A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény, a település közművelődési feladat-ellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. Intézményei: helytörténeti gyűjtemény, tájház, mozi és közösségi tér.
A szőlőművelés és borászat helyi eszközeinek bemutatására alakította ki a település önkormányzata. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
