene verhetetlen virtuóza,Szokolay Dongó Balázs.

Marmorstein Berta csodálatos élete - Előadja: Rák Kati

SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK, 19:00
Goldmark terem

Marmorstein Berta együtt született a századdal, és a történelem nem kényeztette el: sújtotta árvaság, válság, háború, mások bolond eszméi. Vállalkozó asszony, magyar zsidó, józsefvárosi kapitalista, akit nem lehet legyőzni. Ez az asszony kemény, ragyogó, örökéletű, mint a márványkő, ami után nevét kapta: Marmorstein Berta.

Az ő „igaz” történetét meséli el Rák Kati, akinek az előadásában mosolygós-könnyes mesét kapunk a „ferencjóskás” kortól kezdve az első világháborún, a Horthy-korszakon, a második világháborún és az azt követő évek zűrzavarain át a megbékélésig. Nevetés, elképedés, nagy érzelmek mellett felsejlik nagyszüleink, dédszüleink mindennapi élete, a 20. század történelme. Szerelem, üzletelés, egy mindig magára találó változatos élet fordulatai. Marmorstein Berta története igazolja, hogy az őseink előtt úgy tudunk a leginkább tisztelegni, ha megmutatjuk, milyen jó élni.

„20. századi zsidó szenvedéstörténetre készültem, egy vagány nő érzéki életimádatát kaptam, annak igazolásául, hogy ugyanazt a dolgot meg lehet élni értelmetlen szenvedésként és meg lehet élni kihívásokkal teli tapasztalásként. (...) Hálás vagyok Czető Bernát László írónak ezért a pontos, finom szövegért és minden elismerésem Rák Katié, aki Bertát nem szerepből, hanem mélyen önmagából, valami végtelenül tiszta és hiteles hangon közvetíti.”

(Vándor Ágnes újságíró)

„Marmorstein Berta egy vállalkozó asszony sorsát meséli el születésétől, 1900-tól 1957-ig. Eredetileg felnőtteknek szántuk, és egy olyan optimista életet akartunk bemutatni, ami minden nehézség ellenére győzedelmeskedik. Egy kritikus az élet szeretetének himnuszát látta-hallotta benne.”

(Czető Bernát László)

Karasszon Eszter gordonkaművész és Farkas Mira hárfaművész

SZEPTEMBER 5. CSÜTÖRTÖK, 19:00
Wesselényi17 (Volt Eröművház)

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon először rendezünk komolyzenei szalont, amely a szokásos kamarakoncertnél sokkal közvetlenebb, amely lehetőséget biztosít a klasszikus zenével és a zenészekkel való kötetlen találkozásra. A zene mellett kulisszatitkokat is megtudhatunk, hiszen érdekes történetek hangzanak el a játszott darabokról, szerzőkről és a megszólaltatott hangszerekről.

Az est házigazdája Karasszon Eszter gordonkaművész, szeptember 5-én Farkas Mira hárfaművész lesz a vendége, a műsoron Vivaldi, Bruch, Elgar, Saint-Saëns, Csajkovszkij, Liszt, Cassado művei szerepelnek.

Egy ilyen intimebb közegben a zene egészen másképp hat, mint egy koncertteremben: nincs feszengés, közvetlen a légkör, az élmény pedig egészen mélyre hat. A művész nem csak játszik, de mesél is. Márpedig Karasszon Eszter csellóművésznek van mit mesélnie, hiszen az utóbbi években egyre nagyobb sikereket arat itthon és Európa-szerte egyaránt. Föllép szólistaként és különböző zenekarokban is, emellett saját rendezvénysorozata keretében a szalonkoncertek házigazdája, aki beavat a darabok történetébe és kulisszatitkaiba.

