1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.