Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Herman Ottó Múzeum Képtára nemcsak a térség, de az ország egyik leggazdagabb képzőművészeti látványossága. 2024 április 30-tól két új kiállítással nyitotta meg kapuit a KÉPTÁR!
Régészeti Látványraktárral bővül a miskolci Herman Ottó Múzeum. A látványtár célja továbbá annak a szellemi kultúrkörnek a bemutatása, amely a múlt század első felében, Miskolcon is jelen volt Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos részvételével.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.
A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.
A Hetedhét Játékmúzeum Székesfehérvár történelmi belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. Állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.
Vidéki élet, nyugalom, kecskék, finom ízek, mennyei illatok. A Héthatár Kecskefarm egy kis családi, termelő munkát folytató vállalkozás.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A Fontana Filmszínház emeletén található a Hévízi Muzeális Gyűjtemény.
A HÍD Tájművészeti Ösvény, mely 2023-ban nyílt a zömében Kapolcson húzódik. Az Eger-víz mentén, a Nagyvázsonyi várban, illetve a Malmok Völgye túraútvonal Vigántpetend és Monostorapáti közötti szakaszán belépőjegy nélkül, éjjel-nappal látogatható kiállításon 11 alkotó 13+2 alkotása látható. Szobrok, installációk, melyeket a táj, a helyi jellegzetességek és az itt élők történetei inspiráltak. A túraútvonal gyalogosan is bejárható, hossza 3-3,5 kilométer.
A HÍD Tájművészeti Ösvény, mely 2023-ban nyílt a zömében Kapolcson húzódik. Az Eger-víz mentén, a Nagyvázsonyi várban, illetve a Malmok Völgye túraútvonal Vigántpetend és Monostorapáti közötti szakaszán belépőjegy nélkül, éjjel-nappal látogatható kiállításon 11 alkotó 13+2 alkotása látható. Szobrok, installációk, melyeket a táj, a helyi jellegzetességek és az itt élők történetei inspiráltak. A túraútvonal gyalogosan is bejárható, hossza 3-3,5 kilométer.
A HÍD Tájművészeti Ösvény, mely 2023-ban nyílt a zömében Kapolcson húzódik. Az Eger-víz mentén, a Nagyvázsonyi várban, illetve a Malmok Völgye túraútvonal Vigántpetend és Monostorapáti közötti szakaszán belépőjegy nélkül, éjjel-nappal látogatható kiállításon 11 alkotó 13+2 alkotása látható. Szobrok, installációk, melyeket a táj, a helyi jellegzetességek és az itt élők történetei inspiráltak. A túraútvonal gyalogosan is bejárható, hossza 3-3,5 kilométer.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye, amely az országban egyedülálló, a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.
