A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A galéria a város központjában, közvetlenül a Kossuth tér mellett található. A 20. és 21. századi kortárs művészeti alkotásokat kínáló Szoboszlai Galéria száznál több képző-és iparművész több száz munkáját mutatja be.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnoki Művésztelep jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb - rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört.
A Szolnok szívében található Verseghy park egy igazán különleges látnivalót kínál a Tisza – parti városba látogatóknak. A Szolnoki Rózsakert egész évben nyitva tart, de május-június hónapokban a legszebb, akkor érdemes legfőképp megcsodálni.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
A több, mint 5000 tételből álló vasúttörténeti magángyűjtemény lehetővé teszi egy-egy vasút szakmai terület adott korszakra jellemző bemutatását az eszközök tematikus, rendszerezett felsorakoztatásával. Szolnok vasútállomás utascsarnokában kialakított helyiségekben látható a Szolnoki Vasúti Almárium című állandó vasúttörténeti kiállítás. A vasútállomás emeletén nyílt meg az Almárium Látogató Központ.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
