A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
Hazánk legmagasabb pontján, az 1014 méter magas Kékesen áll a jellegzetes formájú TV torony, amelyen egy fedett és nyitott kilátóterasz, valamint egy büfé is helyet kapott. A mintegy 42 méter magasan lévő kilátószintről lélegzetelállító körpanorámában gyönyörködhetünk.
Varázsvölgy a hegyek között. Kertmozi vetítések, virtuális kincskereső túrák, borkóstolás, piknik, táncház, kézműves és közösségi programok, vagyis minden, ami egy fergeteges évhez kell!
A szép vanyarci népviselet kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi. Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A Kisnánai Vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. A kisnánai vár legendáinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. Nem csak történelmi élménnyel hanem, jó ételekkel és kiváló borokkal is várjuk a hozzánk látogatókat. Természeti környezete és történelme minden korosztály számára felejthetetlen élményt nyújt.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
