Az Isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény (Falumúzeum) 1967-ben nyílt meg. A múzeum épülete a hagyományos falusi építkezés formavilágát idézi. A gyűjtemény gazdag régészeti, néprajzi, történeti anyaggal rendelkezik. Külön kiállítási részben láthatók az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata emlékei.
A mai általános iskola telkén áll a református iskola 1885-ben emelt épülete, amelynek jobbszárnyán elhelyezkedő termében látható az iskola- és községtörténeti kiállítás.
A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. A Jász Múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörű tájmúzeum, így hatalmas gyűjteményének is e két terület alkotja a törzsanyagát.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
Öcsödön József Attila egykori egytantermes iskolája és a vele egybeépült tanítói lakás szobái adnak helyet a helyi múzeumnak. A tanítói lakás egyik szobájába került a József Attila Emlékkiállítás, melynek anyaga 2005-ben, a költő születésének centenáriumára teljes egészében megújult. József Attila és Etus nővére 1910. március 21-én érkezett lelencgyerekként Öcsödre. Az emlékszoba itt töltött éveire emlékezik.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
Európában egyedülálló módon mutatja be a magyar kályhás hagyományokat a keszthelyi Festetics kastély szomszédságában található Kályhák Háza.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
