Cserháti látnivaló

A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.

A Novohrad-Nógrád Geopark a világ első határon átnyúló geoparkja (Magyarország, Szlovákia) amely tagja az Európai és Globális Geoparkok Hálózatának is. A páratlan palóc vidék történelmi hagyományait, a tájat és közösségeket is egyesítő Novohrad - Nógrád Geopark fokozatosan építi ki és kapcsolja össze a látványosságokat a határ két oldalán: 64 magyarországi és 28 szlovákiai településen. A geopark szervezet feladata a terület földtudományi, táji, természeti, ökológiai, archeológiai, történelmi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása, geoturisztikai termékké formálása, ezáltal a helyi gazdaság fejlesztése.

A Babamúzeum órási babagyűjteménnyel várja az érdeklődőket. Közel 200 porcelán baba pompázik palócföld színes népviseleteiben. Időszaki kiállítások keretében megismerhető az egyetemes magyarság változatos népi öltözködése is.

Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.

A Prónay kilátó a Nógrád megyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedik. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető. A minden évszakban és napszakban szabadon látogatható építmény 23 m magas, a környező tölgyerdő fáinak koronája fölé magasodó teraszáról zavartalan kilátás élvezhető szinte teljes körpanorámával. Alsópetény központjából a legrövidebb, de emelkedős úton jutunk a kilátóhoz.

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a Bölcsőtől a sírig című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető.

Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.

A 2015. évben megnyitott, új építésű Somoskői kirándulóközpont a Karancs-Medves-vidékre érkezők turisztikai bázisa, mely csodálatos természeti környezetben, a Somoskői vártól 400 méterre, a Medves-fennsík peremén, a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn található, melyhez szálláshely is tartozik. Hegyi menedékház/kulcsosház minősítésű szálláshelyünkön 3 szobában összesen 19 fő részére rendelkezünk férőhellyel.

A somoskői vár tövében, festői környezetben hozták létre az Ipoly Erdő Zrt. a somoskői vadasparkját. A területen dámok, muflonok, őzek és vaddisznók természetes környezetben láthatók. A közel 19 ha-os parkban nem kifutók választják el az egyes fajokat, a vaddisznót, muflont, dámvadat, és őzeket, így szinte a természetes viszonyokhoz hasonló állapotban lehet megfigyelni az állatokat.

A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).