Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.