Országos eseménynaptár

A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.
A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.

A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.

Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.
Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.

Dr. Tompa Kálmán kiemelkedő magángyűjteménye életjáradék révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az adomány közel négyszáz darab képzőművészeti alkotásból, néprajzi vonatkozású tárgyból és könyvgyűjteményből állt. Az emlékszoba a könyvtárat, néprajzi gyűjteményének néhány darabját, valamint életrajzi vonatkozású dokumentumait mutatja be.

A Tompa Mihály emlékházat 1963-ban a Tompa Mihály emlékbizottság nevében működő múzeumbaráti köre hozta létre. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Tompa Mihály Emlékház `Összezúzott lant` című állandó kiállítása nagy élményt nyújt az idelátogatónak.

Miske községben megtekinthető a világhírű festőművész Tóth Menyhért volt lakóháza. A volt miskei házából Alkotóházat alakítottak ki, ezzel lehetőséget teremtve több művészeti tevékenységre (festés, rajzolás, grafikák készítése, szoborfaragás). Tóth Menyhért sírja a miskei temetőben lelhető fel.

Válon a felújított Tűzoltó és Községi Emlékházat 2012 decemberében adták át. Végre méltó helyre kerültek az évek folyamán összegyűlt relikviák és a községi néprajzi gyűjtemény.

A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.

A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.

Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.

Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.

A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.

A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.

Vésztő-Mágor a Sárrét idegenforgalmi zászlóshajója, amely méltó az európai hírnévre is. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.
Vésztő-Mágor a Sárrét idegenforgalmi zászlóshajója, amely méltó az európai hírnévre is. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.

Vésztő-Mágor a Sárrét idegenforgalmi zászlóshajója, amely méltó az európai hírnévre is. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.
Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.