A beszélgetős kamaraestekkel az egykor nagy népszerűségnek örvendő szalonkultúrát szeretnénk feleleveníteni, nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal

Karasszon Eszter csellóművész, a szalonkoncert házigazdája

A zene születésétől fogva jelen van az életében, zenész családban nőtt fel, négy és fél évesen kapta első hangszerét. Nyolcévesen a legfiatalabb versenyzőként nyert díjat első országos csellóversenyén, azóta számos hazai és nemzetközi versenyen ért el eredményt, legutóbb 2015-ben a Nemzetközi „Popper Dávid” Csellóversenyen győzedelmeskedett. 2016-ban kitüntetéssel, Onczay Csaba osztályában diplomázott a Zeneakadémián. Fiatal kora ellenére Európa számos országában – többek között Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban – adott már koncertet, de fellépett Kínában, Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Eszter a szóló mellett értékes kamarazenei sikereket is magáénak tudhat, kamarapartnereivel 2013-ban a Dohnányi Ernő Kamarazene Versenyen győzött. Húszéves kora óta játszik az ország egyik vezető zenekarában, a Concerto Budapestben.Az együttes tagjaként Karasszon Eszter a repertoár és a hangszerismeret szempontjából is értékes rutint tudhat magáénak, és kivételes művészekkel, karmesterekkel dolgozhat együtt nap mint nap. Egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek repertoárján 20. századi és kortárs magyar szerzők – Kodály, Bartók, Dohnányi, Vajda, Gárdonyi – művei. Olyan kortárszenei fesztiválokon játszik rendszeresen, mint a Hallgatás Napja vagy a pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál. 2016-ban felvételt nyert a Zeneakadémia Doktori Iskolájába, jelenleg a doktori disszertációján dolgozik, melynek témája Dmitrij Sosztakovics két csellóversenye.

Farkas Mira hárfaművész

Budapesten született 1991-ben. Zenész családban nevelkedett, zenei tanulmányait a Józsefvárosi Zeneiskolában kezdte hatévesen, zongora tanszakon. 2005-től a Bartók Béla Zeneművészet Szakközépiskolában tanult hárfa szakon Devescovi Erzsébetnél, majd Batta Juditnál. 2006-ban a Bartók Béla kamarazene verseny harmadik helyezettje, 2009-ben az Országos Hárfaverseny második helyezettje, 2011-ben az újvidéki Nemzetközi Hárfaverseny döntőse volt. 2014-ben kitüntetéses diplomával végzett a Zeneakadémia Klasszikus hangszerművész-hárfa szakon Vigh Andrea osztályában, majd 2015-ben hárfaművész-tanár diplomát szerzett. 2014-ben Junior Prima Díjat kapott, 2016-ban Fischer Annie-ösztöndíjban részesült. 2017-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájába.

Balázs Fecó koncert

SZEPTEMBER 8. VASÁRNAP, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

A Korál együttes legendás alapító billentyűse, szövegírója és zeneszerzője Balázs Fecó, a tavalyi Zsidó Kulturális Fesztiválon néhány számot előadott Malek Andrea koncertjén a Dohány utcai zsinagógában, ahol akkora sikert aratott, hogy az idei rendezvénysorozat keretében önálló estet ad az ország legnagyobb zsidó templomában. Ez azért is nagy megtiszteltetés, mert Balázs Fecó ma már sokkal kevesebb fellépést vállal, mint korábban, vagyis hatalmas számú rajongótábora számára igazi különlegesség élőben hallgatni és látni a zenészt. Amint azt erről a fellépésről nyilatkozta: ő maga is megtiszteltetésnek tartja, hogy a Dohány utcai templomban egész estés koncertet adhat, hiszen az épület szerinte a világ legszebb zsinagógája. Az este során pedig olyan nagyszerű zenészekkel lép színpadra, mint Keresztes Ildikó, Gerendás Péter és Szűcs Antal Gábor.

