A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma egy kiépített tanösvény vezet végig. Ez a magyarországi geológiai feltárások egyik legérdekesebbje, hisz e holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt, aminek eredményét aztán az ember hasznosítani tudta. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 1,5 óra.
A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma egy kiépített tanösvény vezet végig. Ez a magyarországi geológiai feltárások egyik legérdekesebbje, hisz e holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt, aminek eredményét aztán az ember hasznosítani tudta. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 1,5 óra.
A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma egy kiépített tanösvény vezet végig. Ez a magyarországi geológiai feltárások egyik legérdekesebbje, hisz e holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt, aminek eredményét aztán az ember hasznosítani tudta. Az útvonal hossza 2 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 1,5 óra.
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.