Országos eseménynaptár
A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul. Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület, a drávai holtág különleges élővilágát, számos ritka és szép növényfajjal találkozhatunk (tündérfátyol, fehér tündérrózsa, ligeti szőlő), és szerencsés esetben vízimadarakat - guvat, szárcsa, törpegém - is megcsodálhatunk. Az érdeklődők egy letűnt gazdálkodási forma, a tradicionális halászat és kertészet nyomaival is találkozhatnak. Az útvonal hossza 1 kilométer, állomások száma 2 db, menetidő 0,5 óra. Szabadon látogatható egész évben.
A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul. Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület, a drávai holtág különleges élővilágát, számos ritka és szép növényfajjal találkozhatunk (tündérfátyol, fehér tündérrózsa, ligeti szőlő), és szerencsés esetben vízimadarakat - guvat, szárcsa, törpegém - is megcsodálhatunk. Az érdeklődők egy letűnt gazdálkodási forma, a tradicionális halászat és kertészet nyomaival is találkozhatnak. Az útvonal hossza 1 kilométer, állomások száma 2 db, menetidő 0,5 óra. Szabadon látogatható egész évben.
A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul. Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület, a drávai holtág különleges élővilágát, számos ritka és szép növényfajjal találkozhatunk (tündérfátyol, fehér tündérrózsa, ligeti szőlő), és szerencsés esetben vízimadarakat - guvat, szárcsa, törpegém - is megcsodálhatunk. Az érdeklődők egy letűnt gazdálkodási forma, a tradicionális halászat és kertészet nyomaival is találkozhatnak. Az útvonal hossza 1 kilométer, állomások száma 2 db, menetidő 0,5 óra. Szabadon látogatható egész évben.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely rekonstrukcióját és az élőhelyet fenntartó bivalygulyát mutatja be a tanösvény.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
Túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 4 km, az állomások száma 7 db, menetidő 2 óra. A Bazaltorgonák tanösvény szabadon látogatható, bejárásához igény szerint szakvezetést biztosít a nemzeti park igazgatósága.
A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival. A látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen, amely Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be.
A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival. A látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen, amely Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be.
A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán könnyen megközelíthető gépkocsival. A látogatók az autóspihenő parkolójában hagyhatják gépjárművüket és innen indulhatnak a terület gyalogos felfedezésére az egész éven át szabadon látogatható tanösvényen, amely Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Boldogkőváralja a Tekeres-patak partján fekvő település a Zempléni hegységben, ahol romantikus várak, kultúrtörténeti emlékek, vadregényes tájak kápráztatják el a szemlélőt.
A farkasgyepűi erdő egy olyan természetvédelmi terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ahol 1926-tól folynak erdőfelújítási kísérletek, 1974 óta pedig a különböző bükkös társulások életét tanulmányozzák itt a kutatók.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
