A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található, Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb kőrútból álló 8.5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényünket kifejezetten a gyermekek részére ajánljuk. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található, Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb kőrútból álló 8.5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényünket kifejezetten a gyermekek részére ajánljuk. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található, Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb kőrútból álló 8.5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényünket kifejezetten a gyermekek részére ajánljuk. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
Lenyűgöző látvány felkeresni Magyarország legnagyobb feszített vasbeton hídját, melynek hossza 1872 m hosszú, magassága 87,5 m, szélessége 23,8 m. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék a Farkasréti temetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit. A Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget teremt rá, hogy szervezett séták, rendhagyó tanórák keretében iskolai csoportok is felkereshessék az óbudai temetőt. Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.
A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék a Farkasréti temetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit. A Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget teremt rá, hogy szervezett séták, rendhagyó tanórák keretében iskolai csoportok is felkereshessék az óbudai temetőt. Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.
A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék a Farkasréti temetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit. A Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget teremt rá, hogy szervezett séták, rendhagyó tanórák keretében iskolai csoportok is felkereshessék az óbudai temetőt. Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
A Káli-medence csodái közé tartoznak a kőtengerek. Látványuk minden évszakban csodálatos. A túrákhoz szakvezetés igényelhető előzetes bejelentkezéssel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban.
A pörbölyi gátőrháznál kezdődik az egyik legsajátosabb gemenci tanösvény, a Nyéki-Holt-Duna tanösvény. Megtekinthető a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. A tanösvény 2 km hosszú és 7 állomáson tájékozódhatnak a kirándulók.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
