A területen megtalálhatók a szikes és a löszpusztai növények egyaránt, s betekinthetünk egy szárnyékerdő és a kunhalmok élővilágába is. A tanösvény megismerését információs táblarendszer is segíti. Bejárható gyalogosan.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Szűcs Sándor néprajzkutató, író, etnográfus Biharnagybajomban született, kunsági származású kisnemesi családban. Több száz cikke, önálló tanulmánya jelent meg. Igazi elismerést A régi Sárrét világa címmel megjelent munkája hozott neki.
Itt élt az Irinyi család, Irinyi János a gyufa feltalálója és testvére Irinyi József az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc márciusi ifjainak jeles alakja. Nekik állít emléket az Irinyi emlékszoba.
A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Látogatható hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.
Tüzelős-ól Múzeum. Sok rendezvény színhelye ez a hangulatos, a múlt századi emlékeket őrző létesítmény. Kellemes atmoszférájának köszönhetően a gyerekek és idősek, egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőséget.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Az 1833-ban épült zsellérház népi műemlék. Nádfedeles, vályogfalas szerkezetével, belső beosztásával a XIX. század legelesettebb társadalmi rétegének életviszonyait idézi. Az épület múzeumi kiállítóhely. Bejelentkezéssel látogatható.
