Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
A Károlyi-kilátó a Kis-Milicben a határ mellett található 880 méter magasan. Az Országos Kéktúra a torony közelében halad, a határ menti zöld turistajelzést követve lehet feljutni a kilátóba. A csodálatos körpanoráma Füzér várát, a Zempléni térséget és Tátrát is megmutatja.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.
Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
Középkori Vízimalom és Sütőház Pálházán várja látogatóit!
A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következő tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
