
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.

Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló nevű vízfolyás felett található. Az élővíz fölött álló vágóhídnak célszerű oka volt; a keletkező mellékterméket az élő vízfolyás takarította el. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. A vágóhidat 1983-ban agráripari műemlék jellegű épületté nyilvánították, majd 1985-től kiállítóhelyként működik és látogatható.

Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.
Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.

Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.

Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.

Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.

A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.
A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.

A Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatja be. Egy kiállítás keretén belül ismerhető meg a juhász munkája, hétköznapjai, tárgyi eszközei, használati tárgyai. hortobágyi puszta varázsa, Európában egyedülálló tágassága, ezernyi színe, árnyalata, másutt nem látható jelenségeinek tömege régóta hívja fel magára az írók, költők, képzőművészek és az utazók figyelmét. Kedves kötelességünk tehát azon értékeknek egy részét az idelátogatóknak bemutatni, amelyek a hortobágyi pusztát leginkább jellemzik.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.

A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
Országos eseménynaptár