Zenésztársaival időutazást terveznek a dalok révén vissza abba az elmúlt ötven évbe, amelyet eddig a muzsikus a pályán eltöltött. Elválaszthatatlan az életétől és az életművétől az ős-Neoton, az 1972-es szupergroup, a Taurus, valamint a Korál együttes. Egész nemzedékek nőttek föl a dalain, ennek köszönhetően közönsége ma már több generációs, így számára minden szólódal vagy Korál-szerzemény egy emlék, amely összeköti őt szeretett rajongóival. A zenész ezeket az emlékeket szeretné megosztani a koncert hallgatóival. Az összehasonlíthatatlanul sajátos hangzásról nem csak Balázs Fecó gondoskodik, hiszen ezen az estén a zenekara kiegészül további négy rézfúvóssal és négy vokalistával.

Dixieland és Klezmer - Debrecen Dixieland Jazz Band koncert

SZEPTEMBER 8. VASÁRNAP, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga

A zenekart 1984-ben alapította Gyarmati Zoltán, aki korábban is elismert jazz szaxofonművész volt Debrecenben, és a legendás Debreceni Jazz Quartet tagja. A dixieland megalakulásától fogva számos hazai és külföldi meghívást kapott és 1985 óta a Debreceni Jazz Napok állandó résztvevője.

A Debrecen Dixieland Jazz Band Európa csaknem összes országában fellépett már, sőt, kétszer a jazz őshazájában, az Egyesült Államokban is. A zenekar repertoárjában a népszerű dixieland-örökzöldek és a tagok saját szerzeményei mellett különböző stílusok dixielandes megszólaltatása is szerepel (klezmer, hot jazz, modern szerzemények). Az együttes munkáját Hajdú-Bihar megye Aranyéremmel, Debrecen Megyei Jogú Város Csokonai-díjjal és Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerte el. A Debrecen Dixieland Jazz Band része Debrecen Értéktárának.

A zenekar tagjai: Gyarmati Zoltán alapító, szaxofon; Gyarmathy István klarinét, zenekarvezető; Kovács János trombita/ének, művészeti vezető; Tóth Dániel harsona, Tikász Sándor bendzsó/gitár/ének, Kerekes Imre tuba, Pataji Géza dob, Kovács Marietta Mária hegedű, ének.

OPERETTGÁLA - Budapest, Te csodás

SZEPTEMBER 9. HÉTFŐ, 19:00
Dohány utcai zsinagóga

Közreműködik:

• Bársony Bálintés zenekara
• Árvai Dániel– tenor
• Gats Éva– szubrett
• Homonnay Zsolt– bonviván
• Kollár Péter Erik– komikus
• Koós Réka– musical énekes
• Sipos Mariann– primadonna

A Budapest, te csodás című operettgálán a mai hangzást vegyítik az operettek csodálatos, legnépszerűbb slágereivel. Ez a klasszikus elemekre épített, látványos jelmezekkel gazdagított swingoperett, egy igazán varázslatos előadás, amelyben a kitűnő énekeseket profi zenészek egészítenek ki.

A Monarchia Operett társulata azt a célt tűzte ki, hogy magasan képzett fiatal tehetségekkel fiatalos, lendületes formában, a klasszikus értékeket megőrizve népszerűsítse a magyar nemzeti kincsnek tekinthető operettet.

Az Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zenész, zeneszerző Bársony Bálint és zenekarának különleges előadásában az operettmuzsika többek között szaxofonon, dobbal, elektromos gitárral szólal meg, kissé bossa novás, jazzes hangszerelésben, amely új, modern színt ad a dalok világának, de nem nyomja el az operett alapadottságait. Ez a crossover muzsika, amely keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Ezen az estén újszerűen, új kísérettel, táncos ritmusban szólalnak meg azok a sokak által annyira szeretett slágerek, mint a Táncolnék a boldogságtól, a Jaj, cica, a Te rongyos élet, az Egy dunaparti csónakházban, a Hétre ma várom, a Legyen a Horváth kertben, a Jöjjön ki Óbudára, a Cintányéros cudar világ vagy az este címadó dala, a Budapest, te csodás.

Zsidó Kulturális Fesztivál 2019: Zerkovitz Béla, a slágergyáros - Koltai-Kun-Fellegi-Nógrádi

SZEPTEMBER 9. HÉTFŐ, 19:00
Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga