A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A Vitéz Bertalan Árpád kilátó 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony harmadik legmagasabb pontján található. A kilátó gyalogosan közelíthető meg Hárskút teleülést elhagyva a hegytetőn kialakított parkolóból. A parkolótól a kilátó 1,6 km távolságra esik.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A Nagyberek területén különböző szervezett programok várják a vendégeket, kajak és kenu túrák, bakancsos, nordic walking és kerékpár túrák.
Salföld község melletti erdőben fekszik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek a kolostorromja. A kolostor és környéke régóta kedvelt kirándulóhely. Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén kiemelkedő természetes dombon találhatóak a kolostor romjai.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Vöröskő-völgyi tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A Felsőtárkányból a Stimecz házig vezető 5 km hosszú erdei kisvasút végállomásánál alakították ki ezt a sajátos tanösvényt, amelyen 21 színesen illusztrált tábla szemlélteti a hegyvidék növény- és állatvilágát. Egy-egy tábla általában négy növény és álltafajt mutat be, ezért a bemutatóösvényt tulajdonképpen egy természetben kiépített növény- és állatkalauznak - határozónak - tekinthetjük. A fafajok, gombák, cserjék, madarak, vadászható nagyvadak stb. ábrázolásain túl egy tábla a Bükk mára túlhaladott földtani ismereteit vázolja föl. A Felsőtárkányi Erdészet Erdei Vasútjának végállomásánál, a Stimecz háznál van a tanösvény indítótáblája.
Zalakarosi gyalogtúrák, kerékpártúrák, nordic walking vízitúrák, autós túrák Zalakarosról és Zalakarosra.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai igény szerint, előzetes egyeztetést követően szakvezetést biztosítanak a tanösvény bejárásához. Az útvonal hossza 4,3 kilométer, az állomások száma 9 db, menetidő 2 óra.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
