Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.