A Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a csoportokat tárlatvezetésre, idegenvezetésre előzetes bejelentkezéssel. A múzeumban egyidejűleg 6 különböző állandó kiállítás látogatható, amelyhez igényelhető a vezetés. A látogatókat filmekkel, interaktív elemekkel, a modern technikát is kiaknázó kiállításokkal várjuk.
A Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a csoportokat tárlatvezetésre, idegenvezetésre előzetes bejelentkezéssel. A múzeumban egyidejűleg 6 különböző állandó kiállítás látogatható, amelyhez igényelhető a vezetés. A látogatókat filmekkel, interaktív elemekkel, a modern technikát is kiaknázó kiállításokkal várjuk.
A Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a csoportokat tárlatvezetésre, idegenvezetésre előzetes bejelentkezéssel. A múzeumban egyidejűleg 6 különböző állandó kiállítás látogatható, amelyhez igényelhető a vezetés. A látogatókat filmekkel, interaktív elemekkel, a modern technikát is kiaknázó kiállításokkal várjuk.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Miskolcon, a Pannon-tenger Múzeumban állandó kiállítások mellett tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozást lehet igénybe venni csoportoknak. A Pannon-tenger múzeum kiállításai a földtörténeti korokat és a Kárpátok ásványait mutatják be. 2019. januárban nyílt meg Dinók Földjén - MezoZOOikum családbarát kiállítás.
Miskolcon, a Pannon-tenger Múzeumban állandó kiállítások mellett tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozást lehet igénybe venni csoportoknak. A Pannon-tenger múzeum kiállításai a földtörténeti korokat és a Kárpátok ásványait mutatják be. 2019. januárban nyílt meg Dinók Földjén - MezoZOOikum családbarát kiállítás.
Miskolcon, a Pannon-tenger Múzeumban állandó kiállítások mellett tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozást lehet igénybe venni csoportoknak. A Pannon-tenger múzeum kiállításai a földtörténeti korokat és a Kárpátok ásványait mutatják be. 2019. januárban nyílt meg Dinók Földjén - MezoZOOikum családbarát kiállítás.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Múzeum állandó kiállítása négy szinten tekinthető meg. A második emeletről egészen a pince szintig termeken folyosókon, labirintuson és szobákon követhetjük végig Magyarország véres megszállásának történetét.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
